Tolnai Népújság, 2010. augusztus (21. évfolyam, 178.-202. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság, 2010-08-08 / 31. szám

8 2010. AUGUSZTUS 8., VASÁRNAP GAZDASÁG felsőoktatás Az állami intézmények integrációjával egy időben megszaporodtak az egyetemek és a a főiskolák. Am a diplomások számának növekedése önmagában nem garancia semmire. ÁTSZABÁSRA VÁR A FELSŐOKTATÁS [Kredit­pont Követeimén^ megnev előadó neve azonosítója: (nl«niínv Hivatalos bejegyzések Értékelés Dátum Dátum Aláírás 09 ....... 2­008 A felsőoktatásban részt vevők Hallgatók _ 7 ~ _—— száma Felvételizők J^'^ttek 1990 50 202 46 7fír a^a(%) 50 202 46 767 64591 71 741 101 362 86 548 113513 82597 117 947 84 830 124 606 88 978 133 274 87 110 138 169 95 871 154 107 91583 204913 84 262 1990 1993* 1995 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006** s*,6 "5 437" 74 849 261 455 66 963 278069 90 878 2007 2008 2009 77,8 * Az oktatási törvény elfogadása **A bolognai rendszer első éve. ForráS: XSH 1 árgylchrtct yuMsj f Kell j&ODA*>C&T­■ « ■ vv keli '-JÓ.ltá » I SltíL Ä»*» ■ Az intézményi struktúra reformja lebeg a felsőok­tatás versenyképesebbé tételét célzó kormány előtt. Az első lépés min­denesetre a túl engedé­kenynek tartott felvételi rendszer átalakítása volt. VG-összeállítás Az új kormány reformtörekvé­sei közül nem marad ki a fel­sőoktatás átalakítása sem, ennek egyik meghatározó eleme pedig az intézményi struktúra reformja. Nem véletlenül: a rendszervál­tozás idején viszonylag kevés egyetem, főiskola működött Magyarorszá­gon, az elmúlt két évben viszont gombamód megszaporodtak az ál­lami, valamint az egy­házi, alapítványi és magániskolák. En­nek ugyan volt raci­onális oka is, de hi­bás presztízs- és politikai megfon­tolások is szere­pet játszottak benne. Tény, ezeknek az in­tézményeknek a száma ma már meghá- ladja a hetvenet. Tevékenységü­ket döntően a piac határozza meg, a kormánynak a 27 állami kézben lévőre lehet befolyása. Az elmúlt években történtek ésszerű lépések, több intézmény integrálódott. A szocialista kor­mány Hiller István vezette okta­tási tárcája is olyan finanszírozá­si szabályokat vezetett be, ame­lyek a népszerű, vonzó egyete­meket, főiskolákat preferálták a kevésbé ismert, gyengébb szín­vonalúak helyett, de ez csekély eredménnyel járt, sőt a tenden­cia tovább erősödött. Mára számos, korábban szín­vonalas gyakorlati képzést nyúj­tó főiskola, annak kara krónikus oktatóhiánnyal küzdő, verseny- képtelen egyetemmé vált - fogal­mazott egy lapinterjúban Hoff­mann Rózsa oktatási államtit­kár. A kormáúy fontos feladat­nak tekinti ezeknek az intézmé­nyeknek a visszavezetését a fenntartható, társadalmilag hasznos tevékenységi területük­re - tette hozzá. A piacosítás, a normatív támo­gatás miatti intézményi túlbur­jánzás sem a társadalmi elvárá­soknak, sem a finanszírozható- sági, minőségi követelmények­nek nem felel meg - véli a felső- oktatásért felelős helyettes ál­lamtitkár. Mint Dux László la­punknak elmondta: a helyet adó városok, régiók politikai, gazda­sági, kulturális szempontjai mi­att nagyon körültekintő mérle­geléssel kell minden lépést meg­tenni, hiszen az ott élők értelem­szerűen