Tolnai Népújság, 2010. július (21. évfolyam, 151-177. szám)

2010-07-14 / 162. szám

6 A BOX index 2010. július 13-án 09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 FORRÁS: BÉT NYERTES 2010. 07. 13. Részvény t&ilsóárfR) Vá8n?ásf%) MiüóFf 1 TVK 3 250 6,03 71 fcg$ 21000 3,04 327 OTP 5 260 2,61 13 281 Ernász 21500 2,28 2 Econet 106 1,92 25 VESZTESEK ________ FORRÁS: BÉT ** ** WRHM HM KEG 211 -6,63 32 Ktchter 44390 -1,24 1437 Danubius 3 950 -1,12 3 PannErgy 819 -0,36 31 Synergon 652 -0,30______2 A B UX index az elmúlt napokban 20600 20 200----------------------------­poíK 07.05 07.06 07.07 07.08 07.09 07.12 FORRÁS: BÉT BÉT-áruszekció (forint/tonna, 07.13.) p|v 1 Új elszámolási ér EUROBÚZA 2010. augusztus 39 500 TAKARMÁNYBÚZA 2010. augusztus 30600 TAKARMÁNYKUKORICA 2010, szeptember 40 500 TAKARMÁNYÁRPA 2010, augusztus 27500 OLAJ NAPRAFORGÓ 2010. október 81500 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2010. július 13-án €/Ft $/Ft CHF/Ft i i i 278,63 222,30 208,97-1,62 Ft-0,74 Ft-0,16 Ft Forintbetéti1 kamatok (%) 2 hé Allianz Bank 4,15 4,25 Banco Popolare 3.19 3,18 Budapest Bank 2,75 2,75 Erste Bank 2,50 2,50 FHB3 6,50* 5,50 MKB Bank 3,95 4,04 OTP Bank 1,00 1,00 OTP Bank llilllllliiilBl 4,50 Raiffeisen Bank3 4,50 4,50 1 ALAPTERMÉKEK 1 MILLIÓ FORINTRA 2 AKCIÓ 3 FHB AKTÍV BETÉT AKCIÓ *FHB AKTÍV BETÉT 6 HÓNAPOS AKCIÓ Euró-valutaárfolyamok (forint/euró, 07.13.) Vételi Eladási Allianz Bank 270,84 284,72 Budapest Bank 269,64 286,32 CIB Bank 267,01 289,27 crabank 267,46 289,74 Erste Bank 270,07 285,63 K&H Bank 270,34 285,92 MKB Bank 271,54 285,46 OTP Bank 271,25 285,16 Raiffeisen Bank 272,03 284,27 GAZDASÁG 2010. JÚLIUS 14., SZERDA Versenyben a csehekkel filmtámogatás A magyar példát követik, de még nálunk az előny Segítség: elkél a támogatás a magyar filmgyártásnak, az állami hozzájárulás nélkül sok produkciót nem hazánkban forgattak volna Versenytársat kapott a magyarországi állami filmtámogatás a friss cseh adószabályok formá­jában. Ám egyelőre úgy tűnik, a térségben - az adófizetés fejében járó tá­mogatás mértékét figye­lembe véve - még mindig mi visszük el a pálmát. Kiss Roland Magyarországon a filmkészí­téssel kapcsolatos költségek igen széles körét figyelembe lehet venni a támogatás igénylésekor, míg Csehor­szágban jelenleg valamivel korlátozottabbak a lehetősé­gek. Tény ugyanakkor, a minapi bevezetésnek hála a cseh modell egészen 2015-ig él, míg nálunk mai tudásunk szerint 2013-ig van mód a támogatás igénybe­vételére. A filmtámogatásról szóló új cseh szabályokra június 17-én bólintott rá az Európai Bizottság. Az eredeti törvényjavaslatot 2009 októberében nyújtották be Brüsszelnek, ám az egyezteté­sek elhúzódtak, részben azért is, mert több, közösségi jogba ütkö­ző pontot ki kellett irtani a csomagból. Az új rendelkezé­sek visszamenőle­ges hatállyal, 2010. január 1-jei dátum­mal léptek életbe, a támogatás éves kerete mintegy 4,2 milliárd forint. A gyártási költségek esetében a dotáció mértéke - a magyarországihoz hasonlóan - 20, a külföldi színé­szek, munkavállalók személyi jövedelemadója tekintetében azonban csak 10 százalék. A magyarországi szabályok­hoz képest jelentős eltérés, hogy a cseh filmtámogatás tényleges dotáció, és nem adó-visszatérí- tés formájában működik - muta­tott rá Radnai Károly, az Orien- Tax tanácsadó cég partnere. Hozzátette: a cseh megoldás hát­ránya, hogy a támogatás csak a gyártás teljes költségvetését fel­ölelő könyvvizsgálati jelentés birtokában jár a cégeknek. Ez meglehetősen hosszadalmassá teszi a procedúrát: a megítélt összeg csak hónapokkal a film elkészülte után jut el a vállalko­záshoz. Ezzel szemben Magyar- országon lehetőség van havi és negyedéves jelentések benyújtá­sára, és ezek alapján az esedékes részarányos támogatás lehívásá­ra. Nem mellékes tényező az sem, hogy az egyes műalkotások tényleges támogatá­sáról a cseh filmta­nács dönt az iroda aktuális pénzügyi helyzetének fényé­ben. így könnyen le­het, hogy a később jelentkező alkotók - a keret csökkenése vagy netán kimerü­lése miatt - alacsonyabb arányú támogatást kapnak (Magyaror­szágon nincs ilyen limit). Az viszont egy irányba mutat a két ország szabályozásában, hogy a filmeknek át kell esni egy úgynevezett kulturális teszten, vagyis a támogatás csak a „szű­rőn” átment alkotásoknak jár. A tapasztalatok szerint azonban a filmek túlnyomó része nem akad fenn e rostán. Emlékezetes: a szakmában ko­moly vitákat gerjesztett, hogy egy az év elején hatályba lépett magyar adójogszabály lehetet­lenné tette volna a filmtámoga­tás igénybevételét. A társasági adóról szóló törvény szigorításá­nak ugyanis az is a részét képez­te, hogy egy-egy vállalkozás csak akkor mérsékelheti az adóalap­ját a támogatás mértékével, ha az abban részesülő e dotáció nél­kül is nyereséges lenne. Márpe­dig ez a filmes produkciókra Elismert költségek Cseh- Magyar- ország ország Amortizáció nem igen Szerzői Jogok vásárlás a nem igen* Finanszírozási költségek nem igen Marketingköltségek nem nem Utazási kiadások igen igen Előprodukeiós tev. nem igen Vám, áfa nem csak a vissza nem téríthető Biztosítás igen ' igen , Könyvvizsgálat igen igen Produceri díjak nem < igen* *AZ ELSZÁMOLHATÓ TELIES KÖLTSÉGVETÉS 4 SZÁZALÉKÁIG. FORRÁS: ORIENTAX, VG-GYŰJTÉS- legalábbis a készítés idején és a forgalmazás elején - nem igaz. Végül azonban szerencsére egy törvénymódosítás külön nevesí­tette és „kimentette” a filmtámo­gatást az amúgy fennmaradt szi­gor köréből. A magyar - és a cseh - ked­vezmény lényege: a vállalkozá­sok a mozgóképes alkotások tá­mogatására fordított összegek­kel nemcsak a társaságiadó­alapjukat, hanem magát a fize­tendő adójukat is mérsékelhe­tik. Mégpedig olyannyira, hogy néha a támogatás még számuk­ra is hoz valamennyit a konyhá­ra. A maximális „profit” az adott évi társaságiadó-kulcs mértéke lehet. Filmtámogatás a két országban .. Csehország Magyarország Eg Mértéke 20/10 százalék 20 százalék Kulturális teszi itíAn IgU! igen Kifutás 2015 2013 Ellenőrzés, hitelesítés független könyvvizsgáló Nemzeti Filmiroda Hitelesítés és támogatás gyakorisága egyszeri havi, negyedéves vagy egyszeri Alkotások koré cseh filmek, l ármunkák, koprodukciók, koprodukciók magyar filmek Támogatható alkotások minimális költségvetése 15 millió korona nincs limit Éves teljes támogatási keretösszeg 400 millió korona nincs limit A támogatás összege elbírálás alapján automatikus* •AMENNYIBEN AZ ALKOTÁS MEGFELEL A KULTURÁLIS ELVÁRÁSOKNAK FORRÁS: ORIENTAX, VG-GYŰJTÉS ■ Közös, hogy a filmek csak akkor kaphatnak pénzt, ha átmennek a szakmai teszten. Átlagosan öt százalékkal nőttek az árak egy év alatt Átlagosan 0,2 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak május óta - derül ki a KSH gyorstájékoztatójából. Az előző év azonos időszakához képest 5,3 százalékkal nőttek az árak. A KSH adatai szerint májushoz képest 0,8 százalékkal drágul­tak az élelmiszerek, ez az idényáras élelmiszerek 7 szá­zalékos áremelkedésének kö­vetkezménye. Csökkent az ára az étolajnak (5,6 százalékkal), a tojásnak (3,3), a cukornak (2,7), a sertészsiradéknak (2,3) és a kávénak (2,1). Az átlaghoz képest nagyobb mértékben nőtt az ára egy hónap alatt a háztartási energiának (0,9 szá­zalék). A szolgáltatások köré­ben