Tolnai Népújság, 2010. július (21. évfolyam, 151-177. szám)

2010-07-15 / 163. szám

2010. JÚLIUS 15., CSÜTÖRTÖK 6 GAZDASÁG A BIIX index 2010. július 14-én 09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 FORRÁS: BÉT NYERTES 2010.07.14. Változásit Émász 22 000 2,32 2 Richter 45200-.82 1083 TVK 3 300 1,53 50 Danubius 4 000 1,26 2 Mól 20 700 1,22 1534 VESZTESEK FORRÁS: BÉT «Mfeü^MÍA­KEG _________205 -2,84 26-i ,« lae-i Fotex________396 -1,00 5 i.. -#***■.t* FHB 1 177 -0,25 31 A BUX index az elmúlt napokban 21000 20600 20200.---------------------------------­po rt/ 07.06 07.07 07.08 07.09 07.12 07.13 FORRÁS: BÉT BÉT-áruszekció (forint/tonna, 07.14.) EUROBÚZA 2010. augusztus_________39 500 TAKARMÁNYBÚZA W8M 2010. augusztus . • TAKARMÁNYKUKORICA 2010, szeptember_______40 500 TA KARMÁNYÁRPA 2010. augusztus ' 1ITOHX—T» OLAJ NAPRAFORGÓ 2010. október _______ 81500 MN B-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2010. július 14-én €/Ft $/Ft CHF/Ft l i l 277,15 217,94 205,84-1,48 Ft-4,36 Ft-3,13 Ft Forintbetéti1 kamatok (%) 2 hó 3 hó Allianz Bank 4,15 4,25 Banco Popoöre 3,19 3,18 Budapest Bank 2,75 2,75 Erste Bank 2,50 2,50 FHB3 6,50* 5,50 s MK8 Bank 3,9$ 4,04 OTP Bank 1,00 1,00 OTP Bank 4,50 Raiffeisen Bank2 4,50 4,50 1 ALAPTERMÉKEK 1 MILLIÓ FORINTRA 2 AKCIÓ 3 FHB AKTÍV BETÉT AKCIÓ *FHB AKTÍV BETÉT 6 HÓNAPOS AKCIÓ Eurwalutaárfolyamok (forint/euró, 07.14.) Allianz Bank 270,74 284,63 Budapest Banki 269,40 286,06 CIB Bank 266,60 288,82 Citibank 266,03 288,19 1 Erste Bank 270,02 285,58 K&HBank 270,33 285,91 MKB Bank 271,34 285,26 5 I 27 0,56 284,44 Raiffeisen Bank 272,18 284,42 Megszűnhet a tévédíj egymilliárd Ennyi maradhat a vendéglátósoknál és a szállodáknál Elkészült a jogsim? Megkérdezheti SMS-ben vagy e-mailen is Augusztustól eggyel keve­sebb, a turisztikai ágaza­tot sújtó sarc lehet Ma­gyarországon: a napok­ban szavaz a parlament a tévé-üzembentartási díj eltörléséről. Ha rábólinta­nak a honatyák, mintegy egymilliárd forinttal több maradhat a szállodáknál és a vendéglátóhelyeknél. Németh Márk Bár a javaslatban szerepló' válla­lás - augusztustól az állam vál­lalná át a vállalkozóktól a televí­zió üzembentartási díját - csak az év második felére vonatkozik, vélhetően a törvényalkotók szán­déka 2011-re is megmarad. „Nyolc éve küzd a szakma azért, hogy megszűnjön a tévé­díj, amely iszonyatosan nagy ter­het ró a szállodákra” - mondta Erdei lános, a Magyar Szálloda- szövetség elnöke, aki nagy siker­nek tartja, hogy hamarosan dönthetnek az adó eltörléséről. Mint mondta: egy átlagos, 80 szobás szállodánál a készülé­kenként nagyjából 1800 forintos havi díj - figyelembe véve a ho­telszobákban, a közösségi terek­ben lévő tv-k számát - akár évi 2-2,5 millió forintos költséget is jelenthet az üzemeltetőnek, tisz­tán az eredmény terhére. A díjat akkor is ki kellett fizetni a tévé után, ha az adott hónapban nem is szállt meg vendég abban a szo­bában, amelyben a készülék volt. Erdei János úgy véli, az üzembentartási díj eltörlése gyógyír lehet a hatalmas terhek­kel küzdő szállodáknak, de szá­mos hasonló lépésre van szük­ség ahhoz, hogy kilábaljanak a jelenlegi nehéz helyzetből. A vendéglátósok is üdvözöl­nék a tévé-üzembentartási díj el­törlését - mondta lapunknak Háber Tamás, a Magyar Vendég­látók Ipartestületének elnöke. Hozzátette azonban, a vendéglá­tó-ipari egységek közül legin­kább a folyamatosan tucatnyi té­vét üzemeltető sportkocsmák­nak okozott jelentős költséget a díj, bár most a foci-vb kapcsán az összes étterem, kávézó és kocs­ma is beüzemeltetett legalább egy tévét vendégcsalogatásra. El­méletileg az ideiglenesen üze­meltetett készülékek után is kel­lene díjat fizetni. Tavaly nyáron éppen annak' hatékonyabb be­szedése, a fizetés ellenőrizhető­sége érdekében kötött megálla­podást az APEH és az ORTT, mert azt tapasztalták, a kiemel­kedő nyári sportesemények ide­jén gombamód szaporodó tévék és kivetítők száma később nem tükröződött a díjbevételek nagy­ságábar Háber Tamás elmond­ta, a tévédíj eltörlése ellenére is kell majd a vendéglátóknak fi­zetniük a tévék, illetve a rádiók után, méghozzá szerzői jogdíjat az Artisjusnak. Ennek mértéke a vendéglátóhely nagysága, nyit­va tartása, illetve az adott telepü­lés függvényében havonta 15-18 ezer forint is lehet. Százból ötvenen digitálist néznek A tizennégy legnagyobb ma­gyarországi műsorterjesztő há­lózatában az idén májusban 15 ezerrel, 1,240 millióra nőtt a digitális televíziózásra előfi­zető háztartások száma - de­rül ki a Nemzeti Hírközlési Hatóság gyorsjelentéséből A mintegy 3,8 millió magyar- országi háztartás közül több mint hárommillióban van va­lamilyen előfizetéses tévészol­gáltatás. A fennmaradó 800 ezer háztartásban a tet& vagy szobaantennával szabadon fogható analóg és digitális földfelszíni sugárzású műsoro­kat vagy ingyenesen elérhető műholdas adásokat néznek. Május végén a gyorsjelentés­ben szereplő szolgáltatók előfi­zetőinek 49,1 százaléka vett igénybe digitális szolgáltatá­sokat. Július közepétől SMS-ben vagy e-mailben is értesítést’ kérhet­nek az ügyfelek az okmányiro­dákban arról, elkészült-e az álta­luk igényelt igazolvány, úüevél, illetve vezetői engedély - közöl­te a Közigazgatási és Elektroni­kus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEK KH) sajtóirodája. Az e-mailes vagy SMS általi értesítéshez az ügyfélnek meg kell adnia az e-mail címét és/vagy a mobilelérhetőségét az okmány igénylésekor az ok­mányirodában. Az új szolgáltatás mellett a KEK KH már évek óta könnyít a polgárok okmányirodái ügyinté­zésén. Az ügyfélkapuval rendel­kezők elektronikus értesítést kapnak okmányaik lejárati ide­jéről. A figyelmeztető e-mailt há­rom alkalommal, az érvényessé­gi idő lejárta előtt két hónappal (útlevélnél hat hónappal), majd egy hónappal, végül a lejárat napján kapják meg az érintettek. A kártya formátumú személyi, a jogosítvány, az úüevél, az autós forgalmi engedély tartozik ebbe a körbe. ■ Személyesen is az elektronikus szolgál tatáso­kon túl a KEK KH személyes ügyintézésre is lehetőséget biz­tosít az általa működtetett Köz­ponti Okmányirodában, amely hétköznapokon meghosszabbí­tott nyitva tartással, sőt szom­bat és vasárnap is várja ügyfe­leit a Budapest XIII. kerület, Vi­segrádi utca 110-112. szám alatti ügyfélszolgálatán. Ukrajnában 50 százalékkal nő a lakossági gázár Ukrajnában 50 százalékkal eme­lik a lakossági gázárat a valuta­alap (IMF) hitelének feltétele­ként - jelentette be Azarov uk­rán kormányfő szerdán. Ez elen­gedhetetlen ahhoz, hogy meg­kapják a 14,9 milliárd dolláros IMF-hitelt. A földgáz árának je­lentős állami támogatása folya­matosan komoly terhet jelentett az ukrán költségvetésnek a Szovjetunió széthullása óta. ■ A díj egy részét átvállalta az állam a köznyelvben csak tévédíj­nak nevezett üzembentartási díjat 2003-as felfüggesztése után 2007. április elsején ve­zette be újra a Gyurcsány- kormány. A fizetést havonta kell teljesíteni. A költségvetési törvény a havonta fizetendő díjat 967forintban határozta meg, azonban a médiatörvény szerint a vendéglátó-ipari egy­ségekben, nyilvános területen üzemeltetett készülékek után háromszoros díjat, 2901 forin­tot kell megfizetni. Ennek az összegnek azonban az állam mindmáig a 40 százalékát át­vállalta, így a kötelezetteknek havi 1741 forintot kellett fizet­niük egy tévékészülék után. Kétszázezer forintos bírsággal volt sújtható az, aki a díj te­kintetében elmulasztotta beje­lenteni fizetési kötelezettségét. Itt a fordulat: több internet, kevesebb televízió felmérés A magyarok igen sokat, átlagosan 4 órát tévéznek, 3,5 órát ülnek a komputerük előtt A világ 23 országában a netezők kétharmada hetente több időt szán internetezésre, mint amennyit tévénézéssel tölt - áll abban az Ipsos által készített fel­mérésben, amelynek során 24 ezer felhasználót kérdeztek meg Internetezési és televíziózási szokásairól. A kutatás eredmé­nye szerint a netezők körében a tv minden vizsgált országban el­veszítette hegemóniáját. A kutatók szerint Belgiumban a legalacsonyabb (55 százalék), Kínában pedig a legmagasabb (89 százalék) azon internetezők aránya, akik több időt töltenek a számítógép, mint a tévé előtt. A magyarországi felmérésben ezerfős minta reprezentálta a fel­használók internetezési szoká­sait: a 67 százalékos arány a vi­lágátlaghoz (68 százalék) közelít - ezzel Magyarország a közép­mezőnyben szerepel. A magya­rok átlagosan napi négy óránál is többet szánnak té­vézésre, és közel 3,5 órát töltenek a szá­mítógép előtt (ez nem áll ellentétben az Ipsos által közölt kétharma­dos aránnyal, hiszen a hazai netezők kevesebbet tévéznek, mint nem internetező társaik). Az internet kapcsán fejletle­nebbnek tekintett országok sok esetben előkelőbb helyen végez­tek, míg a világhálós elérés szempontjából éllovasnak tartott országok jó része átlagon alul teljesített. Ennek oka, hogy az internetpenetráció - az internet elterjedtségének foka - negatív összefüggésben áll a netezéssel eltöltött átlagos idővel. Ez az idő egyébként egy az Ipsos által Kanadá­ban végzett felmé­rés szerint a jövő­ben várhatóan to­vább növekszik. Mindehhez Pin­tér Róbert, az Ipsos online stra­tégiai igazgatója a Világgazda­ságnak hozzátette, egyre inkább elterjedőben van az a szokás, hogy a netezéssel párhuzamo­san több tevékenységet is vég­zünk. Ez az új módi is hozzájá­rul a világhálón töltött idő növe­■ Magyarország itt is a közép­mezőnyben áll. Internettúlsúly* (százalék) Belgium Franciaország Németország Hollandia Nagy-Britannía Olaszország Svédország Magyarország Átlag Egyesült Államok Spanyolország Csehország Lengyelország Japán Oroszország Kína * Azon internetezők aránya, akik a hálón több időt töltenek el, mint a tévé előtt. VKRAF1KA Forrás: Ipsos kedéséhez. Egy alacsony inter- netelterjedtségű országban (Kí­na, Oroszország, India) a nete­zők között arányaiban jóval több az olyan, aki munkavégzésre is használja a világhálót, így érte­lemszerűen több időt tölt el online, mint tévénézéssel. Ezzel ellentétben, minél ma­gasabb az internethasználat egy adott országban, annál valószí­nűbb, hogy az internetet ritkáb­ban, jellemzően kikapcsolódásra használók nagyobb számban ta­lálhatók meg a mintában. A fej­lett országoknál tehát a kisebb arányokat elsősorban az magya­rázza, hogy a lakosság nagy ré­sze nem gyakori internetező, ezért több időt tölt tévézéssel. ■ r i

Next

/
Oldalképek
Tartalom