ragaszkodnak egyete­mükhöz, főiskolájukhoz, döntő­en az értelmiségmegtartó ereje miatt. A helyettes államtitkár szerint ezért alaposan elemezni kell az ország gazdasági, társa­dalmi fejlettségét, igényeit, a la­kosság - figyelembe véve a hatá­ron túli magyarság - eloszlását, és ügyelni kell az uniós kötele­zettségeinkre is. Épp emiatt ma nem lehet pontosan megmonda­ni, hány állami intézményre van szükség Magyarországon, de ké­sőbb sem lehet majd kőbe vésni egy számot, hiszen folyamato­san változik a helyzet. ■ A kormány szerint a súlyos minőségromlás oka a rossz szelekció. Nem csak kormányzaü kezde­ményezés alapján vár azonban Dux racionális intézkedéseket. Maguk az intézmények is érzé­kelik a piaci mozgásokat, s ele­mi érdekük, hogy alkalmazkod­janak ezekhez. Már korábban is hajtottak végre integrációkat, át­szervezéseket, profiltisztításo­kat, s ilyenekre a jövőben is le­het számítani. Minőségjavulást remél a kormány a felvételi rend­szerének az átalakításától is. 2013-tól ugyanis a közelmúltban módosított oktatási törvény telje­sen átírja a felvételi szabályait, az egyetemek életét, és a kor­mány reményei szerint évtize­des távon a munkaerőpiac mű­ködését is. A változtatás kiindulópontja az volt, hogy az Orbán-kormány szakpolitikusai szerint súlyos mi­nőségromlás következett be a fel­sőoktatásban, ennek legelső lép­csőfoka pedig a nem megfelelő szelekció. A helyzethez a kétszin­tű felvételi nem megfelelő szabá­lyozása vezetett - állítják. Mint ismert, 2002 óta a felsőoktatási intézmények maguk dönthetik el, emelt vagy csupán középszin­tű felvételit kérnek. A kormány szerint túl sok intézmény elége­dett meg a középszintűvel, ez gyengébb középiskolai követel­ményekhez vezetett, az ered­mény pedig a közép- és a felsőok­tatás együttes gyengülése lett. Az elhatározott törvénymódo­sítás szerint a jövőben központi­lag határoznák meg, mely egye­tem mely szakára kell emelt szintű felvételi, hova elég a kö­zépszint. A részletes szabályo­zás azonban várat magára. Már­pedig ahhoz, hogy a diákok és a tanárok is kellőképp fel tudja­nak készülni az új típusú felvé­telire, legalább két év átmeneti időszakra van szükség. Minden­nek megfelelően ez év október 30. az a dátum, ameddig a kor­mánynak meg kell határoznia a 2013-as felvételi követelménye­it. Ez a Nemzeti Erőforrás Mi­nisztérium feladata lesz, de - a törvény előírása szerint - a dön­tés előtt konzultálni kell a felső- oktatási intézményekkel. Kevés diplomás van Magyarországon, kevés hallgató tanul külföldön, de külföldiekből sincs elég a hazai intézményekben tíz Év alatt a jelenlegi 22,4- ről 33,8 százalékra kellene feltornászni a diplomások arányát. Legalábbis ezt várja el Magyarországtól az Euró­pai Unió, amelynek 2020-as fő oktatáspolitikai célkitűzé­sei között szerepel annak el­érése, hogy a fiatalok negy­ven százaléka diplomával vagy valamilyen fokozattal rendelkezzen. A demográfiai trendek pozitív hatásaiban bízva ezt a célkitűzést már el­érhetőnek tartja a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NFM). A HIVATALOS VÉLEMÉNYEK szerint mindehhez elegendő lesz a fel­sőoktatásba bekerülő, de ta­nulmányaikat feladó hallgatók arányát 35-ről 29 százalékra csökkenteni, azaz a belépők számának növelésére nem lesz szükség. A minisztérium célja nem a diplomák abszolút mennyiségének növelése, ha­nem hogy minél több olyan, egyetemet végzett fiatal kerül­jön ki az oktatásból, aki hasz­nos és értékes lehet a munka­erőpiacon. nagy lemaradást kell behoz­nunk a hallgatói mobilitás te­rén is. A bolognai rendszert bevezető országokban a kül­földön résztanulmányokat folytató hallgatók arányának 2020-ra húsz százalékra kell emelkednie, miközben Ma­gyarország jelenleg négy szá­zalékon áll. Vagyis reálisan nyolc százalék lehet tíz év múlva ez az arány - fejtette ki az EurActive, hunak Manherz Károly korábbi fel­sőoktatási államtitkár. A ha­zánkban tanuló külföldi hall­gatók számát is emelni kell, jelenlegi arányuk ugyanis csupán 3,3 százalék, míg Nagy-Britanniában már a diá­kok 11,2 százaléka külföldi. A siker érdekében a tanárok nyelvtudásának fejlesztésére van szükség. A jelentkezők nagy része számíthat arra, hogy felveszik valamelyik megjelölt felsőoktatási intézménybe Eltérő vélemények a törvényjavaslat parlamenti vitájából 4n> PÁNCZÉL KA­IT^ 'V- ROLY (FIDESZ, 0$, A TÖRVÉNYJA­I’ VASLAT EGYIK ELŐTERJESZ- TŐJE) ^t\ ' M A DIÁKOK MIN­DIG a könnyebb utat választ­ják, számolgatnak, mennyi az a tudás, amely még megéri: nyelvvizsga, emeltszintű vagy esetleg csupán középszintű érettségi. Ez a minőség romlá­sához vezet, amit már az egye­temek és a főiskolák is elis­mernek. A többlettudás meg­szerzésének az igénye tűnt el, és ez a legveszélyesebb. Straté­giai kérdés rábírni a diákokat arra, ne elégedjenek meg a minimális teljesítménnyel. HILLER ISTVÁN (MSZP, VOLT OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTER) SZÜKSÉGES, ÉS AZ EGYÜTT­MŰKÖDÉS fontos záloga, hogy ne egy plenáris ülés vitatkoz­zon azon, hogy Y tudomány Z szakjára milyen tárgyból kell emelt szintű felvételit tenni. A kormány döntése előtt, ami­kor kész a javaslat, fontos lé­pésnek tartanám, ha az okta­tási bizottságban ezt bemutat­nák. A döntés joga a kormá­nyé, de helyes az, ha egy kor­mánytöbbségnél nagyobb tá­mogatást övező elmozdulás­nál ez történik? TÁN (JOBBIK, I AZ OKTATÁSI-*■ «*». 1 BIZOTTSÁG KO­a , A RÁBBI TAGJA) L A felsookta W TÁSI INTÉZMÉ­NYEK azért mozdultak el a túlképzés irányába, mert a finanszírozás kötődik a hall­gatói létszámhoz. Ha nem változtatunk ezen, nem oldó­dik meg a probléma, hiába gondoljuk azt, hogy az emelt szintű érettségi megkövetelé­sével elő tudjuk segíteni a minőség előretörését. Az in­tézmények továbbra is rá­kényszerülnek arra, hogy a létszámot a finanszírozás függvényében határozzák OSZTOLYKÁN ÁGNES (LMP, AZ OKTATÁSI BIZOTTSÁG ALELNÖKE) NEM LÁTJUK A BIZTOSÍTÉKOT, hogy 2013-tól minden közép­fokú tanintézmény ténylege­sen fel is készíti a diákokat az emelt szintű érettségire. Helyes, ha standard a vizsga, összehasonlítható teljesítmé­nyek alapján lehet dönteni. A mai helyzetnél azonban mennyivel lesz jobb, ha a kormány mondja meg, mely szakoknál van szükség emelt szintű érettségire? Miért nem teszik általánossá az emelt szintet mint felvételi követel­ményt? meg.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom