Tolnai Népújság, 2010. július (21. évfolyam, 151-177. szám)

2010-07-19 / 166. szám

2010. JÚLIUS 19., HÉTFŐ - TOLNAI NÉPÚJSÁG GYERMEKVILÁG 5 Az üzeneteknél csak a megfejtésük ténye volt nagyobb titok ; Minden napra kell a torna * egészség A mozgás testre és lélekre egyaránt jó hatással van A sikeres hadviselés egyik alap­vető feltétele, hogy az ellenfél ne tudja kifürkészni a hadvezetés szándékait. Éppen ezért az üze­netek titkosítása is nagy múltra tekint vissza. Ennek egyik pozi­tív eredményeként született meg a Braille-írás is, de talán az egyik leghíresebb rejtjelezési mód­szert Arthur Scherbius német mérnök fejlesztette ki. A feltalá­ló keze alól az első enigma az el­ső világháború végén került ki. Békeidőben kereskedelmi célok­ra is alkalmazták, de bevetették a spanyol polgárháborúban, majd a második világháború előtt számos országban - derül ki a Wikipédia cikkéből. A tárcsás „titkosító” gépet ab­szolút biztonságosnak tartották, mivel az általa kódolt szövegek hagyományos módon megfejthe- tetlenek voltak. A rádiós üzenet- továbbítás lényege az volt, hogy a küldő és a fogadó félnek egy­forma tárcsákat kellett ugyanab­ban a sorrendben és megegyező kezdeti helyzetben használniuk, és ugyanazokat a betűket kellett felcserélniük a kapocstáblán. A készítők és felhasználók csak arra nem gondoltak, hogy a kód egy másik gép segítségével feltörhető. Az angolok és a fran­ciák kísérletei után ez végül a lengyel Marian Rejewski vezette csoportnak sikerült 1932-ben. Az ő munkájukra alapozva dol­gozott az angol Bletchley Park­ban állomásozó szövetséges cso­port, amely elektromechanikus, később elektronikus számítógé­pek segítségével sorra megfejtet­te a kódolt üzeneteket A ü. világ­háborúban szinte nem volt olyan üzenet, amivel ne boldogultak volna. Óriási mennyiségű ada­tott dolgoztak fel, 1943-ban pél­dául már havonta 80 000 üzene­tet törtek fel. Mindezt pedig óri­ási titokban tették. A titok leple­zésén egy egész csapat dolgo­zott, akik olyan jó munkát vé­geztek, hogy egészen 1970-ig nem derült ki, hogy megbirkóz­tak az enigma feltörésével. i Várhatóan 2011-ben, az első osztályokkal kezdve * lépcsőzetesen vezetik * majd be az alapfokú ok- » tatásban a heti kötelező öt testnevelés órát. Bár a megvalósítás egyes véle­* mények szerint nem lesz » egyszerű, a mindennapos sport előnyeit senki sem vitatja. * * Hargitai Éva * A tervek szerint jövőre az álta- » lános iskola első évfolyamában indul majd a mindennapos is­* kólái testnevelés rendszere, az % évente belépő új elsősök révén nyolc év alatt terjedne ki az alap­* fokú képzés egészére. Bár a ko­* rábbi koncepció gyorsabb beve­* zetést tartalmazott, végül ezen finomítottak, mivel a Pedagógu­* sok Demokratikus Szakszerve­* zete szerint az elképzelés meg­valósításának komoly tárgyi és * személyi feltételei is vannak. m A Magyar Testnevelő Tanárok Országos Egyesülete hosszú * évek óta pártolja a testnevelés * órák számának emelését. Ónodi Szabolcs alelnök, a Bonyhádi Pe­* tőfi Sándor Evangélikus Gimná- » zium igazgatója elmondta, a kezdeményezés nem új, hiszen ® az oktatási törvény módosításai * során már többször felmerült A jelenleg érvényes jogszabályok szerint az iskoláknak van lehe­* tőségük a heti öt testnevelés óra megtartására, sőt ez 2009 óta erőteljes ajánlás is. Az intézmé­* nyék azonban az adott körülmé- t nyék között kevéssé élnek ezzel a lehetőséggel, ezért is örömteli * a kérdés újra felvetése. A felme­* nő