Tolnai Népújság, 2010. május (21. évfolyam, 101-124. szám)

2010-05-14 / 111. szám

6 2010. MÁJUS 14., PÉNTEK GAZDASÁG A BUX index 2010. május 13-án NYERTESEK 2010. 05. 13. Részvény Utolsó ár (Ft) Változás (%) Millió Ft OTP 6 630 2,80 19 059 KEG 333 2,46 21 ANY 774 2,11 4 Econet 115 1,76 17 Richter 42 645 1,17 1369 VESZTESEK FORRÁS: BÉT Részvény Utolsó ár (Ft) Változás (%) Millió Ft Egis • 21810-0,86 262 Mtelekom 663-0,74 1832 Mól 20 180-0,59 3 546 TVK 3 135-0,47 2 Rába 941-0,10 136 A BUX index az elmúlt napokban 23524 25 000 24 400 23 800 23 200 22 600 22 000 21400 20 800 ­23837 pont/ 05.05 05.06 05.07 05.10 05.11 05.12 /nap FORRÁS: BÉT MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2010. május 13-án. €/Ft $/Ft CHF/Ft i f t —; ■■ 272,96 216,98 194,76-0,60 Ft + 1,95 Ft +0,79 Ft Euró-valutaárfolyamok (forint/euró, 05.13.) Vételi Eladási Allianz Bank 265,60 279,22 Budapest Bank 264,30 280,65 CIB Bank 261,37 283,15 Citibank 261,62 283,42 Erste Bank 264,89 280,15 K&H Bank 265,45 280,75 MKB Bank 266,17 279,83 OTP Bank 266,03 279,67 Raiffeisen Bank 267,32 279,34 Ügyintéző, előadó Jogász Asszisztencia/admi- nisztratív munkaerő Biztonsági szakember Minőség- vagy környezetirányítási PR-, kommunikációs szakember Ügyfélszolgálati szakember Gazdasági szakember/ közgazdász HR-szakember Informatikai szakember Technikusok Eladók, értékesítők Ne szobatudós oktasson szakképzés A kamara öt területen változtatna a továbblépéshez Elméleti csavarhúzás nincs, ezt a műveletet csak a gyakorlatban lehet csinálni. A kőművesta- noncot pedig egy mester tudja megtanítani falat húzni, nem egy szobatu­dós - jelenti ki ezeket a banális igazságokat Bihall Tamás, a Magyar Kereskedelmi és Iparka­mara (MKIK) alelnöke. Almási B. Csaba Legalább öt területen kellene sürgősen beavatkozni a szak­munkásképzésbe a kereskedel­mi és iparkamara szerint. Az Or­szágos Képzési Jegyzék összeál­lítását a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet helyett rájuk kellene bízni, hiszen ők jobban tisztában vannak a mun­kaerő-piaci követelményekkel. Jelenleg az elméleti képzés még mindig túl hangsúlyos a gyakorlatival szemben. Egy ma­gyar kőművestanuló például harmadannyi gyakorlati oktatá­son vesz részt, mint német társa. Át kell alakítani a vizsgarend- szert. Bár 26 szakmában már a kamara adja az elnököt, de a töb­biben is meg kellene ezt a lehe­tőséget kapnunk - állítja Bihall Tamás alelnök. Most ugyanis NEM FELTÉTLENÜL C1Z iskolá­zottságtól függ, hogy egy adott munkakört betöltő, adott szakmát gyakorló mun­kavállaló mennyire „kapós” a munkaerőpiacon - állítja Dara Péter, a DGS Global ügyvezető igazgatója. Az azonban egyértelmű, az adott szakmában elsajátított minő­ségi tudás segít az állásszer­zésben - derül ki az Orszá­gos HR Benchmark Felmérés 2009-ből, amely 350 hazai gyakran „kegyelmi vizsgázta­tás” folyik, csak az nem megy át, aki nem akar. Független vizs­gaközpontokra van szükség, hogy objektív mércék alapján döntsenek a jelöltekről. Ki kell építeni egy jól működő pályaorientációs rendszert is. Itthon döntően az építő- és sze­relő-, a gép-, továbbá a vendéglá­vállalai oevonásával készült. Viszont az is tény, a minél magasabb iskolai végzettség­re való törekvés elsorvasztot­ta, de legalábbis háttérbe szorította a szakmunkások és a mester-szakmunkások képzését, kinevelését Az elő­zőek fényében nem csoda - mondja a szakember -, hogy a hiánylista második és har­madik helyén ezúttal is szak­munkások és a mester-szak­munkások találhatók. tóiparban keresik a minőségi szakembereket. Növelni kell a fi­zikai munka társadalmi presztí­zsét, és segíteni a pályaválasztó családokat abban, hogy gyere­keik valós információk alapján reálisan döntsenek a jövőjükről. Emellett fejleszteni kell a fel­nőttképzést: javítani az oktatás és az ellenőrzés hatékonyságát, az akkreditáció minőségét. S egyértelmű szabályokra lenne szükség a vállalati finanszírozás területén is. A felnőttképzés te­rületére is elkészítették negyven intézkedésből álló javaslatukat. A regionális fejlesztési és kép­zési bizottságoknál erősíteni kell' tervezést, hiszen helyben lehet reálisan megítélni, milyen szak­maszerkezet felel meg a munka­erőpiacnak. Az EU-s forrásokkal együtt ál­lítható, a több tízmilliárd forint­ra rúgó szakképzési alap elegen­dő forrást biztosít a szakképzés fejlesztésére, csak annak elkölté­sét kell hatékony, célirányos mó­don megtenni. Jól felkészült szakmunkások kerestetnek Megszorítások: jönnek az olaszok és ismét a portugálok Az olasz kormány is megszorítá­sokat tervez lapértesülések sze­rint. A görög válság tovaterjedé­sének kitett dél-európai orszá­gok közül a spanyolok (mint kö­zöltük) bejelentették a megszo­rítást, a portugálok már másod­szor avatkoznak be (tegnap kö­zölték az adóemelést). Az II Sole 24 Ore gazdasági lap szerint a római kormány kétmilliárd eurót kíván lefaragni a kiadások­ból a közalkalmazotti bérek csökkentésével. A La Stampa is arról írt, hogy „gyakorlatilag biz­tosra vehető” ez a kétmilliárd eurós csomag. ■ Csökkent az agrártermékek termelői ára Márciusban az agrártermékek termelőiár-szintje4,l százalékkal csökkent a tavalyi azonos idő­szakhoz képest Áz idén az első negyedévben a termelőiár-szint 0,2-del nőtt, ez a növények 1,8-as növekedéséből és az élő állatok és állati termékek árainak 2,3 száza­lékos csökkenéséből adódott A rá­fordítási árszint 0,7 százalékkal volt alacsonyabb, mint egy éve. Márciusban a gabonafélék ára 8.4 százalékkal esett, de a kuko­rica felvásárlási ára, amely az el­múlt három hónapban megkö­zelítőleg azonos (29,6 forinl/ki- ló körül) volt, márciusban 3,9 százalékkal haladta meg a 2009. harmadik havit. A búza felvásár­lási ára 14,2 százalékkal csök­kent, így ebben a hónapban a kukorica felvásárlási ára maga­sabb volt a búzáénál (28,5 fo- rint/kiló). A krumpli és a zöld­ség termelői ára viszont 5,4 és 11,3 százalékkal nőtt. A gyümöl­csöknél 13,7 százalék volt a mér­séklődés. Az állati termékek ára 5.5 százalékkal nőtt. ■ Mennyit vesznek el a gyomok a kukoricatermésből? A kukoricát minél hama­rabb, lehetőleg már a kelést követően mentesíteni kell a gyomnövényektől. A gyomok és a kukorica a kelés utáni időszakban egy­azon talajrétegből táplálkoz­nak, és ha a kukorica zavar­talan fejlődéséhez szükséges víz és tápanyagkészletből a gyomok tolvaj módjára el­vesznek, akkor ennek a ku­korica fejlődése látja kárát. Az okozott kár mértéke a gyomnyomástól, a tápanyag­ellátottságtól és a csapadékvi­szonyoktól függ. Ha kevés a gyom, és bőséges a víz- és táp­anyag-ellátottság, akkor a ku­korica fejlődésén - és később termésén - alig vesszük észre a gyomok által elcsent meny- nyiséget. Ha viszont a táp­anyag mennyiséget nem a luxusfogyasztás szintjére ál­lítjuk be, és a csapadék sem bőséges, akkor már kevés gyom is súlyos, mázsákban mérhető termést rabol. A gyomkonkurencia a kukorica termésének 20-90 százalékát is képes elvin­ni, száraz években többet, csapadékos időjárás mellett kevesebbet. A kukorica növekedése folyamán a gyomok a kelés utáni 2-5. hét alatt okozzák a legnagyobb kárt. Másképp fogalmazva, közepes vagy annál erősebb gyomfertőzés mellett a kukoricát 2-3 leve­les koráig mentesíteni kell a gyomoktól, mert ha tovább élnek, már termésveszteséget okoznak. Gyomirtást végezhetünk a kukorica vetésétől a korai állománykezelésen keresz­tül, az állománykezelésig. A készítmény kiválasztásánál a legfontosabb a tömegesen előforduló gyomok elleni ha­tékonyság, az időjárási körül­mények és a várható tartam­hatás figyelembevétele. A megfelelő gyomirtó szer kiválasztásához kérje nö­vényvédelmi szakmérnök ta­nácsát. Magról kelő gyomok és évelő egyszikűek együttes előfordulása esetén levélen keresztül osztott kezeléssel ■5TÜV IP H WmÉÉÉmáSmí' www.aflro.basf.hu | www.basf.hu kukorica gyomirtás

Next

/
Oldalképek
Tartalom