Tolnai Népújság, 2010. augusztus (21. évfolyam, 178.-202. szám)

2010-08-16 / 190. szám

2010. AUGUSZTUS 16., HÉTFŐ - TOLNAI NÉPÚJSÁG 15 GYERMEKVILÁG Szennyeződésből * valódi csodát ! képes gyártani * a gyöngykagyló | Mi a különbség a természetes % és a tenyésztett igazgyöngy kö­zött? Tulajdonképpen semmi: * mindkettő gyönyörű, kagyló- » ban „készül”, csak az egyikért nem kockáztatja senki az éle- * tét. A gyöngyhalászok többek • között a Vörös-tenger, a Perzsa­öböl, Polynézia, Ausztrália, Ki- * na és Japán környékén évezre- * dekig éltek abból, hogy életű- % két, egészségüket kockára téve merültek le a melegvizű tenge- • rekbe, hogy a lehető legtovább a víz alatt maradva gyűjtsék be a kagylókat. Ezt akár egész na- * pon át csinálták, sokan közülük * kereskedőknek éhbérért dol­gozva, míg mások ugyan szaba- * dón, de cápákkal teli vizekben. * Egészen addig így volt ez, amíg a 20. század első felében a * Távol-Keleten fel nem fedezte m Kokichi Mikimotó és kutatócso- ^ portja, hogyan lehet a kagylókat mesterségesen gyöngytermelés- * re késztetni. Általában termé- % szetes körülmények között ak­kor alakul ki gyöngy, amikor va- * lamilyen szennyeződés, például m homokszem kerül a szervezeté­be. Ez egyfajta védekezési reak- * ció, a nemkívánatos részt elkez- • di körbeépíteni. Ez egyszerűnek hangzik, de * mesterséges körülmények kö- * zött mégsem olyan könnyen megvalósítható. Mára sikerült * megoldani a problémát, sőt a te- * nyészetekben már a színek ma- nipulálására is képesek. Persze a természetes körülmények kö- * zött kialakuló gyöngyök sem # egyformák, a kagylók fajtájától, a kialakulás helyétől is függ a * színük. És míg egyesek gyönyö- % rű fehér, vagy pezsgő színben pompáznak, addig mások a szi- * várvány színeit is felvillantó fe- » ketén „születnek”. Szépségük vitathatatlan, nem véletlen, * hogy az ókoriak úgy gondolták, • hogy a szépség és a szerelem is­tennőjének hajáról legördülő * vízcseppekből keletkeznek. ■ » Fontos, hogy a család elfogadja a sajátos nevelési igényű gyermeket és a testvére se szoruljon a perifériára Amikor a szülés után kiderül, hogy a baba más, egy világ dől össze a családban. A szülőket veszteség éri, elgyászolják egészséges gyermeküket. Az el­ső fázisban a megdöbbenést a tagadás követi - mondta Király Gabriella, gyógypedagógus és pszichológus, a Paks Térségi Pe­dagógiai Szolgáltató Központ igazgatója. A szülők magukba zárkóznak, nem hiszik el, hogy ez velük történt meg. Előfordul, hogy szégyellik a történteket, el­utasítják mások közeledését. A második fázisban a harag és a düh uralkodik el a családon, vélt vagy valós okokat kezdenek ke­resni. Először magukat hibáztat­ják, aztán saját bűntudatukat kompenzálva a környezetükben keresnek célpontot. Ezt követi az egyezkedés időszaka, amikor attól függően, hogy miben hisz­nek, Istennel, a sorssal próbál­nak meg alkut kötni, hogy cse­rébe álljon helyre a rend. Ami­kor rádöbbennek, hogy nem tudnak változtatni a dolgon, a mély bánat időszaka követke­zik. Ezt a szakaszt a szeretet és gyűlölet hullámzása jellemzi, akár a gyermek irányában is. Végül, ha sikerül megbékélniük a helyzettel, eljutnak az elfoga­dás érzéséig. Az elfogadás lehet feltétel nél­küli, azonban ez ritkán sikerül elsőre. Ilyenkor nyugtatni, báto­rítani kell a családot. A teljes el­utasítás is ritkán fordul elő, mi­vel az ilyen magatartást a társa­dalom nem fogadja el. Gyakran fordul elő viszont a rejtett eluta­sítás, amikor a szülő a környe­zete rosszallásától tartva nem ismeri be, viszont nem tudja el­fogadni gyermekét. Ez számos tudattalanul kialakuló módon nyilvánulhat meg. Van, aki nem veszi tudomásul gyermeke másságát, úgy kezeli, mint egy egészséges kicsit, és olyan el­várásokat is támaszt vele szem­ben, míg más a felelősséget há­rítja el. Némely szülő olyan tu­lajdonságokkal ruházza fel gyermekét, amelyek nem létez­nek, vagy meglevő tulajdonságait na­gyítja fel kompenzá­cióként. Van, aki időt és szeretet nem tud gyermekének adni, viszont ezt ajándékokkal pró­bálja meg ellensúlyozni. Ugyan­akkor előfordul az is, hogy a szülő túl óvóvá válik, annyira, hogy azzal már korlátozza gyer­meke fejlődését, önálló életvite­lét. Végül akad, aki magát bünteti, és le­mond azokról a dol­gokról, amelyek szá­mára korábban fon­tosak voltak, legyen szó barátokról, munkáról, karri­erről. Utóbbiakról sokszor az édesanyáknak muszáj is lemon­dania. Fontos a család, különö­sen a férj viszonyulása a hely­zethez. Sajnos a tapasztalatok szerint ők nem mindig bírják elviselni a megnőtt terheket, és felbomlik a kapcsolat. Általá­ban azok a családok vészelik át a helyzetet, ahol az édesapa ra­gaszkodása erősebb az édes­anyához, mint a gyermekhez, így felesége révén fel tudja dol­gozni a történteket. Ugyanak­kor a testvérekre ebben a hely­zetben is kiemelt figyelmet kell fordítani. Gyakran előfordul az érzelmi elhanyagoltság, hiszen a szülők minden energiáját le­köti a fogyatékkal élő testvér gondozása. Sokszor gyermek­korukat kell feláldozniuk, mert testvérükkel nekik is többet kell törődniük, sokat kell vi­gyázniuk rá. Van, aki társai előtt letagadja testvérét. A nagyszülőkre sem feltétlenül lehet számítani, különösen, ha ők is veszteségként élik meg a gyermek másságát. A család mellett a társadalmi elfogadás is fontos A családon belüli támogatás mellett, vagy ha az nincs meg, ahelyett fontosak a társadal­mi kezdeményezések. A Dél- Dunántúli Aranykapu Prog­ram keretében többek között klubokat szerveznek, ahol ha­sonló helyzetben levő csalá­dok tudnak egymásnak segí­teni - tájékoztatta lapunkat Király Gabriella. A program ugyanakkor pedagógusoknak is segít a sajátos nevelési igé­nyű gyerekek integrált nevelé­sével kapcsolatban. fontos hangsúlyozni, hogy a sajátos nevelési igényű gyere­kek, ha másként is, de boldog és teljes életet élhetnek. Érté kés tagjai a társadalomnak, nem kevesebbek egészséges társaiknál, csak mások. ■ Gyakran for­dul elő a gyer­mek rejtett elutasítása. Másként is lehet boldog sérült gyermek Születését veszteségként élheti meg a család Amikor a családba új tag érkezése várható, a szü- ló'k elképzelik milyen lesz. Természetesen okos, szép, egészséges, jól fog tanulni, sikeres és boldog felnőtt lesz. Ez azonban sajnos nem mindig telje­sül maradéktalanul. Hargitai Éva MESE * Az öregember és * a pokróc % Egyszer volt egy fösvény fla­* talember, s annak volt egy fös- t vény felesége, s volt nekik egy öregapjuk. Ez olyan öreg volt, * hogy amikor a levest ette, úgy » reszketett a keze, hogy az ab­roszt is mind teleöntözte. Mi­* kor a tányérból ki akarta tölte­* ni a kanálba a levest, a tányért is elejtette, s eltörött. Ezért na­gyon megharagudott a fiatal­* asszony az apósára. Rábírta a m férjét, hogy az öreget csapják el a háztól. * Elmentek a vásárba, és vettek t két új pokrócot. Elhatározták, hogy a két pokrócot az öreg­* nek a hátára teszik, s úgy in- « dítják vüággá. Akárhol eleste­ledik, az egyik pokrócot leterí­* ti, és a másikkal takarózik, s % úgy aludjon. Mikor hazaérkeztek, egy sem * tudta rávenni magát, hogy az * öreget útnak eressze. Volt ne- kik egy olyan hatesztendős forma fiuk. Azt mondja neki * az apja: k - Fiam, itt van ez a két pok­róc. Mikor mi elmegyünk a * mezőre, akkor a pokrócot tedd i a nagyapádnak a hátára, s ve­zesd ki az utcára. Mondd meg * neki, hogy le is út, fel is út, * menjen világgá. Úgy is tett a gyerek. Mikor az * apjáék elmentek hazulról, ak­* kor gondolt egyet, és csak az egyik pokrócot vette elő. Azt * rátette a nagyapjának a vállá- » ra, s kivezette az utcára, s azt m mondta neki:- Nagyapám, maga menjen * akár le s akár fel, de többet k ide nálunk haza ne jöjjön. Az öreg sírt egy kicsit, s a * pokróccal a hátán megindult * egyfelé. Este hazajött az ember és az * asszony a mezőről, s látják, » hogy a pokróc ott van. Elészó- lítják a fiút: * - Mi van nagyapáddal? Miért % nem tetted ezt a pokrócot is » reá? Akkor a fiú azt mondja: * - Tudja, miért édesapám? ^ Eszembe jutott, hogy mikor maguk is úgy megöregszenek, * mint ahogy ő van, s utat kell % adjak maguknak, akkor én ne kelljen, hogy vegyek pokrócot. * Akkor összenézett az ember » az asszonnyal, elszégyellték magukat, és sírni kezdtek, s * nyomban az öreg nyomába * eredtek, s hazavitték. Attól kezdve nem volt baj, még ha * a tányért is törte el. * Magyar népmese KÖNYV Könyvajánló Szörnyek, manók, sárkányok és óriások nagykönyve Évezredek óta manók, tündé­rek, sárkányok, szörnyek és óriások népesítik be a meséket és a legendákat a vilá­gon mindenütt. Most lépjünk be mi is ebbe a világba. Mi­ért nem szabad összetakarítanunk a kiömlött tejet? Miért inkább a kopp-kobol- dokat válasszuk a ko- boldok helyet? Kik azok a tündérhamisítók? Ilyen és ehhez hasonló izgalmas kér­désekre kaphatunk választ a Szörnyek, manók, sárkányok és óriások nagykönyvéből. A gazdagon illusztrált, nagymére­tű album bevezet a titokzatos világba. Olvasmányos stílusban ismerteti meg az olvasóval a fontosabb legendákat a világ minden tájáról. A gyerekek megtud­hatják a mítoszok ke­letkezési helyeit, a lé­nyekhez kapcsolódó hiedelmeket és cso­dálatos tulajdonsá­gaikat, és ezenkívül megismerhetnek számtalan valóságos földrajzi és történelmi érdekességet John Maiam: Szörnyek, manók, sárkányok és óriások nagy­könyve Scolar Kft., 2010., 120.oldal. Forrás: www.libri.hu- FILM - SZÓRAKOZÁS A róka és a gyerek A Kelet-francia Jura hegység­ben élt egy 10 éves kislány, aki nagyon szerette az állato­kat. Egy napon iskolába me­net találkozott egy rókával az erdőben. Az állat épp vadá­szott, és amikor észrevette a lányt, természetesen elmene­kült. A kislány érdeklődését annyira fölkeltette a kis vörös teremtmény, hogy mindent megtett, hogy minél sűrűb­ben újra lássa. Ahogy telt az idő, az etetésnek és óvatos közeledésnek köszönhetően egyre közelebb kerültek egy­máshoz. Amikor már a róka a simogatást is megengedte, DVD-ajánló a kislány úgy döntött, hogy háziállatává fogadja a jószá­got. Ez azonban nagy hiba volt. A róka és a gyerek, fran­cia film, 2007. Rendező: Luc Jacquet, szereplők: Bertille Noel-Bruneau (kislány), Thomas Laliberté (kisfiú), Isabelle Carré (narrátor). ú Fejtörő J Érdemes egy kicsit megdol­goztatnod az agytekervényei- det, hiszen könyvet nyerhetsz a Tolnai Népújság fejtörőjével. Ehhez csak meg kell keresned a választ az alábbi kérdésünk­re, majd beküldeni a Tolnai Népújság címére. KI DOLGOZTA KI A GYÖNGY ELŐÁL­LÍTÁSÁNAK MESTERSÉGESEN ÖSZTÖNZÖTT MÓDJÁT? Cím: Tolnai Népújság Szer­kesztősége, 7100 Szekszárd, Liszt Ferenc tér 3. A borítékra írjátok rá: Fejtörő. Beküldési határidő: augusztus 19. Múlt heti nyerteseink: Somo­gyi Éva (Hőgyész) >

Next

/
Oldalképek
Tartalom