Tolnai Népújság, 2010. augusztus (21. évfolyam, 178.-202. szám)

2010-08-21 / 194. szám

2010. AUGUSZTUS 21., SZOMBAT - TOLNAI NÉPÚJSÁG ALMANACH 2010 - NAGYMÁNYOK Több mint két évtizedes a város legrégebbi testvérkapcsolata Átütő fejlődést remélnek ipar A város a leendő szén- és kőbányától várja a profitot A németországi Teunzzal ápolja Nagymányok a legrégebbi part­nerkapcsolatát, ami több mint két évtizedes múltra tekint vissza. A kezdeti lelkesedés kissé alábbha­gyott az elmúlt években, de ta­valy új alapokra helyezték a meg­állapodást. Kari Béla polgármes­ter azt mondta, sajnos nem azo­nosak a lehetőségeik a német te­lepüléssel, nem engedhetik meg, hogy minden évben kiutazzanak Teunzba, ezért csak kétévente lát­ják egymást. Tavaly a németek részt vettek a városavatón, s vél­hetően idén októberben viszonoz­zák az akkori meghívást. Jó kapcsolatot ápol Nagymányok Zetelakával is öt éve. Itt inkább a civil szervezetek között alakult ki kötődés. Emellett a németországi Reichelsheimmal is kiváló a test­vérvárosi együttműködés. Kari Béla szerint a partnertelepülési kapcsolatok akkor működhetnek igazán jól, ha egyenrangú part­nereknek fogadják el egymást a felek. Idén ünnepelték a város egyéves születésnapját A település állandó rendezvényei nagyrészt a nemzeti ünnepekhez köthetők. Március 15-én, augusz­tus 20-án és október 23-án szer­veznek programot a város veze­tői. Az idén volt harmadik éve, hogy az augusztus 20-ai ünnep­séget a katolikus templom körül tartották. Ez most összekapcsoló­dott az iskola új homlokzatának avatásával is: visszakerült a Szentháromság-kép az épület fa­lára. Kari Béla polgármester ki­emelte, hogy ezentúl a Táncsics utcában tartják az augusztus 20- ai ünnepséget, amit jövőre egész napos rendezvénnyé bővítené- nek. Ez a dátum azért is különö­sen fontos számukra, mert egy éve ekkor kapta meg a városi ran­got a település. De karácsonyi műsor és nemze­tiségi nap is színesíti az éves prog­ramsorozatot Utóbbit a német ki­sebbségi önkormányzat szervezi a többi civil szervezettel együtte­sen. Emellett számos sport- és kulturális rendezvénynek ad ott­hont a város, amelyekből minden hónapra jut legalább egy. Több fejlesztés megvalósult az utóbbi években: az általános iskola homlokzatát is rendbe hozták, Hucker Ferenc Szentháromság-képe ezt díszíti mondta a négyéves ciklust ér­tékelve Kari Béla, Nagymá­nyok polgármestere. Elindítot­ták a folyamatot. Ennek érde­kében egy rövid, egy közepes és egy hosszú távú koncepció megvalósítását tűzték ki célul. Elsőként azon kellett gondol­kodniuk, hogy milyen kitörési pontokat lehet ta­lálni a településen.- A turisztikai adottságaink ele­nyészők, ettől nem lehetett megoldást re­mélni. Annak ellenére, hogy szép környezetben élünk, a látnivalóink elég szegénye­sek. Viszont van szenünk, ami nem túl érdekfeszítő egy turista számára, de bevételt hozhat a városnak: ezen az úton indultunk el négy évvel ezelőtt - mutatott rá a polgár- mester. Majd hozzátette: a koncepcióhoz kapcsolódik egy kőbánya beüzemelése is. Ehhez már a zöldhatósági en­gedélyen kívül minden szük­séges dokumentációval ren­delkeznek. Időközben megvá­sárolták a 25 hektáros bányá­szati területet, és elkészült a kutatási zárójelentés is. Utóbbi egyértel­művé tette szá­mukra, hogy ezen a szakaszon legkevesebb 20- 30 évig lehetséges a bányá­szat. Ez jelentős önkormány­zati bevételt hozhat, hiszen a kőbánya teljes mértékben a város tulajdona. Ebben a ciklusban a bá­nyákhoz és régi brikettgyári iparterülethez vezető úthoz szükséges területek is önkor­mányzati tulajdonba kerültek. Első lépésben az infrastruktú­■ Az iparból kell erőt merítenie a városnak. Egy jól élhető kisváros kialakítása a legfőbb cél Embert próbáló éveken van túl a nagymányoki önkormányzat. Több mint 100 millió forintos hitelállománnyal kezd­ték a ciklust. A meg­nyugvást a szén- és a kőbánya, valamint az ipari terület beindulása jelentené számukra. Vízin Balázs KARL Béla polgármester a legfőbb célok között említet­te, hogy Nagymányok ké­pes legyen önmagát és az intézményeit fenn tarta­ni. Ehhez a szén- és a kőbánya beindulása szükséges, valamint az ipar adta lehető­ségek kiaknázása. Folyama­tos fejlesztéseken kell gon­dolkodni, az ebben a ciklus­ban megkezdetteket pedig befejezni. Emellett a lélek- szám növekedésére kell tö­rekedni, a cél az, hogy 4000 lakost számláljon a település a közeljövőben.- Gyors, de ugyanakkor meg­fontolt intézkedésekre volt szükség, hogy az önkormány­zat kilábaljon a nehézségekből Kari Béla polgármes­ter rát alakítanák ki, amely alap- feltétele a további fejlesztések­nek. - Nagy harcokat vívtunk ebben a négy évben a különbö­ző környezetvédelmi szerveze­tekkel. Azt az álláspontot kép­viseltük, hogy az önkormány­zatnak valamiből plusz forrást kell előteremtenie - a mi ese­tünkben a bányászatból -, mi­vel az jól kirajzolódik, hogy az államtól egyre kevesebb támo­gatást kapunk. Mindezek mel­lett a humánerőforrásra és az ipari múltjára támaszkodhat Nagymányok - mondta Kari Béla. Szerinte a realitások azt mutatják, hogy a következő tíz évben profitálhat az iparból a város. Az imént említettek jelentet­ték a legnagyobb munkát eb­ben a ciklusban, annak ellené­re, hogy a lakosság számára nem voltak látványosak. Amit viszont ők is tapasztalhattak, és a közérzetüket javíthatta, hogy a település tisztább lett. Emellett elkészült az átmenő út teljes felújítása a közművek­kel együtt. Egy nyertes pályá­zatnak köszönhetően a telepü­lés központja részlegesen át­épül, és két játszótérrel is gaz­dagodnak. Az önerő biztosítá­sa után jövő nyárra vélhetően elkészül a posta környéki terü­let felújítása, és a két játszóte­ret is átadhatják a fiataloknak. Az árvízi védekezésnél nagy volt az összefogás Biztos pont a helyieknek stuco kft. Száz ember napi megélhetését jelenti Nagymányokon 25 civü szerve­zet van. Kari Béla polgármester azt mondta: az elmúlt 20 évben egyre nehezebben boldogultak. Szerinte ez annak is köszönhető, hogy nem tudnak a pályázatokon megfelelő források­hoz jutni, az önkor­mányzatoktól pedig nem kapnak elegen­dő pénzt a működés­hez. Utóbbi annak köszönhető, hogy a költségvetés mindenhol roppant szűkös. De szemléletvál­tásra is szükség van a szerveze­teknél: tudomásul kell venniük, a települések nem tudják finanszí­rozni a teljes működésüket - Nagymányokon aktív szere­pet vállalnak az egyesületek ­mondta a polgármester. - Ez nemcsak a rendezvényeken, ha­nem az árvízi védekezésnél is bebizonyosodott. Példátlan ösz- szefogást tapasztalhattunk az elmúlt hónapokban. Úgy vélem, hogy a veszély, illet­ve a károk elhárítá­sa még inkább össze­kovácsolta a lakossá­got - hangsúlyozta Kari Béla. A helyi önkéntes tűzoltó-egye­sület, a polgárőrök és a focicsa­pat anyagi támogatást kap az ön- kormányzattól, míg a többi civil szervezet kedvezményesen ve­heti igénybe a városi intézmé­nyeket. Ezt a rendszert a jövő­ben is tartani szeretnék. Az 1993-ban alakult Stuco Kft. Nagymányok egyik legstabilabb vállalkozása. Ma már közel száz ember napi megélhetését bizto­sítja a svájci tulajdonú cipőgyár­tó cég. Dittrich Győző, a nagy­mányoki telephely üzemvezető­je elmesélte, hogy míg a kezde­tekben 50-60, ma már 400 pár lábbelit készítenek naponta. Az elkészített lábbelik hatvan szá­zaléka Svájcba kerül, a fennma­radó negyven százalék Ausztri­ába, Németországba, Franciaor­szágba, Romániába és a hazai boltokba. A munkaerő-kapacitá­suk elérte a száz százalékot a je­lenlegi dolgozói létszámmal.- Bár a dolgozók döntő többsé­ge nagymányoki, örömmel tölt Dittrich Győző üzemvezető el, hogy emellett kismányoki, majosi, bonyhádi, szászvári, györei és izményi embereknek egyaránt tudunk munkát bizto­sítani - mutatott rá Dittrich Győ­ző. Az üzemvezető azt is hozzá­tette, hogy korszerű technikával dolgoznák az alkalmazottak. Ez az elmúlt tíz év fejlesztéseinek köszönhetőek az új munkagé­pek, az üzemcsarnok, a szociális blokkok, az irodahelyiség. Nagymányokon jelenleg három telephelyük van. A cipőgyártás nehézségei egy­előre nem gyűrűztek be a vállal­kozáshoz, stabilan működnek, amit a svájci tulajdonosok is alá­támasztanak - tudtuk meg a te­lephelyvezetőtől. ■ Megtartanák a támogatási rendszert. Nem várhatnak tovább a torony felújításával TAVALY mozdult meg a nagymányoki katolikus templom tornya. A statikai vizsgálatok megállapították, hogy az épületet rosszul építették meg, ez okozza a dőlést. A rekonstrukció rop­pant költséges, a statikai megerősítés 16 millió, míg a teljes felújítás 60 miihó fo­rintba kerül. Erre nincs for­rása sem az egyházközség­nek, sem az önkormányzat­nak. Pályázatban remény­kednek, hogy megóvják a tavaly műemléknek nyilvá­nított épületet. András bácsi irányítja a tűzoltó-egyesületet hucker andrás egyike azoknak a településen, akik a szabadidejüket és sokszor a testi épségüket sem kí­mélve másokon igyekeznek segíteni. A nagymányoki Önkéntes Tűzoltó-egyesület hivatalosan 1938-ban kezd­te működését, de korábbra visszavezethető történetük. Jelenleg 38 személy alkotja a csapatot, akik között 80 éves a legidősebb tag. And­rás bácsi több mint három évtizede dolgozik azon, hogy a civü szervezet haté­konyan lássa el a teendőit. Hucker András Hamarosan megkezdi működését a szénbánya A tervek szerint idén szep­temberben megkezdheti működését a szénbánya. Régóta várt beruházásról van szó, amely kiugrási pontot jelent. A szénbányát, a kőbányát és a valamikori brikettgyári iparterületet egy közös úttal kötnék ösz- sze. Ez a fejlesztés is hama­rosan elindul. A lakosság korösszetétele ■ 49 FELETT: 990 g 0-18 ÉVES: T 423 g 19-49 ÉVES: 1001 AZ ÖSSZEÁLLÍTÁST VÍZIN BALÁZS ÍRTA, A FOTÓKAT GOTTVALD KÁROLY KÉSZÍTET­TE. AZ OLDAL MEGJELENÉSÉT A NAGYMÁNYOKI ÖNKORMÁNY­ZAT TÁMOGATTA.

Next

/
Oldalképek
Tartalom