Tolnai Népújság, 2010. április (21. évfolyam, 76-100. szám)

2010-04-17 / 89. szám

6 2010. ÁPRILIS 17., SZOMBAT GAZDASÁG A BUX index 2010. április 16-án 25000 24900 24800 24 700 24 600 24 500 24400 24 W 09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 FORRÁS: BÉT NYERTESEK 2010.04.i6. Egis 22 000 iffn. „r., m.'. ragozásai 2,42 KB» 255 Danubius 3635 0,97 8 KEG 394 0,00 22 VESZTESEK FORRÁS: BÉT mm i mám mm mm OTP _______6952 -1,80 17 880 Mól 20 150-1,65 4188 Rába 885-1,55 69 PannErgy 838-1,41 38 Richter 44 220-1,29 877 TVK 3325-0,89 2 Econet 120-0,82 24 A BUX index az elmúlt napokban 26100 25 914 25 800 25 700 25400 25100 24800 24 500 24200, pony- 04.08 04.09 04.12 04.13 04.14 04.15- FORRÁS: BÉT BET-áruszekció (forini/tonna, 04.16.) ■Hl 1 új elszámolási ári EUROBÚZA 2010. május 26 500 TAKARMÁNYBÚZA 2010. május 26 500 TAKARMÁNYKUKORICA 2010. május 31 750 TAKARMÁNYÁRPA 2010. május 28000 OLAJNAPRAFORGÓ 2010. május 86 500 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2010. április 16-án. €/Ft $/Ft CHF/Ft i ■i F 4 263,17 194,04 183,61-0,46 Ft-0,25 Ft-0,34 Ft Forintbetéti* kamatok (%) 2 hó 3 hó Allianz Bank 4,75 5,00 Banco Popolare 3,72 3,72 Budapest Bank 2,75 2,75 Erste Bank 3,60 3,80 MKB Bank 4,44 4,54 OTP Bank 1,25 1,25 OTP Bank***­5,67 Ralffelsen Bank** 5,60 5,30 * ALAPTERMÉKEK 1 MILLIÓ FORINTRA. ** AKCIÓS. *** KAMATMOST EXTRA BETÉTAKCIÓ. Euróvalutaárfolyamok (forint/euró, 04.16.) Vételi Eladási Allianz Bank 256,88 270,06 Budapest Bank 255,26 271,05 CIB Bank 252,96 274,04 Citibank 252,90 273,98 Erste Bank 255,78 270,52 K&H Bank 255,43 270,15 MKB Bank 256,52 269,68 OTP Bank 256,91 270,09 Raiffeisen Bank 257,61 269,21 Kevés és olcsóbb sör fogy piac Az idén is a forgalom csökkenésével számolnak a gyártók Négy százalékkal nőttek az év elején a reálkeresetek Magyarországon Jóval kevesebb sört ittak tavaly a magyarok. A visszaesés főleg a minő­ségi termékeket érintette, és az idén sem számíta­nak sok jóra a gyártók. Gyükeri Mercédesz Lesújtó eredménnyel zárták a ta­valyi évet a hazai sörgyártók. Mint az a hazai értékesítés 90 százalékát előállító három nagy gyártót tömörítő Magyar Sör­gyártók Szövetségének évértéke­lőjén elhangzott: a válság okoz­ta keresletcsökkenés drasztikus visszaesést hozott a piacon: a ha­zai értékesítés 9 százalékkal csökkent a 2008-as mennyiség­hez képest, míg az export keve­sebb mint a felére esett vissza ta­valy. Az összességében 6,289 millió hektoliteres értékesítés mindössze a 88 százaléka volt az előző évinek. A 150 milliárd fo­rint körüli forgalmával a húsipar után a második legnagyobb élel­miszer-ipari szektor már az elő­ző évben is zsugorodott, ám en­nek mértéke 5,5 százalékos volt. Egyértelmű, hogy a fogyasz­tók az olcsóbb termékek felé for­dultak, még nagyobb a vissza­esés a vendéglátásban, illetve a minőségi és a prémium termé­keknél - mondta el Sivó Imre, a sörszövetség elnöke. A forgalom több mint ötven százalékát kite­vő minőségi kategória számít 2009 nagy vesztesének, ám a prémium és szuperprémium ka­tegória forgalma is csökkent: a drágább termékek részesedése összességében 13 százalékkal esett vissza. Három százalék- ponttal, 31 százalékra nőtt ugyanakkor a legolcsóbb, illetve kereskedelmi márkás sörök pia­ci aránya, ám minimális (13 ezer hektoliteres) visszaesés itt is ta­pasztalható volt. Jóllehet tavaly jelentősen emelkedett a sör adótartalma (az áfa júliusi emelésén túl nőtt a jövedéki adó is), az ága­zat mégis az előző évihez ké­pest 4,4 milliárd forinttal ke­vesebb adót fizetett be. Agócs Mónika, a Dreher Sörgyárak Zrt. vállalati kapcsolatok veze­tője lapunknak hozzátette: ezt a forgalom csökkenésén túl az olcsóbb, így kisebb adóteher­rel értékesített sörök térnyeré­se is magyarázza. Az olyan nagy fesztiválokon, mint a Sziget, mindig jobban fogy a sör, de a gyártók várják az idei futballvébét is A Nielsen adatai szerint 29,7 százalékos részesedésével tavaly piacvezetővé előlépő Dreher mindezek ellenére derűlátó, leg­alábbis erre utal, hogy nemrég egy szuperprémium kategóriába tartozó termékkel lépett piacra. Agócs Mónika szerint ennek vá­sárlói körét kevésbé befolyásolja a válság. A termékinnováció mel­lett nagyobb hangsúlyt fektetnek arra is, hogy minél közvetlenebb kapcsolatot ápoljanak vevőikkel, legyen szó akár a kiskereskedel­mi, akár a vendéglátó-ipari part­nerekről - tette hozzá a dél-afri­kai SABMiller csoport tulajdoná­ban levő cég igazgatója. Az együttműködés szoro­sabbra fűzése tudatos törekvés a többi nagy gyártónál is, ám kérdés, ezzel mennyire tudják kompenzálni a válság ebben az évben is tapasztalható hatásait. Mint Sivó Imre elmondta, a szö­vetség az idén sem számít bővü­lésre. A keresletcsökkenésen túl a további 10 százalékos jöve- dékiadó-emelés is tovább ront­ja az ágazat gazdaságosságát. Összességében a tavalyinál ki­sebb, nagyjából 2-3 százalékos visszaeséssel számolnak a sörgyártók, az ágazat kilábalá­sát azonban csak középtávon valószínűsítik. Az európai fogyasztás visszaesése rontja a sörkonszernek eredményét JELENTŐS BEVÉTELNÖVEKEDÉSSEL zárta a tavalyi évet az Anheu­ser-Busch InBev. A világ sör­gyártásának több mint a felét adó négy nemzetközi konszern közül évi 350 millió hektolite­res termelésével a legnagyobb­nak számító belga-brazil-ame- rikai társaság, a Borsodi tulaj­donosa március elején 2009-re 6,1 százalékos növekedéssel, 36,8 milliárd dolláros bevétel­ről számolt be. az ÁGAZAT MÁSODIK számú sze­replője, a londoni tőzsdén jegyzett SABMiller eredménye már nem ennyire pozitív. A pénzügyi évet március 31-ével záró társaság a harmadik ne­gyedévben egyszázalékos for­galomcsökkenést könyvelhe­tett el, ezen belül Európában két százalékkal esett a Dreher tulajdonosának bevétele. A HOLLAND HEINEKEN ÍS főleg az Európán, illetve Amerikán kívüli piacainak köszönheti a 2009-ben elért 4 százalékos nyereségnövekedést. A hazánk­ban is jelen lévő cég árbevétele Nyugat-Európában 5, a tenger rentúlon 8,9 százalékkal esett vissza. a plató logic számításai sze­rint a világ sörpiaca tavaly ke­vesebb mint 0,1 százalékkal bővült, de az idén már több mint 3 százalékos növekedés várható. A reálkeresetek 2010 janu­ár-februárjában 4,0 százalék­kal haladták meg az előző évit - közölte a Központi Statiszti­kai Hivatal. Az infláció ugyan­ebben az időszakban 6,1 száza­lékos volt. Az átlagos nettó kereset 131 600 forint volt, ezen belül egy átlagos fizikai foglalkozású alkalmazott 95 200 forintot ke­resett, a szellemi foglalkozásúak átlagosan 168 400 forintot vihet­tek haza, 10,3 százalékkal töb­bet, mint az előző évben. A ver­senyszférában 9,8 százalék, a költségvetési szervezeteknél pe­dig 11,3 százalékkal nőttek a nettó keresetek. Az alkalmazás­ban állók létszáma 2010. janu­ár-februárban átlagosan 2 mil­lió 613 ezer volt. A legalább ötfős vállalkozá­soknál és a költségvetési intéz­ményeknél a számviteli nyilván­tartások alapján jelentett bruttó átlagkeresetek 2010 első két hó­napjában 3,7 százalékkal, a net­tó átlagkeresetek 10,3 százalék­kal haladták meg az egy évvel korábbit. ■ Egy átlagos fizikai dolgozó nettó bére 131 600, a szellemi foglalkozásúak átlagfizetése 168 400 forint volt az év elején. A versenyszférában 3,5 száza­lékkal, a költségvetési szférában 4,9 százalékkal nőtt a reálkere­set. A költségvetési szférában ja­nuár-februárban 740 ezren, a versenyszférában mintegy 1 mil­lió 777 ezren dolgoztak, a meg­figyelt körben a foglalkoztatot­tak létszáma 2,6 százalékkal csökkent. A teljes munkaidőben alkal­mazásban állók átlagos bruttó keresete 200 200 forint volt, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozóké 197 900 forint, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állóké 209 100 forint. A versenyszféra növekedési átlagát jelentősen meghaladta a kereset növekedése a villamos- energia-, gáz-, gőzellátás eseté­ben (11,1 százalék), a vízellátás; a szennyvíz gyűjtése, kezelése (8,6 százalék), valamint a keres­kedelem, gépjárműjavítás (7,7 százalék) nemzetgazdasági ágakban. ■ Egy év alatt kétszer annyi milliárdos forbes A leggazdagabb oroszok több mint fele még nincs ötvenéves Vlagyimir Liszin, a Novolipecki Fémipari Kombinát tulajdonosa vezeti' 15,8 milliárd dolláros vagyonával a leggazdagabb oro­szok listáját, amelyet friss számá­ban közölt a Forbes magazin orosz kiadása. A lap értékelése szerint a tavalyi lista összeállítá­sa óta a válság ellenére, vagy ép­pen azért, közel megduplázódott az orosz milliárdosok száma, 32- ről 62-re. Ugyancsak megduplázódott a száz leggazdagabb orosz va­gyona: míg tavaly 149 milliárd dollárt tett ki, az idén 279 mil- liárdra (54,4 ezer milliárd fo­rintra) rúgott. Mindez főleg az­zal függ össze, hogy az orosz RTSZ tőzsdeindex ugyanilyen arányban emelkedett, miköz­ben a gazdaság egésze stagnál. A második helyen Mihail Prohorov áll, az Onexim Groúp és a Polyus Gold - a legnagyobb orosz aranykitermelő - főrész­vényese, vagyonát 13,4 milliárd dollárra becsülik. A harmadik Mihail Fridman, az Alpha Group főrészvényese, 12,7 milliárd dol­láros vagyonnal. Őket sorban Roman Abramo- vics volt csukcsfóldi kormányzó, a Evraz Group főrészvényese, a londoni Chelsea labdarúgóklub tulajdonosa (11,2 milliárd), Oleg Gyeripaszka, a Basic Element Holding főrészvényese (10,7 mil­liárd), Vagit Alekperov, a Lukoil elnök-főrészvényese (10,6 müli­árd), Vlagyimir Potanyin, a Nor­nikel és más konszernek társtu­lajdonosa (10,3 milliárd), Alek- szej Mordasov, a Szeversztal fő- részvényese (9,9 milliárd), Vik­tor Rasnyikov, a Magnyitogorsz- ki Acélipari Művek (8,9 milliárd) és Dmitrij Ribolovljev, az Uralkali főrészvényese (8,6 mil­liárd) követi. ■ A válság; ellenére meg­duplázódott a leggazda­gabb oroszok vagyona. A száz leggazdagabb orosz lis- jájára az idén 11 új név került, de egyikük sem jutott a lista el­ső 50 helyének valamelyikére, sőt, közülük öt az utolsó 10 kö­zött van. A újoncok kö­zül a legelőkelőbb he­lyezést a 70. hellyel Dmitrij Mazepin, az Uralchim társtulajdo­nosa szerezte meg. A listán szereplők kö­zül 9 nem töltötte még be 40. életévét, legtöbbjük - 56 fő - a 41-50 éves korosz­tályhoz tartozik, 31 az 51-60 éves és 4 a 60 feletti korcsopor­tot képviseli. A leggaz­dagabbak áüagos élet kora 48,5 év. ■ Vlagyimir Liszin vagyonát 15,8 millilárd dollárra becsülik

Next

/
Oldalképek
Tartalom