Tolnai Népújság, 2010. június (21. évfolyam, 125-150. szám)

2010-06-26 / 147. szám

3 • • •• 2010. JÚNIUS 26., SZOMBAT - TOLNAI NÉPÚJSÁG MEGYEI TŰKOR Az idegen szavak kiejtése (2.) vannak olyan idegen szavak is, amelyeknek a kiejtésében egyenesen előkelősködőnek, nagyképűnek mondható az idegenszerű ejtés. Ilyen pél­dául a klub (nem klab), a hobby (nem habi) - egyéb­ként a magyar helyesírás szabályai szerint is hobbi a helyes írása, a lobby, amely az angol kiejtés szerint is lobbi, a Chicago (csikágó és nem sikágó), a Machbeth (magbet és nem mekbesz), Hamlet (nem hemlet, hanem hamlet), Göteborg (nem jőteborj), Van Gogh (van góg, nem pedig ván hoh) stb. bizonyos idegen szavak ese­tében a megközelítő vagy megfeleltető kiejtés elvét kö­vessük! Ilyenek pl.: Barcelo­na - barszelóna, Bratislava - bratyiszlava (Akinek a Po­zsony - pozsony kiejtés kö­zelebb áll a szívéhez, mondja így!), Hemingway - heming- véj, Kierkegaard - kirkegór, Rostock - rosztok, Shakes­peare - sékszpír, Utrecht - ütrecht. A München város­nevet is bátran ejtsük ch-val, mint a technika szóban; és semmi esetre se k-val (műn­kén)! végül pedig két - újabban angolosan ejtett - szó, ame­lyek azonban a latin nyelv­ből származnak, és így telje­sen indokolatlan angolosan ejteni őket: projekt (hosszú­távú tudományos tervezet), amit kár prodzsekt-nek ejte­ni és a PhD, amely a latin Philologiae Doctor (filologié doktor) rövidítése, és felesle­ges píécsdí-nek ejteni a he­lyes péhádé helyett! LEZÁRÁSKÉNT: Még mindig jobb egy idegen szót magya­rosan mondani, mint nyakra- főre idegen szavak garmadá­ját - amelyeknek a pontos je­lentésével és kiejtésével sem vagyunk tisztában - beszél­getőtársunk vagy hallgatósá­gunk nyakába zúdítani. A ki­váló előadó ugyanis lebilin­cselő tudásával és stílusával nyerje meg hallgatóságát, ne az idegen szavak tömegével! A természet diktál igazán készültség Az árkok takarítása mindenütt elengedhetetlen ■ Ön szerint felelősek-e az áradásokért az önkormányzatok? Szavazzon honlapunkon vasárnap 16 óráig: TE0L.hu A szavazás eredményét a hétfői számunkban közöljük. Tevel polgármestere, Héri Lászlóné itt még az elöntött utcán. Mostanra a hordalék összegyűjtése ad feladatot a falu lakóinak Maradéktalan készültség mellett sem lehetett volna megoldani ekkora meny- nyiségű csapadék elveze­tését, mint ami a héten zúdult megyénkre. A vé­dekezés fokozására pedig az önkormányzatoknak nincs pénze. Hanoi Erzsébet A csapadékvíz elvezetése megol­datlan, a szuterénokban áll a víz, a szag elviselhetetlen. Ilyen és ehhez hasonló panaszokkal for­dult lapunkhoz több sióagárdi ol­vasónk. A hét eleji nagy esőzé­sek nyomán más településekhez hasonlóan Sióagárdon is újra az utcán hömpölygő, kertekben ál­ló esővíz nehezítette meg a lako­sok életét. Beke Zsolt, a Közép-dunántú­li Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság szekszárdi szakasz- mérnökségének vezetője szerint ilyen mértékű csapadék elveze­tése lehetetlen. Ha felkészülten éri a falvakat, akkor is lettek vol­na gondok. Hiszen több helyen 70-80 milliméter eső hullott, de 130 milliméter körüli mennyi­ségre is volt példa a megyében. Ott, ahol korábban mondjuk csak 2-3 méteres szélességben folyt a víz az utcán, most ez több­szörösére terebélyesedett. De ahogy a szakember mondja, a természet diktál, és ekkora víz- mennyiség maradéktalan elve­zetésére semmilyen csapadékel­vezető nem lett volna alkalmas. Ám azt biztosra veszi, hogy lehe­tőségeihez mérten a legtöbb ön- kormányzat próbál majd megol­dást találni, hogy a jövőben mér­sékeltebben jelentkezzenek a hasonló problémák. Beke Zsolt hozzátette, hogy a meglévő átereszek, árkok takarí­tása mindenütt elvárható, illetve úgynevezett záportározók kiala­kítása lenne hasznos. A védeke­zés megtervezése azonban sok­ban függ a települések fekvésé­től. A falvak közelében lévő ha­lastavak például segítséget je­lenthetnének, főleg a magasab­ban elhelyezkedők. Ugyanis má­sodlagos funkcióként ezek lehet­nének a záportározók, és csak a felgyülemlést követő­en engednék át a vi­zet. Ez azonban csak a tavak üzemszerű tartásával lenne le­hetséges. A szakember szerint ez sok helyen megoldható len­ne, de arról nem tudott pontos információt mondani, hogy tény­legesen hány településnél alkal­mazzák ezt a megoldást. Sióagárddal kapcsolatban vi­szont azt hangsúlyozta, hogy spe­ciális területről van szó. Nemcsak azért vannak nehéz helyzetben az ott élők, mert két csatorna, a Nádor (Sárvíz) és a Sió veszi kö­rül a falut, hanem a mély fekvés is nehezíti a víz elfolyását. Száz- százalékos megoldás pedig nincs. Tolna megyében a sárközi települések vannak még hasonló helyzet­ben. Az viszont fontos lenne, hogy a mélyen fekvő területeken épült házak megfelelő szigetelés­sel rendelkezzenek. A talajvíz szintjét pedig árkokkal és úgyne­vezett dréncsöves hálózattal le­hetne mérsékelni. Ezek az átala­kítások viszont akkora beruhá­zást jelentenének, amire az ön- kormányzatoknak nem futja. Háry lános, Sióagárd polgár- mestere a panaszokra reagálva elmondta, hogy folyamatosan tá­jékoztatják a lakosságot, milyen hatékony módon védekezhetnek házuk megóvása érdekében. Az­zal az észrevétellel kapcsolatban, miszerint az egyik árokban tele­fonoszlop áll, ami akadályozza a víz folyását, elmondta, hogy hiá­ba ellenezték, a szolgáltató még­is ott húzta föl, így ezért az önkor­mányzat nem hibáztatható. Marad az egyszerű megoldás és a bizakodás tevelen az esőzések után gyorsan levonult a víz, most a hordalékot gyűjtik és szál­lítják el az érintett területek­ről - tudtuk meg Héri Lászlóné polgármestertől. A földbe szivárgó víz okozza most a legnagyobb gondot a településen, emiatt több he­lyen leszakadt a löszfal, pin­cék omlottak be. A község ve­zetője hozzátette, hogy szük­ségük lenne egy vízrendezési terv elkészítésére annak érde­kében, hogy a szántóföldeken összegyűlő csapadék ne ke­rüljön az utcákra, de ekkora beruházásra az önkormány­zatnak nincs kerete. így ma­rad az árkok rendszeres tisz­títása és a reménykedés, hogy mostanában nem kell ismét ekkora esőzéssel szem­benézniük. ■ Telefonoszlop áll a vízelve­zető árokban. Súlyos sérültje is van a tegnapi balesetnek szekszárd Súlyos sérülése­ket szenvedett egy motoros, aki tegnap a vasútállomás előtt elesett. A baleset abból adódott, hogy előtte egy par­koló autóból ki akartak szállni az utasok. Amikor a motoros ezt észlelte, elrántotta a kormányt, el­esett, majd a közeli járdáig csúszott, ahol elsodort egy gyalogost. Utóbbi könnyű sérüléseket szenvedett, (vb) Elismerték a honvéd hagyományőrző munkát szekszárd Húszéves hon­véd hagyományőrző tevé­kenységét ismerték el Ko­vács Jánosnak. A Szekszár­di Honvéd Hagyományőrző Egyesület elnöke a nemzet­őrségben, a Szent György lovagrendben és a vitézi rendben is különböző tiszt­ségeket tölt be. Gyűjti a militáris írásos és tárgyi emlékeket, s megírta a szekszárdi laktanya történe­tét. Aktivitásáért most alez­redessé léptették elő. (wg) Muzsikáltak az orgona felújításáért Paks Százhuszonötezer fo­rint gyűlt össze azon a paksi jótékonysági esten, amelyet a Szaggató zenekar rende­zett. Az összeg még az elő­vételben eladott jegyek árá­val gyarapodik. A pénzt a református templom orgoná­jának felújítására szánják. A hangszer nagyon rossz álla­potban van, rendbehozatala több milliós tétel. A reformá­tus gyülekezet életében nem ez az első akció, a templom külső renoválását is több jó­tékonysági kezdeményezés­sel segítették, (vt) A Szaggató zenekar muzsikál Továbbiak a TEOLhu hírportálon A mórágyi díjugratókat is elverte a jég égszakadás Lovaik, Kuba és Katuska rémületükben elfutottak, de meglettek Újra megnyílt a hívek előtt a kórházi kápolna mórágy Még nem heverték ki a múlt hétvégi jeges vihar sérülé­seit azok a mórágyi fiatalok és lovaik, akik a díjugrató verseny miatt utaztak a XVI. Mező- hegyesi Kanca- és Ménverseny­re. Papp Eszter éppen befejezte a B2-es pályán a díjugratást, amikor kitört a vihar. Ildikó, Esz­ter édesanyja elmondta, a Völgy­ség Lovas Egyesület tagjaként két gyermekük, a 13 éves Eszter és a 17 éves Péter nevezett a ver­senyre, akiket édesapjuk kísért el Mezőhegyesre. A múlt hét pénteken, az első versenynapon, bár látták a nö­vekvő felhőket az égen, de akkor még senki nem szólt, hogy per­ceken belül leszakad az ég. Ahogy a kislány befejezte a ver­senyt, elszabadult a pokol. Papp Mihály odaszólt a fiataloknak, hogy fogják erősen a lovaikat, ő addig kiáll az autóval a fák alól. A következő percben azon­ban megeredt a diónagysá­gú jégeső, és az orkánerejű szél ráborította Péterre a boxot. A lovak, Kuba és Katuska meg­ijedtek és elszabadultak. Eszter egy személygépkocsi alá mene­kült a jégeső elől, ami több mint tíz percig szakadt. A következő percek is rémületben teltek, hi­szen a jégeső után akkora volt a pára, hogy alig lehetett látni. Mindenhol és mindenki segít­ségért könyörgött, az embe­rek a romok között lovaikat és a Papp Péter Katuskával Mórágyon családtagjaikat, ismerőseiket keresték. A két fiatal lovast édesapjuk szedte ki az autók alól, hátuk, karjuk még most is úgy néz ki, mintha korbáccsal verték volna össze őket. A két ló, Kuba és Ka­tuska lábsérülést szenvedett, il­letve egyikük szeme károsodott. A Magyar Lovas Szövetség el­nöke, Lázár Vilmos hétfőn írásban tudatta, hogy a vihar sú­lyos pusztításokat végzett a 140 lóval rendezett versenyen. Mint írta, a szövetség elnöksége és a maga nevében is minden lehet­séges segítséget felajánl, hogy az embereket, a lovakat és a tárgya­kat ért károkat közös összefogás­sal mérsékelni tudjak. ■ M. I. (Folytatás az 1. oldalról.) szekszárd Eddig mintegy ló millió forintot költöttek pályáza­ti támogatásból és adományok­ból a Szent János és Pál kápolna helyreállítására. Az épület új külsőt és szigetelést kapott, és a nyílászárókat is rendbe hozat­ták. A belső munkálatok, így a freskók rekonstrukciója még vá­rat magára. A szent helyet 1760- ban német telepesek építették, 1802-től a szekszárdi kórház ká­polnája. Utoljára a két világhábo­rú között festették ki. Tavaly kez­dődött a felújítása. A rekonstruk­ciók során megerősítették az épület alapját, víztelenítették a falakat, majd újravakolták, és felújították a liturgikus teret. A felújított kápolnát Mayer Mihály pécsi megyés püspök áldotta meg tegnap, aki az ünnepi mise főcelebránsa is volt egyben. Be­szédében kitért arra is, hogy fo­gadalmi-kápolnaként is említhe­tő a szenthely. Ugyanis az alsó­városiak 250 évvel ezelőtt meg­fogadták, hogy megépítik, és az utókor számára átadják a kápol­nát. - Örülhetünk és boldogok lehetünk, hogy olyan szakrális jelleget kapott az épület, mint 250 évvel ezelőtt - mondta a je­lenlévőknek Mayer Mihály. A hitéleti célokra negyedszázada nem használt épületet tegnap új­ra megnyitották a hívek előtt. ■ Vízin B. * )

Next

/
Oldalképek
Tartalom