Tolnai Népújság, 2010. augusztus (21. évfolyam, 178.-202. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság, 2010-08-29 / 34. szám

2010. AUGUSZTUS 29., VASÁRNAP 13 MŰVÉSZBEJÁRÓ Magyarul is felhangzik a fado koncert Joana Amendoeira: a műfaj reneszánszát éli Portugáliában Újabb hazai zenészlegen­dával dolgozik együtt Joana Amendoeira. A por­tugál fadoénekesnő, aki ma Budapesten, holnap pedig Nyíregyházán lép fel, Presser Gábor neki írt dalát is előadja. Gyükeri Mercédesz- Fiatal kora ellenére távolról sem nevezhető kezdőnek: kar­rierje másfél évtizeddel ez­előtt kezdődött. Van még vala­mi, amit nem próbált ki a mű­fajában?- Huszonnyolc évesen még annyi mondanivalóm és tenni­valóm van! Igaz, eléggé korán kezdtem, de az első lemez 12 évvel ezelőtti megjelenése óta folyamatos lehetőségem volt ar­ra, hogy egyre komolyabb ala­pokat sajátítsak el. Remélem, ezeken még hosszú utat járha­tok be. Folyamatosan figyelem azt, hogy a mindennapok vagy a társadalom milyen formában gazdagíthatják a zenémet. Eh­hez a gazdagításhoz azonban én is igyekszem hozzájárulni, ami egyfelől az eredeti reperto­ár bővítését jelenti, újabb köl­tők és zeneszerzők segítségé­vel, másfelől pedig a klasszikus fadótól idegenebb hangszerek beillesztésével. Ez hallható az új lemezen is, amelynek dalai­ban gitáron kívül zongora, tan­góharmonika, cselló és ütő­hangszerek is megszólalnak. ■ Teljesen más hatások érik a mai fiatalokat, mint korábban. Ugyan' így változik a fado is.- Fiatal kora nem jelentett hátrányt egy olyan műfajban, amely idősebb, érettebb elő­adóiról híres?- Tagadhatatlan, hogy bár érettebb voltam a velem egyko­rú barátaimnál, tizenévesen nem tudtam úgy átérezni a da­lok szövegét, ahogy ma. Abban az időben azt tanácsolták, hogy az életkoromnak megfelelő fadókat válasszak.- Nemrég megjelent hetedik albumát mutatja be Magyaror­szágon. Mivel foglalkozik még? Joana Amendoeira visszajáró vendé- Komoly feladatokat állítot­tam magam elé ebben az évben: a kihívások sora a hetedik CD kezdődött, de a Nosso Fado (a mi fadónk) névre keresztelt kon­certszervező és lemezkiadó ügy­nökség megalakításával még na­gyobb fába vágtam a fejszémet. Az új lemezt, a Sétimo Fadót (He­tedik fado) - egyben a kiadónk első albumát - eddigi legkomo­lyabb lemezemnek tartom.- Önnel együtt egy új fadoénekes-generáció tesz Zorán Ünnep című dalát is előadta szert egyre nagyobb hírnév­re, nemcsak Portugáliában, de világszerte. A generáció- váltás csupán kor kérdése, vagy alapvető különbségek vannak az idősebbek és a fia­talok között?- Nyilvánvalóan vannak kü­lönbségek, hiszen a fado városi zeneként folyamatosan változik, ahogy az emberek is. Azok a ha­tások, amelyeket Amália Rod­rigues megélt a harmincas­negyvenes években, teljesen mások, mint amit mi napjaink­Joana Amendoeira A 28 ÉVES ÉNEKESNŐ alig 13 évesen lett a női előadók kategóriájának első helye­zettje a portói Grande Noite do Fado versenyen, és már igen fiatalon együtt lépett fel Carlos do Carmóval, a műfaj legendás alakjával. Első külföldi koncertjét a kecskeméti Portugál Napo­kon adta 1998-ban. Joana magyarul is énekelt már a Zorán pályafutásának 40. évfordulója alkalmából ren­dezett jubileumi lemezbe­mutató koncerten. Első le­mezét Olhos Garotos (Játé­kos szemek) címmel 1998- ban adta ki, eddig összesen hét albuma jelent meg, a legutóbbi 2010-ben. A sors zenéje A fado