Tolnai Népújság, 2010. május (21. évfolyam, 101-124. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2010-05-09 / 19. szám
2010. MÁJUS 9., VASÁRNAP 3 TOLNÁBAN, KÖZELRŐL Gimnazista lombikkal a kezében kémia A nemzetközi közönség is megismerte a paksi fiú kutatási eredményeit hasonló érdeklődésű fiatallal megismerkedett, és sok érdekes kutatási eredményről hallott. Az ő bemutatkozása is remekül sikerült. Ehhez persze kevés volt az a rengeteg tudás, amit eddig felhalmozott és az, hogy saját kutatási eredményeit mutatta be, angolból nagyon sokat kellett készülnie. A korábban benyújtott húszoldalas dolgozatának tizenöt perces bemutatása és az azt követő diskurzus ugyanis ezen a nyelven zajlott. A paksi fiú a környezet- védelem témakörében harmadik díjat kapott. Ez persze örömmel és büszkeséggel tölti el, de legalább ekkora elismerésnek tartja, hogy az ELTE-n már - függetlenül attól, hogy nincs doktorija, sőt még érettségije sem - kollégaként, egyenrangú félként kezelik. Nagyon sok szakmai, gyakorlati segítséget kap Barkács Katalintól és Perényi Katalintól. Az ELTE-n már évek óta végez laboratóriumi kísérleteket, arra azonban még várni kell, hogy az egyetem diákja legyen. Hiába a kutatási eredmények, a nemzetközi siker, le kell tudni a kötelezőt: érettségizni, felvételizni kell annak ellenére, hogy Csabi bizony kinőtte már a középiskolai kereteket saját szakterületén. Más tárgyakban is helytáll, s még arra is marad energiája, hogy közösségi munkát végezzen, szeptembertől ő áll a Vak Bottyán Gimnázium diákönkormányzatának élén. Ezenkívül már nem igazán marad az ifjú tudósnak ideje, ha mégis, szívesen túrázik, biciklizik, vagy kezébe "veszi a fényképezőgépet. Persze a témaválasztása szorosan kötődik a kutatásaihoz, ami - mint minden mondatából kiderül - számára izgalmas játék. Csaba szerint változtatni kellene a hazai oktatáson, és ahelyett hogy „három kilométeres” egyenleteket magoltatnának a diákokkal, kísérletezniük kellene, akkor többen felismernék ennek szépségét. Csabát viszont olyannyira lenyűgözte, hogy úgy döntött, erre teszi életét. A kérdésre ugyanis, hogy miként képzeli a jövőjét, elárulta: fehér köpenyben lombikokkal a kezében. Vida Tünde Öt éve, hogy Kirchkeszner Csaba edényekkel, vegyszerekkel és a minták tartósítására alkalmas hűtőtáskával megjelent a paksi Duna-parton. Tizenkét éves volt akkor. Azt mondja, mindig érdekelték a kémiai kísérletek, ebből nőtte ki magát - az úgy tűnik - életre szóló elkötelezettség. Az alapot a Deák Ferenc Általános Iskola és annak ■ Sikerült kivívnia, hogy az ELTE-n már kollégaként, egyenrangú félként kezelik. környezettani szakköre adta. Aztán hallott egy kutatásról Csermely Péter professzortól, a Kutató Diákok Országos Szövetsége elnökétől, és kedvet kapott, hogy belépjen. A környezetanalitikai mérések, laboratóriumi munka mellett rendkívül sok magolással is jár Csaba hobbija, merthogy ő annak tartja a kutatást. Főként kémiai, esetenként fizikai problémákkal foglalkozik. Kifejlesztett egyebek között egy vízanalitikai monitoring rendszert, ami az eddig használtnál pontosabb, és lehetőséget teremt arra, hogy nagylaboratóriumi vizsgálatok nélkül a helyszínen pontos képet adjon a vizsgált víz minőségéről. - Az egész arról szól, hogy a helyszínen minél több paramétert meghatározzunk, hogy egy elsődleges diagnózist fel tudjunk állítani - magyarázza Csaba az általa kidolgozott módszer lényegét. Ezzel a témával vívta ki magának a jogot, hogy Magyarországot képviselje egy öttagú delegáció tajgaként a középiskolai Kirchkeszner Csaba szerint változtatni kellene az oktatáson, a diákoknak kísérletezniük kellene tudományos kutatás legnagyobb találkozóján. Az International Conference of Young Scientists-t tizenhetedik alkalommal rendezték Bálin. Eredetileg egy hetet töltöttek volna ott a fiatalok, de az izlandi vulkánkitörés miatt elrendelt légtérzár miatt kettő lett belőle. Az ajándékba kapott egy hét - annak ellenére, hogy főként fürdéssel töltötték az óceánban - nem volt túlságosan izgalmas, hiszen becsomagolt bőröndökkel, ugrásra készen várták, hogy indulhassanak. De az első hetet, amíg a konferencia zajlott, nagyon élvezte Csaba. Sok Öt éve vizsgálja a Duna vízminőségét a paksi diák KIRCHKESZNER CSABA 1992- ben születtet Dunaújvárosban. A paksi Vak Bottyán Gimnázium hatévfolyamos, reálszakos képzésén tizenegyedikes. 2005-től a Dél-Mezőföld Tájvédelmi Körzet madárvilágával, 2006 óta a Duna vízminőségének vizsgálatával és különböző vízminősítő eljárások kidolgozásával foglalkozik. Ugyanebben az évben szoros kapcsolatba került a Kutató Diákok Országos Szövetségével, miután az ELTE TTK Kémia Intézetében megkezdte környezet- kémiai kutatásait dr. Barkács Katalin segítségével. Kedvenc területei a víz- és levegőmin& sítés, az analitikai és környezeti kémia, az ökológia és a környezetvédelem. Áprilisban, egy öttagú delegáció tagjaként Magyarországot képviselte Balin, az International Conference of Young Scientists nemzetközi döntőjén, ahol környezettudományi szekcióban harmadik díjat kapott. Kirchkeszner Csaba mindössze 18 éves, de lombikok fölé hajolva érzi legjobban magát, és ugyanígy képzeli el a jövőjét is. A paksi Vak Bottyán Gimnázium tizenegyedikes diákja évek óta az ELTE n végez kutatásokat, és a minap egy nemzetközi tudós-diáktalálkozón harmadik díjat nyert. JEGYZET Jönnek majd ■új vámszedők Amerika ez, tiszta Amerika. Avagy még rosszabb: akár a lepusztult olaszországi délvidék, amit legutóbb egy Saviano nevű fiatal író vetített elénk dokumentumregényében. Tanulságos olvasmány, nemcsak azért, mert érzékletesen hatol a mélyébe annak a rendszernek, melyre fagyöngy módjára tapad a bűnözés. Hanem azért is, mert világosan megmutatja, hogy mi vár még ránk. Ámbár, ha ezt tudjuk is, a felszíni kezelésen kívül mást nem nagyon tehetünk. Lám, az olasz újságíró is felkavarta - ismételten - az állóvizet, a szervezett bűnözés ennek ellenére és ezzel együtt továbbra is él és virul. Saviano pedig halálos fenyegetéseket kapott és jobbnak látta elbujdokolni. halálos fenyegetésekben nálunk - mármint Tolna megyében - sincs hiány. Szóbeli erőszak és mellette fizikai is: a dombóvári uzsorások ezekkel a gengsztermódszerekkel több száz embert tartottak rettegésben, felnőtteket és gyermekeket egyaránt. érdemes még egyszer megismételni a lényeget: több száz embert tartottak rettegésben. Valószínűleg huzamos időn át, az egyik elkövető, idézzük: „több, mint tíz éve foglalkozik uzsorázással”. jó hely ez itt mifelénk, ha még talán nem is olyan jó, mint az olasz Dél. Ahol évszázados hagyománya van a maffiaterrornak és a kikényszerített hallgatásnak. De ne csüggedjünk, és főleg ne áltassuk magunkat: biztos léptekkel haladunk Nápoly környéke és Szicília felé, ám nem idegenforgalmi szempontból. Igaz, az uzsorások lekapcsolása elismerésre méltó rendőrségi fegyvertény. De a rendszer, mely elkerülhetetlenül létrehozza a nyomorultak seregét, a jövőben ugyanígy elkerülhetetlenül létrehozza a nyomorultak alvilági vámszedőit is. Virágos jókedv uralkodott kertészkedés Családoknak szólt a dombóvári rendezvény A kultúra nyelvét beszélik hagyományőrzés A kistérségi identitást erősítették dombóvár Nyolcadik alkalommal rendezték meg Dombóváron a Kertvárosi Virágnapot. Kora délelőtt Kertészeti Kiállítással és Vásárral kezdődött a rendezvény. A virágok mellett kertészeti kisgépeket is kínáltak, illetve bemutattak. A gyerekek a kisméretű játék gépekkel utánozták szüleiket, majd sokféle kézműves foglalkozáson vehettek részt. Üzemelt a nagy kedvenc, az ugrálóvár, a felnőttek pedig nekiláttak készülődni a főzőversenyre. A város civil szervezetei sátrak alatt, jókedvvel múlatták az időt. A délutáni színes programban helyi és meghívott előadók, köztük Gergely Róbert szórakoztatta a megjelenteket. «T. S. A gyerekek is kipróbálhatták a kerti gépek mini változatát bonyhád ínycsiklandó völgységi ételek, kígyózó sorok a pavilonok előtt és kiváló hangulat, amelyről a hagyományőrző együttesek gondoskodtak. Röviden így lehetne jellemezni az első alkalommal meghirdetett Völgységi Kultúra Napja programsorozatot. A kétnapos rendezvény pénteken, a Völgységi Múzeumba szervezett kiállítással kezdődött. Szombaton a Művelődési Központ szabadtéri színpada előtt folytatódott a Völgység értékeit hangsúlyozó program. Nemcsak az esőfelhők elkergetésében, hanem a fakanalak forgatásában is élen jártak a települések szakácsai. A gasztro- főzőcskére benevezett 6 csapat mindegyike kiváló étellel rukkolt elő. Ezt Makk Norbert mesterszakács mondta a kóstolás után. Az első helyért járó serleget a Barta Istvánná vezette váraljai csapat vehette át, aki a tájegységére jellemző sniclivel kápráztatta el a zsűrit. A marhahúsból készült sült szélesebb körben is népsze■ A találkozó legfőbb célja a kistérségi identitás erősítése volt. rű volt, az eredményhirdetés végére el is fogyott. Aki nem a bográcsok és a sütők mellett töltötte délelőttjét, annak lehetősége volt összemérni futballtudását A legjobbnak a mőcsényiek bizonyultak, akik Kakasd és Kismányok együttesét legyőzve vehették át az első díjat Potápi Árpád lános bonyhádi polgármestertől és Barabás Éva műsorvezetőtől. Előbbi elmondta: az utóbbi négy évben a kistérség polgármesterei jól tudtak együtt dolgozni, és ez a rendezvény is bizonyítja, hogy a Völgységre jellemző kultúrának összetartó ereje van. Délután összesen 14 hagyományőrző együttes mutatta be a táncon és az éneken keresztül a településére jellemző szokásokat. A falvak utcájában Szarvas Irén, a rendezvény főszervezője is megerősítette, a találkozó elérte a célját. A hagyományteremtés gondolatával megszervezett Völgységi Kultúra Napját nagyszabású utcabál zárta. ■ V. B. T T
