Tolnai Népújság, 2010. június (21. évfolyam, 125-150. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2010-06-06 / 22. szám
13 2010. JÚNIUS 6., VASÁRNAP MŰVÉSZBEJÁRÓ Trianon Levágott végtagokat nem tudunk visszavarrni - A sérelmi politika nem vezet sehová - A társadalom politikailag tudatos része nézzen szembe a tényekkel Fájhat a múlt de nézzük a jövőt! Romsics Ignác a trianoni évforduló kapcsán azt mondja, irreális ábránd- kergetés, felelőtlenség olyasmiket mondani, hogy a terület-visszacsatolás reális lehetőség lenne. Kovács János- Nem sok minden változott, ha mégis, akkor rosszabb lett - mondta lapunknak Romsics Ignác. - Nem arról van szó, hogy a szakma ne tudna egymással szót érteni, beleértve a hazai és a külföldi történészeket is. De úgy látom, hogy Magyarországon és a környező államokban is markánsabbak lettek a jó szándékú dilettáns vagy a rossz szándékú, manipulativ megközelítések, amelyek nem az emberek tisztánlátását segítik elő, hanem olyan érzelmeket és álmokat keltenek bennük, amelyek nem válthatók valóra. Nem akarom méricskélni, hogy ebben milyen szerepe van a politikai és egyéb számításoknak. Ám többen olyasmikkel traktál- ják az embereket, amikről föltételezhető, hogy tetszik nekik. Mindenki tudja, mit kell mondani egy lánynak, ha udvarolni akarunk neki.- Hibázott valamit a szakma?- Talán van bizonyos, nem túl számottevő szerepük ebben a történészeknek is, ám tény: a po- _ litika és a média nem tett meg J mindent azért, hogy legalább a I társadalom politikailag tudatos része szembenézzen a tényekkel és levonhassa a megfelelő következtetéseket. A szakkönyveket csak kevesen olvassák. A tömegkommunikáció felelőssége, hogy milyen hangokat erősít föl: a megalapozott szakmai véleményeket vagy a sarlatánságokat.- Egy történésznek nehéz szembesülni a különféle ferdítésekkel?- Már .hozzászoktam. Rengeteg előadást tartok, most a 90. évforduló kapcsán különösen sokat, Trianon és a magyar politikai gondolkodás témakörében szakmai rendezvényeken, diákoknak, érdeklődőknek, itthon s Kolozsvártól Párizson át Beregszászig. Mindig találkozom olyanokkal, akik eleve a saját meggyőződésük jegyében hallgatnak meg, s nem is igazán kíváncsiak arra, mit mondok, mert ők „tudják az igazságot”.- Nem mindig hálás dolog bemutatni a valóságot.- Soha sehol nem titkoltam a véleményemet. Például azt, hogy a rendszerváltás előtti hazai politika nem úgy foglalkozott a határon túli magyarokkal, ahogy kellett volna - s ebben a néhai Antall Józseffel is egyetértek -, ám a kötelékek ápolása, az egymásra figyelés ma lényegesen nagyobb, eredményesebb, mint annak előtte volt. De ez nem jelentheti azt, amit némely magyar tájékoztatási eszközből szinte naponta hallok, hogy a Felvidék belátható időn belül visszakerül Magyarországhoz, és ha ügyes a magyar politika, akkor Erdély egy részét is visz- sza tudjuk csatolni, Kárpátalját pedig már fel is ajánlották az ukNévjegy Széchenyi díjas történész született 1951. Homokmégy 1977-1985 között a MTA Történettudományi Intézetében tudományos munkatárs 1986-1991 között a Magyarságkutató Intézet igazgató- helyettese 1991 óta az ELTE-n tanít 1996 óta a történettudomány habilitált doktora 1998 óta az újkori magyar történeti tanszék profesz- szora 2001-BEN lett az MTA levelező tagja fő kutatási területe a 20. század magyar politikatörténete, különös tekintettel a két világhábórú közötti időszakra (Trianon, Horthy-kor- szak) ránok. Sajnos ilyesmiket hallani ma az egyetemeken és másutt is. Ezt nagyon nagy bajnak tartom. Irreális ábrándkergetés, felelőtlenség olyasmiket mondani, hogy a terület-visszacsatolás reális lehetőség lenne, s a magyar államnak erre kellene törekednie, és ha nem erre törekszik, akkor gyáva.- Trianon ma felhívó, toborzó, politikai hívószó is.- Alapelvnek kellene lennie: ne butítsuk a népet, s különösen fontos kérdésekben ne! Tudom, hogy ma nem a legnépszerűbb az én álláspontom. De ha valaki felelősen bánik ezzel a kérdéssel, akkor a szakma szabályai szerint nem tehet mást. Több évet töltöttem el a korszakkal kapcsolatos dokumentumok, források tanulmányozásával, s amit ebből leszűrtem, azt legjobb tudásom szerint megírtam, tanítom. Kötelességem, hogy ezt a tudást megosszam másokkal. Valótlanság azt állítani, hogy harminc éve Trianonról nem jelent meg könyv, nem lehet róla beszélni, az iskolákban nem tanítják. Lehet, hogy a gyerekek nem sokat tudnak róla, de nem azért, mert a tanárok eltitkolják, hanem azért, mert az oktatásunk hatékonysága alacsony. Az igaz, hogy 1949 után ezt a témát hosszú időn keresztül elhallgat- ták. De már 1983-ban megjelent Ormos Mária könyve, s ezt több más követte. Legalább két évtizede jelentős szakirodalom áll rendelkezésre, s két tv-film is készült a témáról. Tehát egyszerűen nem igaz, hogy a történészek ne tájékoztattak volna.- Milyen Trianon kell egyáltalán nekünk? A történelmet félretéve, kell-e egy ilyen ösz- szekovácsoló idea?- A fájdalom is össze tud kovácsolni embereket, de jobb lenne, ha a jövő nagy céljaiban való megegyezés is összefoghatna bennünket. A trianoni sérelmi politika nem vezet sehová. Nem akarunk határmódosítást, ugyanakkor senkinek nincs joga megtiltani azt, hogy a magyarok fájdalommal gondoljanak erre a döntésre. Fájdalommal gondolni Trianonra, az rendben van. Emlékezni róla az évfordulón, az is. De ennyi, és nem több. Inkább azt kellene keresni, ami jobban összekovácsolhatna bennünket. A megoldás nem a sebek nyalo- gatása; levágott végtagokat nem tudunk visszavarrni. De dolgozhatnánk azon, hogy a jövőnk sikeresebb legyen. Nagy baj, ha a közös célok helyett csak a múlt kovácsol össze egy politikai közösséget. S a közös célban benne foglaltatik viszonyunk a székely- földi, mezőségi magyarokhoz is. Ezeket a jövőképeket nem gondolhatjuk el a szomszédainkkal vagy az Európai Unióval szemben, mert akkor újra nekimegyünk a falnak. A kereteket ugyanakkor jó szándékkal mindig lehet tágítani. Itt a kettős állampolgárság ügye. Remélem, hogy a felelős magyar politikusok megfelelően tájékozódtak arról, hogy bizonyos lépéseiknek mik lehetnek a következményei. Sajnos 2004-ben már előfordult az, hogy ez a fontos kérdés párt- politikai csaták eszközévé vált, politikai tőkét akartak belőle kovácsolni. Mert nem mondták el világosan az embereknek, hogy miről van szó: ez Trianon következménye, ezek a lehetőségeink, és ezek közül választhatunk. Luc Besson a moszkvai filmfesztivál zsűrielnöke luc besson, a Nikita és Az ötödik elem rendezője vezeti az idei Moszkvai Nemzetközi Filmfesztivál zsűrijét. A június 17. és 26. között zajló fesztiválon szereplő több mint száz produkciót ezer játékfilm és dokumentumfilm közül választották ki a szervezők. Futurista kiállítás a Nemzeti Galériában az olasz FUTURIZMUS egyik legismertebb alakja, Fortunato Depero festő, formatervező művészetét mutatja be a korszak magyar alkotóival párhuzamba állítva a Magyar Nemzeti Galéria Depero, a futurista és a futurizmus hatása a magyar avantgárd művészetében című, péntektől látogatható időszaki kiállítása. Világsztárok zárják a budapesti operaévadot NEMZETKÖZI SZTÁROK kÖZ- reműködésével rendez évadzáró operagálát az Operaház. A június 28-ai esten a világ legkeresettebb baritonja, Thonias Hampson, valamint az Operalia énekverseny győztesei, Angel Blue, Alekszei Kudrja és Julia Novikova is fellépnek. Kezdődik a Harley- Davidson Fesztivál JÚNIUS 13. ÉS 20. KÖZÖTT tartják Alsóörsön a 11. Nemzetközi Harley-David- son Fesztivált. Fellép a Gesarol, Török Ádám és a Mini, Keresztes Ildikó, az Edda, az Omega, Charlie, a Tankcsapda és a Republic. Cipő és a Republic is fellép Négyszáz újdonság az idei könyvhéten irodalom A kortárs magyar irodalmat ünnepük országszerte a hétvégén Dombos Fest: a vajdaság kulturális fesztiválja Mintegy négyszáz új könyv jelent meg a 81. Ünnepi Könyvhétre időzítve, új kötettel jelentkezett többek között Esterházy Péter, Garaczi László, Nádasdy Ádám, Kukorelly Endre, Szabó T. Anna, Ferdinandy György, Esze Dóra, Vámos Miklós, és a könyvhétre időzítve jelent meg Popper Péter utolsó könyve is, a Sárkányok barlangja. A központi helyszínen, a budapesti Vörösmarty téren mintegy ezer dedikálást tartanak a felállított 152 pavilonban. Mint a könyvheti sajtótájékoztatón kiderült: ha valaki az összes új könyvet meg akarná vermi, több mint egymillió forintot kellene költenie. Az újdonságok átlagára 2753 forint, a legdrágább kötet, a Bachmann Zoltán életútját bemutató könyv 9995 forintba kerül. Zentai Péter László, a rendezvényt szervező Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének elnöke emlékeztetett, az Ünnepi Könyvhét egyedülálló vállalkozás, hiszen nincs még egy ekkora múlttal rendelkező, nemzeti irodalomra koncentráló fesztivál a világon. Mint mondta: a könyvhetet a legszörnyűbb időkben is megtartották, a rommá lőtt Budapesten éppúgy, mint a diktatúra alatt. Hozzátette: egyszer nem volt kedvük az íróknak kiülni a Vörösmarty térre, 1957- ben, amikor a bebörtönzött pályatársak miatt senkinek nem volt kedve ünnepelni. ■ Mintegy ezer dedikálást tartanak a hétvégén a Vörösmarty téren Kishegyesen rendezik július 1. és 19. között a Vajdaság legnagyobb nemzetközi kulturális fesztiválját, az idén tizedik születésnapját ünneplő Dombos Festet. A rendezvény tartalmas nyári kikapcsolódást kínál. A ju- büeumi fesztivál első zenei hétvégéjén a kishegyesi születésű Rúzsa Magdi énekel majd, de színpadra lép még többek között Palya Bea, Lajkó Félix, Hobo, a Heaven Street Seven és Rambo Amadeus is. „A Dombos Fesztivál egy összművészeti fesztivál, ahol sokféle művészeti ág képviselteti magát - mondja Virág Gábor, a rendezvény koordinátora. - Olyan Kishegyes mini metropolisszá változik. koncertek, irodalmi előadások, filmek és események mutatkoznak be, amelyek a világ számos országában megfordultak és bizonyítottak. A fesztivál idején Kishegyes pezsgő mini „metropolisszá” változik, ahol több ezer ember szórakozik együtt egy időben. Ilyenkor valóban a kultúrák párbeszéde zajlik.” A Dombos Fest célja, hogy elérhetővé tegye mindazokat a kulturális értékeket, produkciókat, melyek a magyar kultúrát képviselik a nagyvilágban, és ezeket bemutatva párhuzamba állítsa a környező országok műhelyeiben született produkciókkal. ■ „Senkinek nincs joga megtiltani, hogy fájdalommal gondoljunk Trianonra’’
