Tolnai Népújság, 2010. július (21. évfolyam, 151-177. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2010-07-18 / 28. szám
4 2010. JULIUS 18., VASÁRNAP A HÉT TÉMÁJA Gombamód szaporodnak a fesztiválok, vagy minősülnek fesztivállá akár egyszerű falunapok is. Trendi a fesztiválosdi, ma már egy napra több esemény is jut, kapkodhatja a fejét, na meg a pénztárcáját, aki nem akar semmiről lemaradni. Évente már milliók kelnek útra, és milliárdokat költenek el a rendezvényeken. Kun J. Viktória Pék-, hal-, gombafesztivál, ünnep a rétesnek, a mézeskalácsnak, a kukoricának vagy az őszibaracknak, de még az éti csigának is. Trendi lett nemcsak mindent fesztiválnak nevezni, de várost, életmódot, zenei stílust, kultúrát népszerűsíteni így is. A kutatók szerint óriási a verseny, aki pedig lépést akar tartani, nincs mese, fesztivált kell szerveznie. „Gondoltuk volna tíz éve, hogy a busójárást ma már télbúcsúztató fesztiválnak nevezik, vagy a debreceni virágkarnevál is fesztivállá avanzsál? De egy egyszerű falunapot is igyekszik minden, valamennyi menedzsmentszellem- -g mel megáldott településvezető g legalább pár napos fesztivállá ala- g kítani. Ugyanúgy bármilyen nyá- | ri hakni, operettest vagy akár egy I kereskedelmi akció is fesztiválként hirdeti magát” - mondja Inkei Péter fesztiválkutató. „A trend nem unikális, mindenhol iparággá nőtt a fesztiválozás, ahhoz viszont, hogy a rendszer átlátható legyen, mi kezdeményeztük elsőként a fesztiválok regisztrációját és minősítését. A Magyar Fesztivál Szövetség honlapján már több mint háromszázra bővült a különféle rendezvények palettája, az idén is több tucat új szereplő jelentkezett, ezek pedig kínálatuk, eredetiségük, vendégszámuk, kényelmi szolgáltatásaik alapján kapják a pontokat” - mondja a kutató. Azt azonban, hogy valójában mekkora is a kínálat, hányán nem is kérték a regisztrációt, becsülni sem lehet. A legismertebb és legnagyobb Sziget Fesztivál például nincs is a nyilvántartásban: önálló honlapon, ifjúságkutatók segítségével vizsgálják évek óta a ma már világhírű program- sorozat megítélését, látogatottságát. Az idén tizennyolcadik alkalommal megrendezendő Szigetet Európa legrangosabb multikulturális rendezvényeként tartják számon, látogatottsága stabilan 400 ezer fő felett van. S hogy a kontinensen mennyire kedvelik? Ehhez elegendő egyetlen adat: Hollandiában egy internetes felA legismertebb és a legnépszerűbb magyarországi fesztiválok (az említés aránya, százalék) LEGISMERTEBB LEGNÉPSZERŰBB Q Sziget Fesztivál 34,6 Sziget Fesztivál mi | Debreceni Virágkarnevál U Budapesti Tavaszi Fesztivál E3J Debreceni Virágkarnevál Mohácsi Busójárás KD ma 3 VOLT Fesztivál EH VOLT Fesztivál Hl Hegyalja Fesztivál 10,3 Budapesti Tavaszi Fesztivál VJE1 Mohácsi Busójárás m ü Szegedi Ifjúsági Napok E 11 Művészetek Völgye ma Művészetek Völgye I 2.1 § Miskolci Kocsonyafesztivál 7.5 Hegyalja Fesztivál EH H Szegedi Szabadtéri Játékok 6,5 Víz, Zene, Virág Fesztivál ■EH tj Budapesti Nemzetközi ^ Bor- és Pezsgőfesztivál 6,3 Csabai Kolbászfesztivál Forrás: Magyar Turizmus Irt. mérés szerint ezt választották Európa legjobb fesztiváljának. A Szigetből nagyvállalkozás lett, csakhogy nincs ezzel egyedül. Az óbudai rendezvényt koordináló iroda egy másik rendezvénye is kinőtte magát az évek során: a soproni Volt Fesztivált 1993-ban rendezték meg először, 2002 óta „gondozza” a Sziget. A kezdetekkor mindössze öt fellépővel indultak, nyolcszáz fős közönség előtt játszottak a zenekarok. Ma meg már 15 hektáron lépnek fel a hazai és világsztárok a Lővér Kempingben, úgy nyolcvan-százezer ember előtt. A Balaton Sound egészen siheder, számára kicsit rövidebb felfutási idő jutott: szinte azonnal az ország egyik meghatározó fesztiváljává vált, köszönhetően annak, hogy a Zamárdiban fellépők többnyire az elektronikus műfajt képviselik, és ezzel együdülállóak. A fesztiválok többsége amúgy a rockzenét részesíti előnyben - talán azért, mert ennek az irányzatnak a hívei hajlandóak leginkább sátorozni. A Pécs melletti Fishing On Orfű (amelynek az ötletgazdája a Kispál és a Borz és a Kiscsillag frontembere, Lovasi András) viszont az alternatív zenekarok évek óta megszokott fellépőhelye, egyetlen év alatt VfrCRAFIKA megsokszorozta rajongótáborát. Zala megyében - bár próbálkozások történtek - országosan is jegyzett klasszikus, vagyis sáto- rozós-ottalvós fesztivál nem tudott gyökeret verni. Nagykanizsán a Ka-Rock Alapítvány évek óta próbálkozik ilyennel, azonban továbbra sem tudja a fiatalok ezreit megszólítani. A seregszemlék legfontosabb szerepe egyébként a kutatók szerint, hogy olyan produkciókra mozgósítják a közönséget, ahová jó részük sosem menne el, itt pedig gátlások nélkül belekóstolhatnak bármilyen stílusba, akár a művészetek, a zene vagy a gasztronómia területén. A terjeszkedés viszont véges: lassan ugyanis várhatóan eljutunk a kritikus pontig, amelynél több ilyen dzsemborit már nem tud befogadni, eltartani az ország. S hogy fesztiválországunkat valóságos fesztiválpolgárok lakják, nem bizonyítja jobban más, mint a Magyar Turizmus Zrt. legújabb felmérése, amely szerint ma minden harmadik magyar fesztiválrajongónak vallja magát. A magyarok kétharmada tervez az idén is fesztivállátogatást, és mindössze a „lakosság” egynegyede utasítja el kerek perec a fesztivállátogatást. Ők többnyire higiénés okokra hivatkoznak. A többség azonban nem sajnálja az utazásra szánt időt, pénzt. Például szálasra, ami személyenként átlagban 8900 forintot kóstál, sok esetben már a belépődíjakért is legalább ennyit elkérnek, és akkor még az evés-ivás cehjét számításba sem vettük. Annak határa pedig a csillagos ég. Bőkezű adófizetők a feszti vau teljes költségvetésének, eltekintve persze a tökéletesen önjáró legnagyobbaktól, felét közpénzekből finanszírozzák, pályázatok útján. A rendszert a Nemzeti Kulturális Alapítvány évente monitorozza, e szerint a fesztiválok több mint 4,75 millió látogatót fogadtak, az események 55 százaléka 5-50 ezer főt vonzott. A külföldiek aránya a legtöbb rendezvényen nem érte el az 5 százalékot, és csupán 25 fesztiválon adták ők a közönség több mint 20 százalékát 17 ezer a családi kasszából A FESZTIVÁLLÁTOGATÁSSAL egybekötött utazások során az utazók egyötöde (19,5%) kereskedelmi alapon működő szálláshelyet vett igénybe, az utazók 14,3%-a ingyenes szálláshelyen (például ismerősöknél, saját nyaralóban) szállt meg. Kétharmaduk pedig egynapos utazás keretében kelt útra. 2009-ben egy utazó háztartás átlagosan 17 700 forintot költött fesztiválra. A felkeresett fesztiválok típusa (százalék) komolyzenei színházi, tánc képző- és iparművészeti népművészeti összművészeti Húsz év után is a politika kegyétől függ a Művészetek Völgye - Egy év szünet után a hat falu kérésére megint sikerült megszervezni a fesztivált tavalyelőtt Bűvészetek Völgye néven rendezték meg, a múlt évben pedig elmaradt a Művészetek Völgye fesztivál, ezért az idén ünnepük a szervezők Magyarország talán legnagyobb összművészeti program- sorozatának huszadik születésnapját július 23. és augusztus 1. között. AZÉRT, HOGY HÚSZ ÉV ALATT Sem sikerült megnyugtató anyagi alapokra helyezni a Művészetek Völgyét, csak részben okolhatók a szervezők, hiszen két, egymással összeegyeztethetetlen elvárásnak kell megfelelniük Egyrészt el kellett kerülniük az „elüzletiesedést”, óvva a völgy páratlan szépségeit (hosszú évekig például egyetlen molinó sem kerülhetett ki), másrészt az évi mintegy 800 ezer látogatót kiszolgálni képes infrastruktúra biztosításához növelniük kellett volna a bevételeiket. „a MŰVÉSZETEK völgye nehezebb helyzetben van, mint mondjuk azok a fesztiválok, amelyek mögött egy megyeszékhely vagy egy város áll. A mi esetünkben a hat falu önkormányzata nem képes anyagilag támogatni a fesztivált. Viszont ha nincs meg legalább 32 százalékos állami támogatás, nem lehet megcsinálni a rendezvényt” - mondja Márta István, a fesztivál igazgatója, aki szerint az állami szerepvállalás nem számít soknak, hiszen az ilyen típusú összművészeti fesztiválok esetében Nyugat-Euró- pában átlagosan 50 százalékos 1989: Mártha István és Cseh Tamás Kapolcson a központi támogatás. Márta István pontos költségvetést még nem tud mondani, de úgy kalkulál, hogy körülbelül 10-12 százalékkal kevesebből gazdálkodnak, mint 2007-ben, amikor 242 millió forintból valósult meg a rendezvény. Azaz nagyjából 213 millióból szervezik a fesztivált „Évek óta hiába mondom, hogy amit az állam ad, azt mi sokszorosan visszatermeljük járulékok, adók formájában, de eddig mégsem sikerült meggyőzni a kulturális kormányzatot” - mondja, majd hozzáteszi, hogy míg tavaly a hitegetések ellenére sem kaptak pénzt, az új kormányzat biztosította őket arról, hogy támogatni fogják a rendezvényt. Márta István a polgármesterek ösztönzésére kezdett bele a szervezésbe múlt ősszel. Mint mondja, a falvaknak nemcsak a bevételek miatt hiányzott a fesztivál, hanem mert a tíznapos fieszta számos helyi ünnep szerepét átvette. „Húsz év nagyon sok idő, egy egész generáció nőtt fel azóta. Most a Művészetek Völgye a búcsú szerepét is betölti. ” IDEI ÚJDONSÁG, hogy Palya Bea, az Amadinda Ütőegyüttes és a Muzsikás együttes is leköltözik a fesztivál idejére a völgybe, Taliándörögdön pedig ezentúl minden évben egy-egy határon túli tájegység kultúrája mutatkozik be, az idén Felvidék van soron. A részletes program a www.muveszetekvolgye.hu weboldalon tekinthető meg.