őse a Brazíliába hurcolt afrikai rabszolgák zenéje és tánca volt. Onnan került Portugáliába, ahol már csak az ének és a zenei kíséret élt tovább. A XIX. század közepére a fado Lisz- szabon legdivatosabb zenei műfaja lett. A főváros szóra­koztatóbb stílusánál elmé­lyültebb a másik stílusválto­zat, a coimbrai. A dalok té­mája a szerelem, a fájda­lom, a nosztalgia, az öröm és a bánat - erre utal a mű­faj neve is, amelynek jelen­tése sors. A fado művészetét az 1930-as években már profi énekesek és gitárművé­szek művelték. Legismertebb képviselője Amália Rod­rigues (1920-1999). ban átélünk, és amelyek a mi ge­nerációnk zenéjében, de életstí­lusában is megjelenik.- A fado szerepet játszik egy­általán a mai portugál fiatalok életében?- Nyugodtan állíthatom, hogy az elmúlt öt évben a fado egyre népszerűbb a legfiatalabb kor­osztály körében. Furcsa módon ők vezetik vissza szüleiket eh­hez a zenéhez. Az előző generá­ció eltávolodása is valamennyire magyázható: az 1974-es forrada­lom után ők ilyen formában is kifejezték ellenszenvüket a Salazar-diktatúrával szemben. Ma a 16-18 évesek imádják ezt a zenét, nemcsak a mi koncertje­inkre, de a fadoelőadásokról hí­res vendéglőkbe is járnak. Ez nagy segítség ennek a zenészge­nerációnak is, hiszen a fiatalok azonosulni tudnak azzal a stílus­sal, azzal az üzenettel, amit mi közvetítünk.- A fado népszerű lett a vi­lágban is, ám amíg Portugá­liában Amália Rodrigueszel azonosítják, a külföldi kö­zönségnek inkább a Madre- deus zenéje jut eszébe róla. Melyikhez érzi magát köze­lebb?- Tény, hogy a Madredeus a legelismertebb portugál zene­kar. Eredeti és gyönyörű zenét játszanak, amely magán viseli a fado egyes jegyeit, de tudni kell: ez nem fado. Nem is lehet össze­hasonlítani Amáliával, a fado nagy dívájával, aki halála után több mint tíz évvel is lázba hoz­za az embereket. Számomra ő a nagy etalon. ■ Egyre népszerűbb a fado a portugál fiatalok körében. Ok vezetik vissza a szüleiket is.- Mennyiben más külföldön énekelni?- Magyarország volt az első hely, ahol Portugálián kívül fel­léptem, még 1998-ban. Azóta fo­lyamatosan jártam a világot, olyan közönségek előtt szerepel­tem, amelyek nemcsak kulturá­lis szempontból, hanem kifeje­zőkészségüket tekintve is alapo­san különböznek egymástól. De azt tapasztaltam, hogy a fado, le­győzve a nyelvi akadályokat, még a legzárkózottabb japáno­kat vagy észak-európaiakat is megindította, nem beszélve a harsányabb latinokról!- Jól ismeri Magyarországot, itteni zenészekkel is dolgozott együtt. Tervez újabb együtt­működést?- Az egyik felejthetetlen él­ményem volt, amikor Budapes­ten Zoránnal énekelhettem együtt 2007-ben. Most Presser Gáborral készülünk újabb meg­lepetéssel, de ez legyen egyelő­re titok. Egy „szigetnyi” jegyet adtak el a U2 koncertre megdőlhet a helyi nézőre­kord a U2 ír rockzenekar koncertjén a bécsi Ernst Happel Stadionban: az el­adott jegyek száma alapján 75 ezer nézőt várnak az au­gusztus 30-i koncertre. Az együttes egy körbejárható színpadon játszik majd. A jegyek már az árusítás első napján elfogytak. Mahlerrel nyit az Operaház Gustav Mahler monumen­tális második szimfóniájá­val nyílik meg szeptember 5-én, vasárnap este a Ma­gyar Állami Operaház új évadja. Az ének- és zene-: kart Fischer Ádám vezény­li, a szólisták Rácz Rita és Gál Erika. Nyolcvanéves a Szegedi Szabadtéri Játékok hét produkciót lehet meg­tekinteni 2011-ben a 80 éves Szegedi Szabadtéri Já­tékokon. Színre kerül Az ember tragédiája, A víg öz­vegy, a Carmen, a Valahol Európában, Puccini Gianni Schicchije, Vajda János Mario és a varázsló című darabja és a Darvasi László művéből készült Popeye. Angelina Jolié Budapesten forgat Angelina Jolii rendezőként jegyzett első filmjének f«n gatása valószínűleg már a jövő hónapban elkezdődik - derült ki egy belgrádi lap­ban megjelent interjúból. A mozi, melynek a színésznő maga írta a forgatókönyvét, nagy részét ősszel, Buda­pesten fogják forgatni. Angelina Jolié először rendez Kísértet járja a ráckevei kastélyt film Finisébe érkezett a Zimmer Feri második részének forgatása Ma nyílik a Velencei Építészeti Biennále Decemberben kerül a mozikba Tímár Péter vígjátéka, az 1998-as Zimmer Feri folytatása, amelynek a napokban fejeződik be a forgatása a ráckevei Savoya- kastélyban. A film cselekménye szerint az ügyeskedő Fikász csa­lád tagjai a korábban a Balaton- parti vendéglátásban megszer­zett tapasztalataikat a kastély­szállóbizniszben szeretnék ka­matoztatni. Hogy az üzlet bein­duljon, a családfő elhíreszteli, kí­sértet járja a folyosókat. Ám egy másik kísértet is felbukkan. Tímár Péter lapunknak el­mondta, a Csinibabában, az Egészséges erotikában megis­mert, jellegzetes technikával ké­szül a film, azaz a jeleneteket las­sítva veszik fel, és a mozgásokat később felgyorsítják. „A különös mozgáskultúrától a néző szemé­ben gyanússá válik az egész filmben ábrázolt világ” - magya­rázta Tímár Péter, aki az első részből csak a főbb karaktereket emelte át. Fikász Ferit ezúttal is Reviczky Gábor, a feleségét Po­gány Judit formálja meg. Lányu­kat Kovács Vanda, annak férjét Szarvas József alakítja. „A való­ság egy kivonatát látjuk, amely elidegenít, ugyanakkor vidám­ságot hív elő” - mondta Tímár, aki szerint Reviczky Gábor most van pályája csúcsán. „Most for­rott ki igazán, tudja, meddig me- .2 hét el a mimikájával, és fárad-1 hatatlan” - mondta Tímár. ■ Reviczky Gábor, Kovács Vanda, Pogány Judit és Szarvas József Számos nemzeti pavilonnal és „Az emberek az építészeten ke­resztül találkoznak” témaköré­ben egész sor kiállítással várja az érdeklődőket a ma nyíló 12. Velencei Építészeti Biennále. A hagyományoknak megfelelően a kiállítás ezúttal is a velencei Ar­zenál- és a Biennále-kertek ha­talmas területén látható, az itáli­ai város keleti részében. Első al­kalommal lesznek jelen Albánia, Bahrein, Malajzia, Marokkó és Ruanda képviselői. A biennálét az idén először nő vezeti: a ja­pán Szedzsima Kazujo, az építé­szet Nobel-díjának számító Pritz- ker-díj idei nyertese. A Jean Nouvel francia építész vezette zsűri által odaítélt díja­kat, a legjobb nemzeti csapatnak járó Arany Oroszlánt, valamint a legjobb fiatal ígéretes építésznek járó Ezüst Oroszlánt szombaton adják át. A biennále Arany Oroszlán-életműdíját Rem Kool­haas holland építész kapja. A magyar pavilon kiállítása csütörtökön délután, a biennále sajtónapján nyílt meg. Wesse- lényi-Garay Andor és Ferencz Marcel BorderLINE Architecture elnevezésű projektje a rajz téma­körét járja körül egy 17 ezer ce­ruzát felhasználó installációval, filmekkel és kiállítással. Az ins­tallációhoz 17 ezer ceruzát és 90 kilométernyi fonalat használtak fel; csak a ceruzák kifúrása két hétig tartott. ■ >

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom