Tolnai Népújság, 2010. április (21. évfolyam, 76-100. szám)

2010-04-27 / 97. szám

4 Hölgy vehette át ifién Tamásiban az Év rendőre elismerést KORKÉP TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2010. ÁPRILIS 27., KEDD Űzött vad lehet a gyermekből erőszak A legsúlyosabb helyzetben a városi szakiskolák diákjai vannak tamási Nagy Balázs Gizella rendőr alezredes, a Tamási Rendőrkapitányság vizsgálati al­osztályának vezetője lett idén Az Év Tamási Rendőre - tudtuk meg Badáczy Szabolcstól, a kapi­tányság hivatalvezetőjétől. A ta­mási képviselő-testület kitünte­tését Ribányi József polgármes­ter és Gulyásné dr. Könye Kata­lin aljegyző adta át a rendőrség napja alkalmából a kapitányság épületében megrendezett múlt pénteki ünnepségen. ■ A vizsgálati alosztály vezetője mellett számos rendőr jutalmat kapott. Az eseményen további elisme­réseket és jutalmakat is átvehet­tek a tamási kapitánysághoz tar­tozó rendőri szervek dolgozói. Mátyás Dániel rendőr főtörzs­őrmester és Nagypál Péter rend­őr zászlós a Tolna Megyei Va­dászkamara elnökétől, Kocsner Antaltól pénzjutalmat kapott. Dr. Bognár Szilveszter, tamási rend­őrkapitány ugyancsak pénzjuta­lomban részesítette Ritter Ru­dolf rendőr alezredest, Lajkóné Kohári Viktória rendőr száza­dost és Papp Zsolt rendőr törzs- őrmestert. Hegedűs Bálint rend­őr főtörzsőrmestert soron kívül rendőr zászlóssá léptették elő. Dr. Szabó Ferenc rendőr törzs- zászlóst a rendészeti miniszter hadnaggyá nevezte ki. Jankó Sándor közalkalmazott fizetési fokozatban eltöltött vára­kozási idejét egy évvel csökken­tették. Dr. Tóth Nikolettát vizs­gálóból fővizsgálóvá, rendőr fő­hadnagyból rendőr századossá léptették elő. ■ S. K. Nagy Balázs Gizella az Év rendőre Kutatások szerint 10-15 százalékra tehető az isko­lában azoknak a gyere­keknek az aránya, akik kortársai rendszeres zak­latása miatt félelemben élnek. A nyílt agresszió már többnyire egy hosszú folyamat vége, amit a fel­nőttek nem vesznek elég komolyan. Mauthner Ilona A szülőknek először csak a 16 éves fiú sápadtsága, szótlansága tűnt fel. Zsolt rosszulléte estére enyhült, de reggel a gyomorfá­jás, hányinger, hányás miatt mégsem tudott iskolába menni. A kivizsgálások nem hoztak eredményt. Végül egy empatikus gyerekorvos derített fényt az esetre. Amikor rákérdezett, kide­rült, hogy Zsoltra „rászállt” né­hány osztálytársa, akik a többiek előtt módszeresen gyötrik, zak­latják. A szülők számára nem­csak az jelentett megrázkódta­tást, hogy gyermeküknek ilyen sok fájdalmat kellett kiállnia, ha­nem az is, hogy még nekik sem mert szólni a történtekről. A fenti eset korántsem egyedi, bár a magyarországi helyzetről még keveset tudunk. Nyugaton közel 30 éve vizsgálják ezt a je­lenséget. Tavaly, egy hazai kuta­tókból álló csoport, Földes Petra vezetésével 480 intézményveze­tő válaszait dolgozta fel, mely­ben az iskolákban elkövetett ag­resszív megnyilvánulásokat ele­mezték. A válaszok alapján a legsúlyosabb helyzetben a szak­iskolák, ezen belül is a megye- székhelyen, fővárosban működő intézmények vannak.- Úgy tapasztalom, a tanárok egy része nincs felkészülve arra, mit tegyen, ha a tanulók között erőszakosságot tapasztal - mondta Kovácsné Kaszás Beat­rix pszichológus, a szekszárdi nevelési tanácsadó vezetője. Va­lahányszor ilyen helyzettel talál­kozunk, kiderül, a verekedés egy hosszabb folyamat végered­ménye. így a pedagógus nem a kiváltó okot kezeli, csupán a ve­rekedést ítéli el. Ezzel pedig tar­tós megoldást nem tud elérni. A TALIS nemzetközi tanárku­tatás szerint a magyar tanárokat sokkal jobban zavarja a diákok Sok iskolában kamerával figyelik a folyosókat, ennek célja, hogy a diákok és értékeik is biztonságban legyenek Képünk illusztráció csúnya beszéde, mint a többi or­szág tanárait (70 százalék kont­ra 40 százalék), és a vandaliz­must, a verekedést is kétszer annyian tartják problémának nálunk, mint a kutatásban részt vevő országokban. A szakértők szerint a rossz közérzet mögött a jelenséggel szemben eszköztele- nül álló teheteüen pedagógusok állnak. Ezzel azonban sokan nem értenek egyet. A szekszárdi Garay gimnáziu­mot az úgynevezett elit iskolák közé sorolja a szakma. Heimann Józsefné igazgató elmondta, ná­luk nagyobb fegyelmi vétségek eddig nem voltak, de azt ők is tapasztalják, hogy a diákok em­patikus készsége, a szolidaritás egyre csökken. Az osztályfőnök feladata kibővült, ismerniük kell a rájuk bízott diákok társaikhoz kötődő kapcsolatait. Beszélgetni kell a fiatalokkal. Minden órán lehet alkalmat teremteni arra, hogy a tanár neveljen is. Ugyan­ez igaz a szünetre, kirándulások­ra, túrákra is.- Mi a megelőzésre fordítunk figyelmet - mondta Kocsis Csa­ba, a bonyhádi Perczel Mór szak- középiskola igazgatója. Tanáraik rendszeresen járnak olyan to­vábbképzésekre, melyeken az agresszió és konfliktusok keze­lésével foglalkoznak. Folyamato­san kérik a védőnők, családsegí­tők, gyermekvédelmisek segít­ségét. A problémásnak tűnő ese­tekre kiemelten figyelnek, a pe­dagógusok egymással is rend­szeresen konzultálnak. A szülők véleménye is meg­oszlik arról, a pedagógusnak mi­lyen szerepe és lehetősége van a konfliktuskezelésben.- A mai tanárokat bekülde- ném egy nevelőotthonba gyakor­latra pár hétre, egy életre tanul­ságul szolgálna nekik. A mi időnkben még voltak hiteles pe­dagógusok, stabil értékrenddel. A mostaniakból ez hiányzik, nincs alkalmassági felvételi a ta­nárképzőkben - mondja Lénárt Béláné, két középiskolás gyer­mek édesanyja- Az én véleményem pedig az, hogy nem minden esetben a pedagógus a hibás. Gondoljunk arra, mennyire meg van kötve a Mit tehet a szülő, mit tehet a gyerek? súlyosabb esetekben a köz­vetlen beavatkozás nem min­dig hatásos, a változáshoz hosszabb távú, átgondolt, az egész közösséget érintő intéz­kedési terv szükséges. Ha az idő múlásával úgy érzi a szü­lő és a gyerek, hogy nincs vál­tozás, ha az iskola láthatóan nem tudja megvédeni a gyere­ket, akkor vigyük át másik in­tézménybe, ahol tiszta lappal indulhat. Biztassuk arra, hogy álljon ki magáért, száll­jon szembe azokkal, akik bántani akarják, mert az ese­tek többségében éppen azok a gyerekek az áldozatok, akik tehetetlennek bizonyulnak. Ha arra neveljük az ifjakat, hogy vállaljanak felelősséget, álljanak ki egymásért, béké­sebb jövőt építhetünk - mond­ta Kovácsné Kaszás Beatrix. kezük a fegyelmezés terén - ezt már egy bátaszéki apuka mondta. Földes Petra kutató szerint: nem tudni, az iskolai zaklatás a gyerekek mekkora hányadát érinti. A dolog természetéhez tartozik, hogy az események a felnőttek előtt rejtve maradnak. Gyakran eldugott helyeken, mosdóban, öltözőben, az udvar távoli zugaiban történik a zakla­tás. Ezért nem meglepő, ám an­nál súlyosabb probléma, hogy a szülők és pedagógusok egyaránt rendre alábecsülik a jelenséget. Pedig a téma kutatói vizsgála­tokkal támasztják alá, hogy a rendszeresen zaklatott gyerekek aránya 10-15 százalék lehet, ez azt jelend, hogy minden osztály­ban 3-4 diák félelemben él. ■ Ön szerint kinek a feladata, hogy Szavazzon honlapunkon ma 16 óráig: TEOLhu A szavazás eredményét a szerdai számunkban közöljük. Tizenegy halálos áldozatot követelt már a szén-monoxid biztonság Az ideális időszak a karbantartásra a fűtési idény végével kezdődik, és az ősz közepéig tart Huszonegy esetben kellett men-’ tőt hívni szén-monoxid-mérge- zés miatt a tavalyi fűtési szezon­ban. Negyvenöt személy rosszul lett, vagy egészségkárosodás is érte, tizenegyen pedig életüket vesztették - ez állapítható meg a Magyar Épületgépészek Szövet­ségének média-megfigyelései alapján. Sajátos, hogy a balese­tekről szóló híradások jelentik az egyik leghatékonyabb kom­munikációs eszközt a fogyasz­tók figyelmének felkeltésére. Egy-egy halálesetről nyújtott tá­jékoztatás rövid időre megnöve­li a gázkészülékek ellenőrzését, karbantartását igénylők számát. A szén-monoxid (CO) a töké- leüen égési folyamatok terméke, ami kevés oxigén és a vissza­áramló széndioxid jelenlétében keletkezik. Mivel színtelen és szagtalan, gyakorlatilag lehetet­len észrevenni. A levegőben gyorsan kialakul mérgezést előidéző koncentráci­ója. Élettani hatása révén igen veszélyes, mert megköti a vér­ben lévő hemoglobint, valamint idegrendszeri tüneteket okoz. Emiatt e vasat tartalmazó fehér­je elveszd a képességét az oxi­gén felvételére és szén-dioxid le­adására. A szén-monoxidot beszívó em­ber már rövid idejű belégzés, enyhébb mérgezés esetén is za- vartságot, fejfájást, hányingert, szédülést érez. Hosszabb belég­A biztonság Is legyen fontos zésekor tudatvesztés, halál kö­vetkezhet be. A baleseteket az idézi elő, hogy a házban, lakás­ban lévő kazánok, kandallók működése közben az égés során keletkező gázok nem (csak) a ké­ménybe, hanem a lakótérbe áramlanak. Az ezt kiváltó leg­gyakoribb okok: a fűtési rend­szerek szabálytalan bővítése, a levegőelszívók szabálytalan (gyakran utólagos) beépítése, a rendszeres karbantartás hiánya, a nyílászárók cseréje, átalakítá­sa, légbevezetők hiánya vagy el­tömítése. A lakásfelújítások következté­ben egyre gyakoribb probléma, hogy a fokozod légzárású, vagyis a levegő mozgását szinte telje­sen megakadályozó nyílászárók a kazánok, kandallók működé­séhez elengedhetetienül szüksé­ges levegőmennyiséget nem en­gedik be a helyiségekbe. így az elégtelen égés során keletkező szén-dioxiddal telített füstgázok visszaáramolhatnak a lakótérbe a kéményből. A levegőelszívók nem kellően megfontolt beépítése, a fürdőszo­ba szellőzőnyílásának eltömíté­se, kéménydugulás, a meghibá­sodott vagy rossz állapotú fűtő­ben .dezés, szabálytalan gáz­tűzhelyhasználat, szerelési hiba vagy szabálytalan szerelés ugyancsak okozhat balesetet - függetlenül a beépíted készülé­kek gyártmányától. ■ Hogyan előzhetők meg a balesetek? szakember szerelje fel és sza­bályozza be a gázfogyasztó ké­szüléket! Ezeket évente egyszer át is kell vizsgáltatni. Szerelői és karbantartási jogosultsággal az arcképes gázszerelői igazol­vánnyal rendelkező épületgépé­szek rendelkeznek. A gázfo­gyasztók általában elhanyagol­ják a rendszeres ellenőrzést, csak akkor fordulnak szakem­berhez, ha a készülék nem üze­mel. A fűtőberendezéseik kar­bantartására az ideális időszak a fűtési idény végével kezdődik és az ősz közepéig tart. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom