Tolnai Népújság, 2010. május (21. évfolyam, 101-124. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság, 2010-05-09 / 19. szám

2010. MÁJUS 9., VASÁRNAP 3 TOLNÁBAN, KÖZELRŐL Gimnazista lombikkal a kezében kémia A nemzetközi közönség is megismerte a paksi fiú kutatási eredményeit hasonló érdeklődésű fiatallal megismerkedett, és sok érde­kes kutatási eredményről hal­lott. Az ő bemutatkozása is reme­kül sikerült. Ehhez persze ke­vés volt az a rengeteg tudás, amit eddig felhalmozott és az, hogy saját kutatási eredménye­it mutatta be, angolból nagyon sokat kellett készülnie. A ko­rábban benyújtott húszoldalas dolgozatának tizenöt perces be­mutatása és az azt követő dis­kurzus ugyanis ezen a nyelven zajlott. A paksi fiú a környezet- védelem témakörében harma­dik díjat kapott. Ez persze örömmel és büszkeséggel tölti el, de legalább ekkora elisme­résnek tartja, hogy az ELTE-n már - függetlenül attól, hogy nincs doktorija, sőt még érett­ségije sem - kollégaként, egyenrangú félként kezelik. Nagyon sok szakmai, gyakorla­ti segítséget kap Barkács Kata­lintól és Perényi Katalintól. Az ELTE-n már évek óta végez la­boratóriumi kísérleteket, arra azonban még várni kell, hogy az egyetem diákja legyen. Hiá­ba a kutatási eredmények, a nemzetközi siker, le kell tudni a kötelezőt: érettségizni, felvé­telizni kell annak ellenére, hogy Csabi bizony kinőtte már a középiskolai kereteket saját szakterületén. Más tárgyakban is helytáll, s még arra is marad energiája, hogy közösségi mun­kát végezzen, szeptembertől ő áll a Vak Bottyán Gimnázium diákönkormányzatának élén. Ezenkívül már nem igazán marad az ifjú tudósnak ideje, ha mégis, szívesen túrázik, bi­ciklizik, vagy kezébe "veszi a fényképezőgépet. Persze a té­maválasztása szorosan kötődik a kutatásaihoz, ami - mint minden mondatából kiderül - számára izgalmas játék. Csaba szerint változtatni kellene a ha­zai oktatáson, és ahelyett hogy „három kilométeres” egyenle­teket magoltatnának a diákok­kal, kísérletezniük kellene, ak­kor többen felismernék ennek szépségét. Csabát viszont oly­annyira lenyűgözte, hogy úgy döntött, erre teszi életét. A kér­désre ugyanis, hogy miként képzeli a jövőjét, elárulta: fehér köpenyben lombikokkal a ke­zében. Vida Tünde Öt éve, hogy Kirchkeszner Csa­ba edényekkel, vegyszerekkel és a minták tartósítására alkal­mas hűtőtáskával megjelent a paksi Duna-parton. Tizenkét éves volt akkor. Azt mondja, mindig érdekelték a kémiai kí­sérletek, ebből nőtte ki magát - az úgy tűnik - életre szóló elkö­telezettség. Az alapot a Deák Fe­renc Általános Iskola és annak ■ Sikerült kivívnia, hogy az ELTE-n már kollégaként, egyen­rangú félként kezelik. környezettani szakköre adta. Aztán hallott egy kutatásról Csermely Péter professzortól, a Kutató Diákok Országos Szövet­sége elnökétől, és kedvet kapott, hogy belépjen. A környezetana­litikai mérések, laboratóriumi munka mellett rendkívül sok magolással is jár Csaba hobbi­ja, merthogy ő annak tartja a kutatást. Főként kémiai, eseten­ként fizikai problémákkal fog­lalkozik. Kifejlesztett egyebek között egy vízanalitikai moni­toring rendszert, ami az eddig használtnál pontosabb, és lehe­tőséget teremt arra, hogy nagy­laboratóriumi vizsgálatok nél­kül a helyszínen pontos képet adjon a vizsgált víz minőségé­ről. - Az egész arról szól, hogy a helyszínen minél több para­métert meghatározzunk, hogy egy elsődleges diagnózist fel tudjunk állítani - magyarázza Csaba az általa kidolgozott módszer lényegét. Ezzel a témával vívta ki ma­gának a jogot, hogy Magyaror­szágot képviselje egy öttagú de­legáció tajgaként a középiskolai Kirchkeszner Csaba szerint változtatni kellene az oktatáson, a diákoknak kísérletezniük kellene tudományos kutatás legna­gyobb találkozóján. Az International Conference of Young Scientists-t tizenhetedik alkalommal rendezték Bálin. Eredetileg egy hetet töltöttek volna ott a fiatalok, de az izlan­di vulkánkitörés miatt elrendelt légtérzár miatt kettő lett belőle. Az ajándékba kapott egy hét - annak ellenére, hogy főként fürdéssel töltötték az óceánban - nem volt túlságosan izgalmas, hiszen becsomagolt bőröndök­kel, ugrásra készen várták, hogy indulhassanak. De az első hetet, amíg a konferencia zaj­lott, nagyon élvezte Csaba. Sok Öt éve vizsgálja a Duna vízminőségét a paksi diák KIRCHKESZNER CSABA 1992- ben születtet Dunaújvárosban. A paksi Vak Bottyán Gimnázi­um hatévfolyamos, reálszakos képzésén tizenegyedikes. 2005-től a Dél-Mezőföld Tájvé­delmi Körzet madárvilágával, 2006 óta a Duna vízminőségé­nek vizsgálatával és különbö­ző vízminősítő eljárások kidol­gozásával foglalkozik. Ugyan­ebben az évben szoros kapcso­latba került a Kutató Diákok Országos Szövetségével, miu­tán az ELTE TTK Kémia Inté­zetében megkezdte környezet- kémiai kutatásait dr. Barkács Katalin segítségével. Kedvenc területei a víz- és levegőmin& sítés, az analitikai és környe­zeti kémia, az ökológia és a környezetvédelem. Áprilisban, egy öttagú delegá­ció tagjaként Magyarországot képviselte Balin, az Inter­national Conference of Young Scientists nemzetközi döntő­jén, ahol környezettudományi szekcióban harmadik díjat kapott. Kirchkeszner Csaba mindössze 18 éves, de lombikok fölé hajolva ér­zi legjobban magát, és ugyanígy képzeli el a jö­vőjét is. A paksi Vak Bottyán Gimnázium ti­zenegyedikes diákja évek óta az ELTE n végez kutatásokat, és a minap egy nemzetközi tudós-di­áktalálkozón harmadik díjat nyert. JEGYZET Jönnek majd ■új vámszedők Amerika ez, tiszta Amerika. Avagy még rosszabb: akár a lepusztult olaszországi dél­vidék, amit legutóbb egy Saviano nevű fiatal író vetí­tett elénk dokumentumregé­nyében. Tanulságos olvas­mány, nemcsak azért, mert érzékletesen hatol a mélyé­be annak a rendszernek, melyre fagyöngy módjára ta­pad a bűnözés. Hanem azért is, mert világosan megmu­tatja, hogy mi vár még ránk. Ámbár, ha ezt tudjuk is, a felszíni kezelésen kívül mást nem nagyon tehetünk. Lám, az olasz újságíró is fel­kavarta - ismételten - az ál­lóvizet, a szervezett bűnözés ennek ellenére és ezzel együtt továbbra is él és vi­rul. Saviano pedig halálos fenyegetéseket kapott és jobbnak látta elbujdokolni. halálos fenyegetésekben ná­lunk - mármint Tolna me­gyében - sincs hiány. Szóbeli erőszak és mellette fizikai is: a dombóvári uzsorások ezek­kel a gengsztermódszerekkel több száz embert tartottak rettegésben, felnőtteket és gyermekeket egyaránt. érdemes még egyszer megis­mételni a lényeget: több száz embert tartottak rettegésben. Valószínűleg huzamos időn át, az egyik elkövető, idéz­zük: „több, mint tíz éve fog­lalkozik uzsorázással”. jó hely ez itt mifelénk, ha még talán nem is olyan jó, mint az olasz Dél. Ahol év­százados hagyománya van a maffiaterrornak és a kikényszerített hallgatásnak. De ne csüggedjünk, és főleg ne áltassuk magunkat: biz­tos léptekkel haladunk Ná­poly környéke és Szicília fe­lé, ám nem idegenforgalmi szempontból. Igaz, az uzso­rások lekapcsolása elisme­résre méltó rendőrségi fegy­vertény. De a rendszer, mely elkerülhetetlenül létrehozza a nyomorultak seregét, a jö­vőben ugyanígy elkerülhetet­lenül létrehozza a nyomorul­tak alvilági vámszedőit is. Virágos jókedv uralkodott kertészkedés Családoknak szólt a dombóvári rendezvény A kultúra nyelvét beszélik hagyományőrzés A kistérségi identitást erősítették dombóvár Nyolcadik alkalom­mal rendezték meg Dombóváron a Kertvárosi Virágnapot. Kora délelőtt Kertészeti Kiállítással és Vásárral kezdődött a rendezvény. A virágok mellett kertészeti kis­gépeket is kínáltak, illetve bemu­tattak. A gyerekek a kisméretű játék gépekkel utánozták szülei­ket, majd sokféle kézműves fog­lalkozáson vehettek részt. Üze­melt a nagy kedvenc, az ugrálóvár, a felnőttek pedig neki­láttak készülődni a főzőverseny­re. A város civil szervezetei sát­rak alatt, jókedvvel múlatták az időt. A délutáni színes program­ban helyi és meghívott előadók, köztük Gergely Róbert szórakoz­tatta a megjelenteket. «T. S. A gyerekek is kipróbálhatták a kerti gépek mini változatát bonyhád ínycsiklandó völgységi ételek, kígyózó sorok a pavilonok előtt és kiváló hangulat, amelyről a hagyományőrző együttesek gondoskodtak. Röviden így lehet­ne jellemezni az első alkalommal meghirdetett Völgységi Kultúra Napja programsorozatot. A két­napos rendezvény pénteken, a Völgységi Múzeumba szervezett kiállítással kezdődött. Szombaton a Művelődési Központ szabadté­ri színpada előtt folytatódott a Völgység értékeit hangsúlyozó program. Nemcsak az esőfelhők elkergetésében, hanem a fakana­lak forgatásában is élen jártak a települések szakácsai. A gasztro- főzőcskére benevezett 6 csapat mindegyike kiváló étellel rukkolt elő. Ezt Makk Norbert mestersza­kács mondta a kóstolás után. Az első helyért járó serleget a Barta Istvánná vezette váraljai csapat vehette át, aki a tájegységére jel­lemző sniclivel kápráztatta el a zsűrit. A marhahúsból készült sült szélesebb körben is népsze­■ A találkozó legfőbb célja a kistérségi iden­titás erősítése volt. rű volt, az eredményhirdetés vé­gére el is fogyott. Aki nem a bog­rácsok és a sütők mellett töltötte délelőttjét, annak lehetősége volt összemérni futballtudását A leg­jobbnak a mőcsényiek bizonyul­tak, akik Kakasd és Kismányok együttesét legyőzve vehették át az első díjat Potápi Árpád lános bony­hádi polgármestertől és Barabás Éva műsorvezetőtől. Előbbi el­mondta: az utóbbi négy évben a kistérség polgármesterei jól tudtak együtt dolgozni, és ez a rendez­vény is bizonyítja, hogy a Völgység­re jellemző kultúrának összetartó ereje van. Délután összesen 14 hagyományőrző együttes mutatta be a táncon és az éneken keresz­tül a településére jellemző szoká­sokat. A falvak utcájában Szarvas Irén, a rendezvény főszervezője is megerősítette, a találkozó elérte a célját. A hagyományteremtés gon­dolatával megszervezett Völgysé­gi Kultúra Napját nagyszabású ut­cabál zárta. ■ V. B. T T

Next

/
Oldalképek
Tartalom