Tolnai Népújság, 2010. április (21. évfolyam, 76-100. szám)

2010-04-17 / 89. szám

4 TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2010. ÁPRILIS 17., SZOMBAT KÖRKÉP Phan Bich Thiennek két hazája van siker Vietnámban nőnap alkalmából Arany Rózsa Díjat kapott az üzletasszony Phan Bich Thien, a simontornyai Fried Kastélyszálló tulajdonosa egy alapítványt is létrehozott a magyar-vietnámi kapcsolatok ápolásáért Harminc pályázó nyolcszázezer forint értékben kap támogatást Harminc pályázat kapott támo­gatást közel 800 ezer forint ér­tékben a Tolna Megyei Idősügyi Tanács szerdai döntése alapján. A dr. Puskás Imre elnök vezette testület Medinán ülésezett és bí­rálta el a beérkezett kérelmeket. Lemle Béláné alelnök lapunk­nak elmondta, legkevesebb 20, maximum 40 ezer forint jutott egy-egy sikeres pályázatra.- A pénz főképpen a helyi kö­zösségek összetartását, helyi prog­ramok megvalósítását, kirándulá­sok szervezését szolgálja - folytat­ta az alelnök. - Érdekesség, hogy megjelent Pécs, műit Európa Kul­turális Fővárosa megismerésének fokozott igénye, erre a célra úti­költség-támogatást szavaztunk meg. Két önkéntes segélyszerve­zet, a Szent Erzsébet Karitász és a Máltai Szeretetszolgálat az idős, egyedülálló és rászoruló emberek­hez kíván élelmiszercsomagokat eljuttatni, ez a célkitűzés is találko­zott teljes egyetértésünkkel. Az ülés résztvevői megvitatták a következő féléves pályázati fel­hívást is. Az így rendelkezésre ál­ló, az eddigihez hasonló nagyság- rendű pénz a július elsejétől ren­dezendő programok megvalósí­tásához vehető igénybe. ■ Sz. Á. Schiller emléke előtt tisztelegjek egy projektnappal A költő, drámaíró, filozófus szü­letésének 250. évfordulója alkal­mából, emléke előtt tisztelegve Schiller-napot tartottak tegnap a gyönki Tolnai Lajos Gimnázium­ban - tájékoztatott dr. Humné Szentesi Katalin igazgató. Az is­kola néhány osztálya az osztrák testvérintézményből, Bad Rad- kersburgból érkezett delegáció fiataljaival 4 csapatot alkotva vett részt egy projektnapon Kiss Katalin tanárnő szervezésében. A tanulóknak Schiller Kesztyű című balladáját kellett dramati­zálniuk német nyelven. Ehhez minden csapatnak jutott egy-egy kesztyű, és mellé például egy fo­cilabda, egy seprű vagy egyéb. Mindössze 3 órát kaptak, hogy egy színpadképes 6-8 perces da­rabot összehozzanak. Ézt délben mutathatták be egymásnak. A gimnáziumban ehhez hasonló program még nem volt. ■ H. É. Száz sikeres nőt jutal­maztak Vietnámban idén a nőnap alkalmából. Egy volt közöttük, aki nem hazájában él. Phan Bich Thien Magyarországot vá­lasztotta otthonául, itt él magyar férjével, két kis­lányukkal. Bár valójában Budapesten laknak, Tolna megyeiek is, hiszen csa­ládjuké az egyre népsze­rűbb Fried Hotel. Vida Tünde Az Arany Rózsa Díjat azok a vi­etnami hölgyek kaphatják meg, akik sikeres vállalkozók, és tár­sadalmi szerepvállalásuk is je­lentős. A 86 milliós országban csak százan kapták meg, olyan pedig csupán egy volt, aki hazá­jától távol él. Phan Bich Thien tanulni ment Moszkvába, ahon­nan Magyarországra már ma­gyar férje oldalán érkezett. Buda­pesti vállalkozásuk fő profilja az ingatlan, de egy néhány évvel ez­előtti simontornyai kirándulás­nak köszönhetően ma szálloda- tulajdonosokként ismertek Tol­na megyében. Abban, hogy Thien Arany Rózsa Díjat kapott, a Fried Kastélyszállónak is van szerepe, hiszen csak olyanokat jutalmaztak, akik sikeresek munkájukban. Az azonban ke­vés lett volna, ha csak saját kar­rierjét egyengeti sikerrel, szem­pont volt a társadalmi szerepvál­lalás is. Thien esetében az, hogy sokat tett és tesz a magyar-viet­nami kapcsolatokért. Erről a tő­le megszokott szerénységgel me­sél Thien. Munkájáról, két „hazája” kapcsolatáról pedig a szintén rá jellemző bájos lelkese­déssel. Az alapítványt, amelyet a két nép közötti kapcsolat ápolá­sára hozott létre, ő vezeti. Febru­árban, a kapcsolat létrejöttének hatvanadik évfordulójára, nagy­sikerű vietnami napot rendez­tek, terveznek további progra­mokat is. Magyar képző- és elő­adóművészek kapnak fellépési lehetőséget az ázsiai országban, pályázatokat hirdetnek, sorolja. Szavaiból kiderül, hogy nagyon sok a teendő mostanában a szál­loda körül is, hiszen komoly fej­lesztés zajlik. Ezer négyzetmé­teres új szárnyat építenek két­száz fős konferenciateremmel, wellnes részleggel. Az átadást augusztus végére tervezik. Mint mondja, szerencsések, vidéken kevésbé érződik a válság hatá­sa, mint a fővárosban. Vendége­ik zöme belföldi, visszaesést in­kább csak a cégeknél tapasztal­nak. Ezt azonban a tulajdonosnő szerint kompenzálja az, hogy na­gyon népszerű lett a hotel a há­zasulok körében, a nyár már be van táblázva esküvőkkel, turis­ták pedig az ország minden ré­széből jönnek. Sok vendég el­árulta, hogy előbb szerzett tudo­ipást a szállodáról, mint arról, hogy hol van Simontornya. Eh­hez a jó marketing kevés, véleke­dik Thien. Szükség van a rek­lámra, de ha nincs mögötte tar­talom, az hamar kiderül, és csa­lódott lesz a vendég. Ellenkező esetben azonban jó híre megy a szállodának. - Azt, hogy a sze­mélyzet vendégszerető, figyel­mes, csak érezni lehet, nem tud­juk felrakni a honlapunkra - fo­galmaz a szállodavezetője, aki büszke arra, hogy elégedetten távoznak tőlük. Egyikük azt mondta, hogy a helyre német precizitás, francia elegancia, ke­leti és magyar temperamentum jellemző. Na és persze keleties külső is, ami a tulajdonosnő sze­rint nagyon jól illik a kastélyépülethez. Minden szobát viet­nami, kézzel faragott bútorral rendeztek be, a lépcsőkön, a vadonatúj kan­dallón sárkánymotívumok, az ét­lapon vietnami ételek. Nemcsak azért, mert szép és különleges, hanem azért is, mert Thien ra­gaszkodik hazájához, és ily mó­don csempészte ide, Közép-Euró- pába. Ahogy mondja, fiatal volt, amikor eljött, így az ottani üzle­ti élettel kapcsolatban nincse­nek tapasztalatai, de ott is, itt is nehéz egy nőnek vállalkozóként dolgozni, mert anyaként, fele­ségként is helyt kell állni. Nincs ez másképpen esetében sem. Mivel férje üzlettársa is egyben, sok időt tudnak együtt tölteni. Lányaik pedig megszokták, hogy mama is, papa is dolgozik, elég hamar hozzászoktak az önállósághoz. Szeretnek együtt kirándulni, biciklizni, és az úszás is a kedvelt időtöltéseik közé tartozik. A lányok esetében még ennél is többről van szó, mindketten szinkronúszók, s ahogyan mamájuk meséli, ügyesek, mindketten aranyérmet nyerten a Honvéd Kupán. S hogy mire vágyik még? Ne­vetve mondja, hogy most épül az új szárny, mire vágyhatna még. Azt be kell fejezni, aztán megtöl­teni vendéggel. Csak ezután jö­het egy újabb kihívás, esetleg egy másik szálloda. Szeretné megismertetni a kastélyszállót az ország határain túl is. Nem világhírnévre vágyik, tudja, hogy az elérhetetlen. Azt szeret­né „csupán”, ha a környező or­szágokban is megismernék a Fried nevet és azt a minőséget, ami mögötte van. HIRDETÉS Tavaly jelent meg harmadik verseskötete a munka és a család mellett természetes, hogy túl sok ideje Thiennek sincs. Ezt szívesen tölti olvasással és versírással. Ez utóbbit nemcsak az asztal­fióknak műveli, tavaly jelent meg harmadik verseskötete. Önmagára, szépítkezésre már csupán napi néhány perc jut Megesik, hogy a reggeli haj­mosás, hajszárítás közben szendvicseket készít, sminkel­ni kutyafuttában szokott. Fod­rászhoz csak akkor megy, ha vágatni szeretne. Kozmetikus­nál - mint bevallja - még éle­tében soha sem volt. Szereti a sportos, lezser holmikat, de az üzletasszonyi lét megköveteli az eleganciát, ami azért nem keseríti el, mert a szép, nőies holmikat is kedveli ■ Sok a teendő most a szállo­da körül. I 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom