Tolnai Népújság, 2010. augusztus (21. évfolyam, 178.-202. szám)

2010-08-30 / 201. szám

2010. AUGUSZTUS 30., HÉTFŐ - TOLNAI NÉPÚJSÁG ALMANACH 2010 - OZORA Munkát kér és kultúrát ápol a helyi cigány kisebbség Ozora soha nem adja fel talpon maradás Nem volt kegyes a természet a virágos faluhoz Az Ozorai Cigány Kisebbségi Ön- kormányzat az első kisebbségi ön- kormányzatok között alakult meg az országban. A kisebbségi önkor­mányzat és a falu vezetése között napi kapcsolat van a problémák megoldása érdekében. A telepü­lés önkormányzata fontosnak tartja a romák foglalkoztatását, mert a helyi vállalkozók is na­gyobb forgalmat tudnak bonyolí­tani, ha nem segélyből, hanem bérből élhetnek a nagycsaládo­sok. A közmunka kitűnő alkalmat teremtett erre, amikor a feltételek ezt lehetővé tették, nemritkán 80 családfőnek volt állandó munká­ja és jövedelme a településen. A faluban mintegy 400 roma él. Bár a közfoglalkoztatás lehetőségei sajnos egyre szűkülnek, az idei téli közmunka programban, amelynek során a kistérség 9 te­lepülésének 140 lakosát foglalkoz­tatták, 60 ozorai roma kapott munkát. A kisebbségi önkor­mányzat a foglalkoztatás mellett nagy hangsúlyt helyez a tanulás­ra és a kultúra ápolására is. Fogathajtást is láthattak a nézők a falunapokon Nagy sikert aratott és rengeteg embert megmozgatott a faluban az augusztus 20-án és 21-én im­már hatodik alkalommal megren­dezett Szent István falunapok. Leader-pályázatnak köszönhető­en az első napon a vár volt a ren­dezvények helyszíne, ahol színvo­nalas történelmi-kulturális prog­ram várta a mintegy 600 főnyi közönséget. A nézők megtekint­hették a Maré Temporis Történel­mi Hagyományokért Alapítvány múltidéző bemutatóját, amely­ben szerepelt bajvívás, históriás színjáték, táncjáték, mutatványo­sok és solymászok bemutatója. Az esd program pedig a Ghymes együttes koncertje volt. Másnap, a helyi fiatalok által szervezett fa­lunapi rendezvények vonzották a látogatókat. Első alkalommal ren­deztek Ozorán fogathajtó ver­senyt a Németh család támogatá­sával. A versenyre 32 fogat neve­zett, amely igencsak népes me­zőnynek tekinthető. A közönség- siker megerősítette a szervezőket abban, hogy legyen folytatás. A szerdai piacon a friss zöldségfélék és gyümölcsök mellett sok egyéb, hasznos holmit tudnak beszerezni a falubeliek 200 ml csapadék zúdult a falu­ra, és okozott közel 200 millió forintos kárt. Ozora - Rómához hasonlóan - hét dombra épült, a dombokról lezúduló áradatot azonban nem tudta elvezetni a Cinca-patak. A meder besza­kadt, kilátszanak a közművek. Három hidat kel­lett lezárni, kettő leszakadt, egynek a boltozata károso­dott. Mint azt Schranz Istvánná polgármes­ter elmondta, tizenkét vis maior pályázatot adtak be a károk elhárítása érdekében, és nagyon reménykednek a ked­vező döntésben. Ha ezek sze­rencsésen meg is születnek, akkor is fel kell készülniük ar­ra, hogy a következő két esz­tendő fejlesztési pénzét elviszi a pályázatokhoz szükséges ön­erő, amely körülbelül 20 millió forintot tesz majd ki. Ozora éves költségvetése 430 millió forint. Amire a köz­ség méltán büszke lehet az, hogy nincs működési hitele, nincsenek sorban álló, kifize­tésre váró számlái. Fejlesztési hitelt ugyan felvett az ön- kormányzat, de en­nek is több mint há­romnegyedét már kifizették, nagyjából 2 millió forint tör­lesztése van még vissza. Ezt a sok falu számára irigy­lésre méltó állapotot csak át­gondolt, szigorú gazdálkodás­sal lehetett elérni és lehet fenn­tartani. Az iskola társulásban működik Fürgéddel és Magyar- keszivel. Műiden évben adnak ■ A falunak nincs műkö­dési hitele. Elbírálás alatt állnak a település pályázatai Az egyre szűkülő lehető­ségek és a természeti csapások nem hozták könnyű helyzetbe az idén Ozorát. Ám ahogy eddig, most is igyekeznek úrrá lenni a nehézségeken. Venter Marianna az elmúlt négy év során uniós forrásból újították fel az általános iskolát 150 millió forintos költség­gel. Megújult az iskola konyhája, a családsegítő központ és a gondozási központ is. A gyerekek az uniós szabványnak megfe­lelő új játszóteret kaptak. Több Leader-pályázatot is be­nyújtottak, ezek még mindig elbírálás alatt állnak. Szeret­nék felújítani a polgármeste­ri hivatal tetejét és nyílászá­róit. A nyár eleji rendkívüli időjárás okozta károk elhárí­tásának érdekében tizenkét vis maior pályázatot adott be a falu. Eddig nem sok jót hozott a 2010-es esztendő Ozorának. Május 31., június 16. és június 22. fekete betűkkel írta be ma­gát a település krónikájába. Ezen három alkalommal közel Schranz Istvánná polgár­mester be integrációs pályázatot, és ed­dig minden évben nyertek is. Ebből a pénzből fejlesztik a pe­dagógiai munka színvonalát. Társulásban működnek a szoci­ális intézmények is. Műit azt a polgármester hangsúlyozza, az önkormányzat semelyik szol­gáltatási tevékenységéről nem akar lemondani, és eddig nem is kellett, mert megkeresik azo­kat a lehetőségeket, amelyek­kel az intézmények, ellátási for­mák fenntarthatóak. A takarékosságra pedig nagy szükség van. Az elmúlt négy év során némelyik állami normatíva jelentősen lecsök­kent, gyakran a felére, sőt, olyan is volt, amely teljesen megszűnt, ezt pedig valaho­gyan kompenzálni kell. Töb­bek között a polgármesteri hi­vatal működési költségeinek csökkentésével, amely egy köztisztviselői státusz meg­szüntetésével járt. Ozora, mint a megye minden kistelepülése, keményen küzd, hogy fennmaradjon. A szép fekvésű, jó adottságokkal ren­delkező falu nem adja fel. Az, hogy minden intézményt és szolgáltatást fenn tud tartani az önkormányzat, mégpedig hitel felvétele nélkül, jól mu­tatja, hogy győzelemre állnak ebben a küzdelemben. Évente maradandót alkot az Ozoráért Baráti Kör Finom az ozorai kenyér vállalkozás Nehéz talpon maradni a multik mellett Az Ozoráért Baráti Kör Egyesület öt éve alakult és mintegy félszáz tagot számlál. Céljai között a ha­gyományápolás, a környezet- és természetvédelem, kulturális te­vékenység és a településről el­származottak össze­fogása szerepel. Mint azt Endreffyné Ta­kács Mária, a baráti kör elnöke elmondta, szándékuk minden esztendőben nagy jelentőséggel bíró rendez­vényvagy emlékmű létrehozása. A megalakulás évében szer­vezték meg első ízben az Ozorai Pipó Napokat és az elszármazot­tak találkozóját. A következő év­ben szintén a Pipó-napok meg­szervezése volt a program. 2007­ben neves ozoraiak emléktábláit avatták Pintér Endre Zsigmond pedagógus, dr. Sommer Gyula körorvos és Hadfy Béla kántorta­nító emléke előtt tisztelegve. Az egyesület 2008-ban alapította és adta át első ízben a Pintér Endre Zsig- mond-díjat Ozora ki­emelkedő pedagógu­sainak, Szappanos Józsefnek és Schranz Istvánnak. Tavaly kopjafát állítottak az el­hunyt tanárok és diákok elméké­re és 50 platánfát ültettek a sport­pálya körül. Ennek mintegy foly­tatásaként, az idei szeptemberi elszármazottak találkozóján táb­lán örökítik meg a fát ültető öt­ven elszármazott nevét. A NÉVI-Sütöde Kft. termékeit még a fővárosban is ismerik, a fa­luban megforduló utazók ugyan­is szívesen visznek haza maguk­kal a finom pékáruból. A cég 1995-ben alakult, jelenleg 12 hely­bélit foglalkoztat A sütöde kenye­ret, péksüteményt, finom pékárut egyaránt készít, mégpedig saját recept és technológia alapján. Mint azt Németh Jánosné cég­vezető elmondta, Viszti István cégvezető társával maguk dol­gozták ki a termékek technológi­áját, hogy a kedvelt, hagyomá­nyos ízeket kínálhassák a vevők­nek. Az üzemben korszerűen fel­szerelt, modern gépekkel dol­goznak. Nem csak a községben értékesítik a termékeiket, a kör­Németh Jánosné cégvezető nyező településekre is szállíta­nak, sőt, a faluba kirándulni, horgászni érkezők révén a me­gyén kívülre is eljut az áru. A sütöde, mint műiden kisvál­lalkozás, csak nagy nehézségek árán tud talpon maradni a multi­nacionális cégekkel szembeni ver­senyben. Csak úgy tudják fenntar­tani a vállalkozást, hogy évek óta nem emeltek árat Hogy ez a hely­zet meddig tartható, azt egyelőre nem lehet tudni, de egyre nehe­zebb megtartani a céget Márpedig ha feladják, akkor Ozora nemcsak tizenhat mun­kahellyel lesz szegényebb, ha­nem elveszíti a falu rendezvé­nyeinek egyik leglelkesebb tá­mogatóját is. ■ Az elszárma­zottak összefo­gása is céljuk. 5 Törődést kapnak a szépkorú emberek nagy figyelmet fordítanak a faluban az idős emberekre. Ozora szociális intézményei a gyönki Hegyhát Integrált Szociális Intézményhez tar­toznak, amellyel nagyon jó szakmai kapcsolatot alakí­tottak ki. A település köz­munkában foglalkoztatja a szociális gondozókat, akik rendszeresen látogatják az idős embereket, segítséget nyújtanak, bevásárolnak, ki­váltják a gyógyszereiket. Sokat tesznek a faluért a lelkes fiatalok A falunap programjainak szervezését az OFISZ, azaz az Ozorai Fiatalok Szerveze­te vállalta el az idén. Az egyesület öt éve alakult az­zal a céllal, hogy gondoskod­jon a helyi fiatalság érdek- képviseletéről, és kulturált, hasznos szórakozási lehető­séget biztosítson a számuk­ra. Szipli Klaudia, aki Pécsre jár egyetemre és Jádi Adél, aki a tamási gimnázium 11. osztályos tanulója, oroszlán- részt vállalt az idei falunapi szervezőmunkában. Szipli Klaudia (balról) és Jádi Adél Összefonódott a nevük a virágok szeretetével A falu méltán híres a virá­gok szeretetéről. A település az idén is benevezett a Virá­gos Magyarországért ver­senybe. Ozora már 16 éve szerepel eredményesen a versenyen, országos első he­lyezettek is voltak már, és több alkalommal kaptak kü- löndíjat. Az eredmény érté­két nagyban növeli, hogy a sok csodálatos virágot hely­ben termesztik. A lakosság korösszetétele 0-6 ÉVES: 66 ÉV FELETTI: 7-18 ÉVES: 19-65 ÉVES: 267 1087 A CIKKEKET VENTER MARIAN­NA, A FOTÓKAT GOTTVALD KÁROLY KÉSZÍTETTE. AZ OLDAL AZ OZORAI ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATÁSÁVAL JELENT MEG.

Next

/
Oldalképek
Tartalom