rendszert támogató javasla­tok azonban Ónodi Szabolcs * meglátása szerint aggasztóak, ü hiszen ez határozatlan fellépést, halogatást jelent. Mint elmond­ta a személyi feltételekre való * hivatkozás nem állja meg a he- % lyét, mivel ma Magyarországon túlképzés van testnevelő taná­* rokból. A szakember számításai „ szerint a kiadásnövekedés sem számottevő, hiszen egy gyer­* mekre lebontva évente megkö- » zelítően 5000 forint többlet nor­matívát jelentene, ha az általá­* ban jellemző heti három órát öt­* re bővítenék. Hozzátette, fel szokták hozni a tárgyi feltételek * hiányosságát is, a testnevelés * órákhoz egyébként is adott esz­A mozgással felszabaduló boldogsághormonok felszabadultabbá tesznek, a sport kiváló a stressz ellen is közökön felül, nincs szükség je­lentősebb pluszra, ráadásul már az is nagy eredmény, ha a gye­rekek ezt az időt a szabadban töltik mozgással. A rendszeres mozgás előnyei vitathatatlanok, ezt hangsúlyoz­ta Molnárné Haholt Zsuzsana paksi kistérségi vezető védőnő is. A mindennapos sport az egész szervezetre jótékony ha­tást gyakorol, segít a már az alsó tagozato­sok között is gyak­ran problémát jelen­tő lúdtalp, vagy ge­rincferdülés megelőzésében, il­letve karbantartásában. Nem beszélve arról, hogy a számos betegséget maga után vonzó el­hízás ellen is kivá­ló. A mozgással fel­szabaduló boldog­sághormonok fel­szabadultabbá te­szik a gyerekeket, a sport kivá­ló a stressz leküzdésére, és a de­presszió ellen is, ugyanakkor ál­tala a diákok edzettebbé válnak, nő a terhelhetőségük. Bár lehet, hogy lesznek gyere­kek, akik először nem örülnek majd a több mozgásnak, a test­nevelő tanár felelőssége, hogy megtalálja minden diák számá­ra azokat a mozgásformákat, amelyekben sikeres lehet, és amely előnyére válik. A testne­velés órák lényege, hogy min­denki számára elérhetően meg­szeressék az ifjak a mozgást, amely később alternatív időtöl­tést is jelenthet a számukra, akár a szenvedélybetegségeket is megelőzve ezzel. Sporttal az elkallódás, egészségtelen élet ellen A mindennapos sport előnyeit figyelembe véve Pakson már idén januárban döntött a képviselő-testület a testneve­lés órák számának emelésé­ről így ősszel az általános is­kolák 1-6. osztályában már heti öt, 7-8. osztályban pedig heti 3 alkalommal sportol­nak majd a fiatalok. Bagdy László, az egészségügyi bi­zottság elnökeként szívén vi­seli az ügyet, hiszen munká­ja során is azt látja, hogy a gyerekek fizikai állapota ko­ránt sem megfelelő. Amellett, hogy ezen is szeretnének vál­toztatni a testnevelés órák számának emelésével, a sport megkedveltetésével al­ternatívát is nyújtanának, más kevésbé építő, sőt rom­boló szabadidős tevékenysé­gekkel szemben. Tapasztala­taik szerint az intézmények­ben nem okozott jelentősebb problémát a rendelethez való alkalmazkodás. ■A heti öt óra le­hetősége most is adott. Melyik virág nyűik télen? Mi gyorsabb a szélnél? Melyik ál­lata legravaszabb? Ki ül hát­tal még a királynak is? Melyik kör lehet szögletes? Ismerősen csengenek fülünkbe ezek a kér­dések, s mikor a válaszokat meghalljuk, rögtön homlo­kunkra csapunk: hát persze, hogy is felejthettem el! A talá­lós kérdés mindannyiunk kin­cse, a népköltészet műfaja, amely valóságos költői leltára KÖNYV - FILM Könyvajánló J Ezeregy találós kérdés Baranyából a természetnek, a növény- és ál­latvilágnak, otthonunknak. Ál­taluk friss, játékos, sokszor hu­moros szemmel nézzük a vilá­got, hiszen úgy vezetnek be minket az életbe, miként a gyermekjátékok. E gondosan összeállított antológia egyetlen nagyobb tájról, Baranya megyé­ből, azon belül is zömmel a Drávaszögből gyűjtött találós kérdéseket fogja egy csokorba. Lábadiné Kedves Klára (össze­állítása): Ezeregy találós kér­dés Baranyából, Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, 2010., 156 oldal. Forrás: www.libri.hu Holdhercegnő A történet főhőse a tizenhá­rom éves Maria (Dakota Blue Richards), aki édesapja halá­la után nevelőnőjével, Miss Heliotrope-pal (Juliet Stevenson) él. A kishölgy kénytelen hátrahagyni addigi fényűző életét, hiszen öröksé­gül csupán adósságot, és egy réges-régi könyvet kapott édesapjától Az örökségül ka­pott ódon könyv nem minden­napi, hiszen egy titokzatos, ősrégi történetet mesél ej amelyből Maria előtt két csa­lád viszálykodása elevenedik meg: a Merryweather és a De Noir családok között folyik a SZÓRAKOZÁS DVD-ajánló harc a Hold varázsgyöngyei- félde veszélyben van. Hold­ért. A kislány, ahogy egyre hercegnő, magyar-angol- jobban belemélyed a történet- francia fűm, 2008. Rendező: be úgy döbben rá, hogy Hold- Csupó Gábor. MESE Az eltévedt levél Egyszer volt, hol nem volt, a kerek erdő szélén lakott egy postásbogár, az erdő állatai­val együtt. Királyuk, az oroszlán egy nap levelet küldetett a pos­tásbogárral, de rossz címre kézbesítette. A nyúl, akihez a levél került, nagyon fur­csállotta az oroszlán kéré­sét, az őzcomb rendelést. Ugyanezen a napon a pos­tásbogárnak csomagokat is kellett szállítania. A nyuszi­kának szánt csomagot fi­gyelmetlenségből a rókának vitte, a vakondét pedig az őznek, a cinegék küldemé­nyét pedig egyenesen az oroszlán színe elé vitte. A király, kibontva a csomagot, borzasztó haragra gerjedt:- Ki gúnyolódik velem, hogy madáreledelt meré­szelt küldeni?! Összehívatta az erdő lakóit, aztán így szólt hozzájuk:- Ez már tűrhetetlen! Mint kiderült, a postásbogarunk kevert össze minden egyes levelet és csomagot, nagy felfordulást okozva az erdő­lakóknak. Ezentúl legyen hát cserebogár a neve, hogy el ne felejtse a cseréit, és postás rangjától is megfoszt­juk, míg három próbát ki nem áll! A király három testőre, a fé­lelmetes hiéna, a medve, és a farkas állt a cserebogár elé.- Az első próba: fuss ver­senyt a hangyával! A cserebogár úgy megijedt a hiénától, hogy a hangya legyőzte.- A második próba: repülj versenyt a rózsabogárral! A kis bogár a medve láttán szintén megriadt, és alul­maradt. Előállt a farkas:- A harmadik próba: ver­senyt kell ússz a tücsökkel! Szegény cserebogár, még jobban megijedt, elragadta a víz sodrása, alig tudták ki­menteni. A király és az erdő állatai megszánták a félholt • kis jószágot, visszakapta postástáskáját, rangját, ő pe­dig megígérte, hogy figyel­mesebb lesz ezután. Visszatért a vidámság az er­dőbe, kispostásunk szorgo­san hordta a küldeménye­ket a címzetteknek. ■ Jantner Balázs Dániel, Szekszárd A Mese-játék különdíjasa V Fejtörő __ Ér demes egy kicsit megdolgoz­tatnod az agytekervényeidet, hi­szen könyvet nyerhetsz a Tolnai Népújság fejtörőjével Ehhez csak meg kell keresned a vá­laszt az alábbi kérdésünkre, majd beküldeni a Tolnai Népúj­ság címére. KI ÉS MIKOR FEJTETTE MEG AZ ENIGMA TITKÁT? CÍM: Tolnai Népújság Szerkesztő sége, 7100 Szekszárd, Liszt Fe­renc tér 3. A BORÍTÉKRA ÍRJÁTOK RÁ: Fejtörő. BEKÜLDÉSI HATÁRIDŐ: július 23. MÚLT HETI NYERTESEINK: Boros Zsuzsanna (Bátaszék) » 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom