Tolnai Népújság, 2010. július (21. évfolyam, 151-177. szám)

2010-07-01 / 151. szám

11 2010. JÚLIUS 1., CSÜTÖRTÖK - TOLNAI NÉPÚJSÁG HUH AZ OLDALT SZERKESZTETTE: Molnár Ágnes, 30/650-3013, agnes2.molnar.hu Az oldalon megjelent írásokat olvashatjátok a www.teol.hu-n . M ’ íwtQ, f.í %*saí -V Tanulhatnánk a kutyáktól lélek A legszebb dolog hűségesnek lenni, tisztelni a párunkat hónap legjobb diákújságírójának I Ebben a félévben is azzal f ösztönöztük SÉTÁS diák­jainkat az újságírásra, , hogy minden hónapban \ kiválasztottuk ** azt, aki a megadott témát a iflegkreatívabban, és leg- ' színvonalasabban f ta ki. A beérkezett írásokat * lapunk szerkesztősége bí- i rálta el. Az előző havi ver­senyfeladatot kidolgozó | ákok közül Fazekas Dóra, a „paksi Vak Bottyán Gimná- zium tanulója kapja a júni­* us diákújságírója elisme- s rést. Dóri díjnyertes mun- í káját, melynek a hűség a „témája, közöljük mai szá- I munkban. Aki az ifjú | forgatók közül ez alkalom- t mai nem járt sikerrel, ne 3 keseredjen el, a versenyfeladat elkészítésé­iben már lehet, hogy ő »jeleskedni. Érdemes, szén nyerteseink ajándék­ai csomagot kapnak. A díjak I átadásának körülményei- f ről levélben értesítjük { őket. A nyári szünet ideje alatt a hónap diákújságíró- J ja verseny szünetel, azon­sában szeptemberben, a cso- j portok újra alakulásával I ismét ringbe szállhatnak a f fiatalok a jutalmakért. Ez- l úton is élményekben gaz- "> dag, sok-sok szórakozással tarkított vakációt kívá­* nunk mindenkinek! Képünk illusztráció Gyermekkorban még a ragaszkodás és az állatszeretet is erősebb Ha a legjobb barátom be- leugrana a kútba, én is utána mennék. Persze csak akkor, ha igazán szeretném. Nekünk is meg kellene tanulnunk azt, amit a kutyák tud­nak. Követni és szeretni a végtelenségig. Fazekas Dóra Ha azt a szót hallom, hogy hű­ség, egyből egy megható törté­net jut eszembe: 1923 Japánjá­ban, egy Hachiko nevezetű Akita kutya látta meg a napvilágot. A tenyésztőtől gyorsan új gazdájá­hoz, egy professzorhoz került, aki nagy gonddal, szeretettel és odafigyeléssel nevelte fel az álla­tot A sok közösen töltött idő igaz barátokká formálta őket. Hachi­ko gazdája vonattal járt munká­ba, így a kutya minden nap kikí­sérte őt az állomásra. Utána lete­lepedett a peronra és türelme­sen várta, hogy gazdája vissza­térjen. így ment ez minden hét­köznap. A környéken dolgozók illetve lakók már ismerték a ku­tya furcsa szokását Egy napon viszont a profesz- szor szívrohamot kapott és meg­halt. Hachi türelmesen várta a megszokott helyen gazdáját, ő azonban nem jött Az eb csaló­dottan bandukolt haza este. Más­nap viszont, mintha mi sem tör­tént volna, Hachiko a megszo­kott időben indult az állomásra. Késő estig várt, majd csügged­ten ballagott haza. Később a pro­fesszor felesége elköltözött a vá­rosból és a kutyát a család roko­nainak és barátainak gondozá­sára bízta. Azonban Hachi nem adta fel. Minden nap lelkesen és reménykedve várta a peronon gazdáját, majd minden este bú­san sétált haza. így ment ez hosszú éveken át. Esőben, nap­sütésben megingathatatlanul várta hőn szeretett barátját. Azonban telt-múlt az idő és Hachikot egyre jobban megvisel­te a reménytelen várakozás és gazdájának hiánya. Egyre bete­gebb és erőtlenebb lett. De a vég­sőkig kitartott. Hachiko 1935- ben hunyt el, az életét felemész­tő várakozás közben. Tiszteleté­re még 1934-ben szobrot emel­tek, ami Japánban a tiszta szere­tet és hűség szimbólumává vált. Számomra ezt jelenti a hűség. Azt a mérhetetlen szeretetet és küzdést, amit mi emberek na­gyon nehezen vagyunk képesek megadni. Hiszen sokan még a szerelmükhöz sem képesek hű­ek maradni. Önzők vagyunk. Nem vagyunk képesek háttérbe szorítani önnön vágyainkat a másikért, aki valójában a világot jelenti számunkra. Tehát, hogy keressük a hűséget nálunk, em­bereknél? Hogy alkossunk róla képet? És hogy írjunk róla, mi­lyen az emberi hűség, mikor ta­lán mi sem tudjuk, mi az? Ha igaz, tiszta hűséget akarunk lát­ni, a kutyánkhoz kell fordul­nunk. Az ember legjobb barátai a régi magyar népmesékben is megjelennek, ahogy töretlenül kísérik gazdáikat a hosszú uta­kon. A pásztoroknak a hegyek­ben a kutyák az igaz társaik, mi­kor egy lélek sincs rajtuk kívül. A vadászoknak is ők a hősies se­gítőik. A kisgyerekeknek igaz ba­rátjuk és játszótársuk. Négylábú állatkáink eltűrnek mindent, még ha fáj is. Hálát adnak min­den percért. Egy jó falatért, egy kedves hangsúlyért, egy puha érintésért Nekünk mikor lenne ennyi elég? Talán akkor, ha nem lenne semmink. Nem lenne pén­zünk, se lakásunk. Ha ilyen hely­zetben kisegítének minket, sem biztos, hogy egy életre lekötele­zettnek éreznénk magunkat. Gyorsan visszafizetnénk tartozá­sunkat, amivel le is rendeznénk magunkban az egészet. De egy állat nem ezt tenné. Mert Ő az a barát, aki akkor is utánad megy, ha fejjel mész a falnak. Az, aki ké­pes beugrani utánad a kútba is. A SZERZŐ A PAKSI VAK BOTTYÁN GIMNÁZIUM TANULÓJA Becsüljük meg azt, akit párunknak választottunk az a legfontosabb, hogy hin­nünk kell abban, hogy egyszer a jó cselekedeteinkért megkap­juk jutalmunkat Hogy értel­me volt jónak lenni. Hogy ér­telmes dolog hűségesnek lenni az elveinkhez és a szeretteink­höz Nem szabad úgy gondol­kodni, hogy inkább mi lép­jünk félre, minthogy minket szarvazzanak fel Mert akár­mennyire is félünk attól, hogy a másik összetöri a szívünket, a bűntudat, hogy mi okoztunk fájdalmat a másiknak sem boldogítóbb. Sőt... A kómából az előző hetekben * felébredő emberek igencsak % össze lehettek zavarodva, az év­szakot illetően. Átverésre gon­dolhattak, hiszen az ablakon ki­» pillantva egy késő októberi 9 szentimentális festményhez ih­letet adó kép tárult eléjük. * Hollywood keresve sem találha- m tott volna jobb helyszínt a kö­vetkező „világvége stílusú” film * forgatására kicsiny hazánknál. * Az átszakadt gátak, a megáradt folyók, a kilakoltatástól üresen ® álló házak félelmetes látványt % tártak a szemünk elé. Az ön­kénteseknek és adományozók­* nak hála, a helyzet folyamato- % san javul, de így is még ezrek- t nek kell távol maradniuk ottho­naiktól. Az árvizek, számos má­* sodlagos problémát is okoznak, m ami sajnos nem csak kilakolta­tott embereket érint. A belvizek * okozta képződmények, melyek ft közül számosat nevezhetünk tónak is, a gazdáknak hatalmas * veszteséget okoznak, ezáltal ke- « vesebb terményt tudnak learat­ni, ami magával vonja az emel­% kedő élelmiszerárakat. Ezek a % körülmények viszont, sajnos nagyon ideálisak a természet vérszívójának, a szúnyogok- a nak. Persze, szükség van rájuk t az élővilág egyensúlyának fenntartásához, de ez a darab­* szám, ami jelenleg szabadon ft garázdálkodik, lassan átveszi az uralmat az emberiség felett. * Lehet, hogy egy ilyen csapás­ai nak kellett bekövetkeznie, hogy az emberek az egyéni érdekei­* két félretéve másokra is gondol­ni. janak. Segítsenek. Önző lény az ember, de a vad és kapzsi fel­szín alatt talán mindenkiben a van egy kis jóság, ha nem más, az életben maradási ösztön. ■ Holik Balázs, Tamási, BBÁG ilínillS legjobbja A hónap diákújságírója versenyt júni­usban Fazekas Dóra, a paksi Vak Bottyán Gimnázium tanulója nyerte. Eredményéhez gratulálunk. Dóri írását, mely a Tanulhatnánk a kutyáktól címet viseli, a mosta­ni SÉTA rovatunkban közöljük. Aki most nem nyert, a szeptemberben újra induló versenyen csillogtathatja meg tehetségét. SZÓRAKOZÁS - MAGÁNÉLET Probléma-szoba A SÉTA oldalnak ebben a rovatában a fiatalok problémáival foglalkozunk. Szakértőnk, Szijjártó Linda pszicholó­gus válaszol ezentúl a kérdéseitekre, és segít eligazodni a tinédzserkor út­vesztőiben. Ha bármi gondotok van, vagy csak tanácsra lenne szükségetek, azt megírhatjátok - akár név nélkül is - az agnes2.molnaMaxels.hu e-mail címre, mi pedig továbbítjuk azt Lindá­nak. Jelige: SOS Semmi ötletem nincs a nyárra. Ta­valy is halálra untam magam, és már előre félek, hogy semmit sem tudok majd csinálni ebben a 2 hó­napban. A nyárral talán az az egyik legna­gyobb probléma, hogy mindenki túl sokat vár tőle. Nem csoda, hiszen egész évben erre az évszakra vá­runk, gondolatban ezerszer is elkép­zeltük, milyen izgalmas, esemény­dús lesz ez az időszak. Ez az izgatott­ság az oka annak, hogy olyan sokan csalódnak a nyári szünetben, és unat­kozva töltik ezeket a napokat Előzd meg ezt a problémát, és ahelyett, hogy ölbe tett kézzel várod, hogy megtaláljanak az élmények, tedd olyanná a nyarat, amilyenné szeretnéd. Első lépés: gyűjtsd össze a barátaidat és szervezzetek közös programokat! Kiránduljatok, menje­tek biciklizni vagy moziba, tartsatok egymásnál hetente fdmklubot. Má­sodik lépés: keress egy új hobbit ma­gadnak! Ezzel nemcsak eseménydús­sá teszed a szabad idődet, de új bará­tokat is szerezhetsz magadnak. Irány a helyi sakk klub, a tánciskola, a fotó szakkör vagy a könyvtár. Harmadik lépés: tanulj meg örülni ezeknek a programoknak és él­vezni minden percet, ha programot szerve­zel magadnak. Ha pedig üres óráid adódnak, ne azon gondolkodj, milyen unalmas otthon ücsörögni, hanem próbáld magad átadni a pihenésnek. Ehhez sokszor elég egy jó zene és egy pohár limonádé. V Aranyköpések ^ Aki fittyet hány, az fittyet evett. *** Légy önmagad! Mindenki más már foglalt. *** Valahol a lelke mélyén min­denki jó. Csak hát vannak elég mély lelkű emberek. *** Teljesen egyetértünk. Te sze­retsz engem, és én is szeretem magamat. *** Nem hiszek a lélekvándorlás­ban. így volt ez az előző éle­temben is. Nem félek a haláltól, csak nem szeretnék ott lenni, ami­kor megjön. * 4 t I

Next

/
Oldalképek
Tartalom