pedig az átlagnak megfele­lő mértékű volt az árváltozás. A ruházkodási cikkekért 1,6 szá­zalékkal kell kevesebbet fizet­ni, mint májusban, a tartós fo­gyasztási cikkekért ára pedig 0,2 százalékkal csökkent. A szeszes italok, dohányáruk ára nem változott. Tavaly júniushoz képest az élelmiszerek árai átlagosan 1,1 százalékkal emelkedtek, így 6.5 százalékkal drágult a pári­zsi és a kolbász, 5,7 százalék­kal a házon kívüli étkeztetés, 5 százalékkal a sajt és 3 száza­lékkal az idényáras élelmisze­rek ára. Csökkent ugyanakkor a cukor ára (11,3 százalék), a liszté (10,7), az étolajé (7,3), a péksüteményeké (7,1) és a ser­téshúsé (6,2). Egy év alatt az átlagosnál na­gyobb mértékben, 10,2 száza­lékkal drágultak a szeszes ita­lok és dohányáruk, valamint 9,7 százalékkal a háztartási energia árai. Szintén átlag fe­lett emelkedtek az üzemanyag- árak: 20,4 százalékkal. A gyógyszerek, gyógyáruk pedig 5.6 százalékkal drágultak. ■ Infláció az unióban A FELMÉRÉS SZERINT a 27 uniós tagországban a fo­gyasztói árak 2 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. Ár­csökkenés Lettországban és Írországán volt, a leg nagyobb áremelkedést pedig Görögországban és Magyarországon mérték. A jegybankelnök fizetése így nem módosítható független intézmény Az Európai Központi Bank megdorgálta a budapesti kormányt Megsértette a magyar kormány a Magyar Nemzeti Bank pénz­ügyi és vezetőinek személyi füg­getlenségét, a jogalkotás konzul­tációs szabályait - áll a frank­furti Európai Központi Bank állásfoglalásában. A Jean-Claude Trichet EKB-elnök által aláírt közlemény keményen bírálja az Országgyűlés előtt lévő törvény- javaslatot, amely egyoldalúan csökkentené az MNB vezetőinek fizetését. Az EKB szerint egyet­len kormány sem módosíthatja így a jegybank vezetőinek fizeté­sét. A függetlenséget sértené, ha a törvényben lefektetett számo­kat megváltoztatnák az érintet­tek megkérdezése nélkül. Lehet­nek ugyan módosítások, de azok kizárólag a jövőbeni kinevezé­sekre vonatkozhatnak. Súlyos kritikával illetik a ja­vaslat elfogadtatásának módját is. A jegybanktörvény módosítá­sa előtt kötelező a konzultáció az EKB-val, mégpedig legalább egy hónapot hagyva a tanulmá­nyozásra. A tervezetet július 1-jén nyújtották be konzultáció­A MOSTANI FIZETÉSRŐL még OZ el- ső Orbán-kormány rendelkezett 2001-ben, egy olyan törvénnyel, amelyet épp 3 héttel azután nyújtottak be, hogy]árai Zsig- mond lett az MNB-elnök. A tor­ra, az elfogadás legkésőbbi vár­ható időpontja 19-e, vagyis ezt a szabályt nem tartotta be a kor­mány. Az egy hónapos határidő lerövidíthető különleges sürgős­ségnél, de a kormány indoklása nem volt megfelelő a „rendkívül sürgős” eljáráshoz. Ezért a javas­lat elfogadását fel kellett volna függeszteni. Ahogy az udvarias, vény szerint az akkor megálla­pított fizetést emelik minden évben a várható inflációval. Az összeg az idén havi bruttó 8,3 millió forint, a kormány ezt csökkentené kétmillióra. Simor: A törvényességről van szó! ám igen kemény hangvételű köz­lemény fogalmaz: „az EKB nagy­ra értékelné, ha a Nemzetgazda­sági Minisztérium kellőképpen megfontolná az észrevételeket, s a jövőben kellő módon tenne ele­get az EKB-val való konzultációs kötelezettségének”. Simor András MNB-elnök már jelezte, nem a fizetéséhez, hanem a törvényességhez ra­gaszkodik. Szijjártó Péter mi­niszterelnöki szóvivő azt ígérte: a kormány minden jogszabályi előírást be fog tartani a törvény- alkotásnál, és eleget tesz egyez­tetési kötelezettségeinek. Az EKB friss véleménye szerint ezt nem tették meg. ■ Sztojcsev Iván Ki is emelte meg a főbankár bérét?

Next

/
Oldalképek
Tartalom