Tolnai Népújság, 2010. április (21. évfolyam, 76-100. szám)

2010-04-10 / 83. szám

4 Hamarosan tájházzal is gyarapszik a falu tájházzá alakítják az épüle­tet, melyet az önkormányzat, a helyi német kisebbségi ön- kormányzat és a Szakadát Jö­vőjéért Alapítvány vásárolt meg tavaly a Kossuth utcá­ban. A közelmúltban szakem­ber segítségével kezdődött meg a tárgyak leltározása. A különböző textilanyagok, bú­torok, használati eszközök a május 23-i megnyitót követő­en tekinthetők majd meg. Sagetal krónikása három könyvet írt Kanter József - Josef Kan­ter - a német nemzetiségű költő, író 1932-ben látta meg a napvilágot falujában, ahol ma is él. Művei 1973 óta je­lennek meg a Neue Zeitung­ban, antológiákban és német nyelvű kalendáriumokban. Három könyve hagyta el ed­dig a nyomdát: a hagyomá­nyok, ünnepek jelentik ked­velt témáit, de megírta egy szakadáti német család vi­szontagságos történetét is. Sagetal Spinnstube (Szaka­dáti fonó) című egyfelvoná- sosa színpadra is került; né­hány éve, a gyönki gimnázi­um diákjai mutatták be. Kanter József Jól működik a faluban a szociális földprogram idénytől függően hat-tizen- két helybelinek ad munkát a szociális földprogram. Hat éve kapcsolódtak be a kez­deményezésbe, melynek ke­retében szőlőt és gyümölcsöt gondoznak. A ráfordított te­vékenység meghozza a maga hasznát, kisebb bevétel szár­mazik a szőlőből és gyümöl­csösből. A lakosság korösszetétele 60 ÉV FELETT: 0-18 ÉVES: 19-59 ÉVES: 133 AZ ÖSSZEÁLLÍTÁST SZERI ÁRPÁD ÍRTA, A FOTÓKAT MÁRTONFAI DÉ­NES KÉSZÍTETTE. AZ OLDAL MEG­JELENÉSÉT A SZAKADÁTI ÖNKOR­MÁNYZAT TÁMOGATTA. ALMANACH 2010 - SZAKADÁT TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2010. ÁPRILIS 10., SZOMBAT közösség A vikingek utódai is felfedezték a települést A Hegyhát dombjai kö­zött megbúvó, német gyökerű települést egyre többen fedezik fel. A közszolgáltatások egy nyertes pályázat révén teljesednek ki. Szeri Árpád Négy norvég rendezi serényen egy ház udvarát Szakadáton. A vikingek kései utódai a kert­ben található, felesleges beton­darabokat mozgatják odébb, majd gereblyézik el a talajt. Maguknak dolgoznak, hiszen ez már a saját házuk. Tény, hogy a külföldiek már évekkel ezelőtt felfedezték ma­guknak ezt a német gyökerek­kel rendelkező kistelepülést. A már említett norvégok mellett hollandok és németek, már­mint németországi németek is vettek maguknak itt ingatlant. Ami azért számít érdekesnek, mert például az olajkincs miatt gazdag országból érkező nor­végoknak nem lenne gond há­zat szerezniük akár a Kanári­szigeteken.- Igen - bólintott rá a felve­tésre Halvar Pettersen, aki a fjordok országában újságíró­ként dolgozott, most pedig az oslói egyetemen tanít. - Csak­hogy én nem nyaralóhelyen szeretnék élni, hanem nyuga­lomban. Ezt a békességet, vala­mint a barátságos embereket, megtaláltam itt, Szakadáton. Laszk Gábor, a település pol­gármestere akár régi tervének megvalósulását is nyugtázhat­ja azzal, hogy im­már üdülőfalu várja a leteleped­ni szándékozó­kat. Sőt, arra a bi­zonyos i betűre most kerülhet fel a pont.- Nemrég értesültünk arról, hogy nyertünk a szennyvízcsa­torna-hálózat és tisztító kiépíté­sét szolgáló régiós pályázaton - közölte a jó hírt. - Ha minden a tervek szerint alakul, akkor idén májusban el is kezdjük a mint­egy 213 millió forint értékű be­ruházást, amit jövő májusra szándékozunk befejezni. Ezzel teljessé válik nálunk a közmű szolgáltatás, a kábelrendszertől a gázbekötésig mindent tudunk biztosítani. A közeljövőben egy újabb fejlesztést is szeretnénk megvalósítani: a volt általános iskola épületét a különböző he­A polgármester azt is hozzátet­te, hogy a községi önkormányzat komoly erőfeszítéseket tesz azért, hogy a pályázati önerőket bizto­sítani tudja. A gondot az jelenti, hogy kevés a fiatal. Óvoda, iskola már régóta nincs: az óvodásokat kisbusz szállítja reggelente a szomszédos Diósberénybe, a kis­diákok Gyönkre járnak iskolába. Ezzel együtt is akad a településen olyan pedagógus, aki egy csep­lyi szervezeteket, egyesületeket, ■ A községi önkor­mányzat nem küzd komoly anyagi nehézséggel. elbírálók i: könyvtárat, tele- házat befogadó kö­zösségi házzá ala­kítjuk át - ameny- nyiben a második kör után a pályázat úgy akarják. pet sem unatkozik. Közéjük tar­tozik Günther Venohr is, aki fele­ségével együtt 1999-ben vett há­zat Szakadáton. A Németország­ból, Mannheimből érkezett, nyu­galmazott tanárember - nem mellékesen a helyi kórus karna­gya - Mikulás napján lovas­kocsival járja a falut, időseknek ajándékoz csomagot, húsvétkor pedig nyuszi jelmezben a gyer­mekeknek visz ajándékot Mások mondták róla: együtt rezdül a községgel. Ezt pedig Günther Venohr mondta, feleségével együtt, ott jártunkkor, kifejezve Szakadát iránti elkötelezettségét: wir bleiben hier. Azaz: itt maradunk. Laszk Gábor polgár­mester A jövőben is szeretné hasznosítani tapasztalatait immár tizenkettedik esztende­je, tehát három ciklus óta lát­ja el a polgármesteri teendő­ket Laszk Gábor. Működése idején Szakadáton - egyebek mellett - kiépült a gázháló­zat, sikerült felújítani a pol­gármesteri hivatalt és a műve­lődési házat, megnyílt az Id& sek Klubja, a volt iskola ud­varán játszóteret alakítot­tak ki, a szemben lévő területet parkosították. A település első embere nem titkolja: érez még magában annyi energiát, mely elegendő lenne egy újabb ciklus kitöltéséhez, ta­pasztalatai hasznosításához a község javára. A falu többsége ért és beszél is német nyelven Ritterwald János szerint Szakadá­ton - németül Sagetal - legalább hatvan százalékra tehető az erede­tileg németajkú emberek száma. A helyi német önkormányzat elnö­ke ezzel természetesen nem azt állítja, hogy valamennyi német származású helybeli németül is beszél egymással köznapi helyze­tekben: az viszont tény, hogy az idősebbek számára ma is ez az anyanyelv. De az idetelepült külföl­diek visszatérő elismerése önma­gáért beszél: valamennyien meg­említik ugyanis, hogy a települé­sen nincs kommunikációs gond, mindenki ért és válaszol is néme­tül. A katolikus templomban a mi­sén az énekek időnként németül is felcsendülnek.- Nagyon bízom abban, hogy gyermekeink és unokáink is meg­tartják a német nyelvet - mondta Ritterwald János. - Ennek ugyan­is semmi akadálya sincs. Sőt, né­met önazonosságunk újabb erősí­tést kap: hiszen hamarosan átad­juk azt a tájházat, mely múltunk mindennapjait tárja fel a hozzánk látogatóknak. Tűzijáték adhat színt idén is a Falunapnak Legutóbb a húsvét teremtett nem­csak egyéni, de közösségi ünne­pet is a település számára, hiszen a legkisebbek ajándékot kaptak, méghozzá a nyúlnak beöltözött Günther Venohr úrtól. Legköze­lebb, május végén a Gyermeknap várja közönségét: ez a vidám talál­kozó nagy sikernek örvend és nemcsak a legkisebbek körében. Előfordult már, hogy a játszóté­ren tartott sorversenyek egyik lel­kes szurkolója Laszk Gábor volt. A polgármester ugyanis két uno­káját biztatta ügyes szereplésre. A legjelentősebb esemény ugyan­akkor Szakadáton is a július 3-án tartandó, immár hatodik Falu­nap: ez a rendezvény 2009-ben többek között focival, halfőzéssel, kézművességgel, ügyességi vetél­kedővel, koncerttel, motoros fel­vonulással, tűzijátékkal invitálta a vendégeket reggeltől estig a sportpályán. Az ünnepi sort a má­jus 23-24-i, Tájház átadással egy­bekötött pünkösd, a június 13-i búcsú, a november 11-i Márton- nap és az október 30-i Idősek Napja színesíti. Nem panaszkodik, dolgozik gazdálkodás Háromszáz hektáron, tehermentes gépekkel A nehéz sors is kicsendül a műsorra tűzött dalokból Kékesi László az agrárvállalkozók ma még egyik ritka típusát képvi­seli. A fiatal mezőgazdász ugyan­is nem panaszkodik. Sőt, ha va­gyont ugyan nem is szerzett belő­le, de azért megtalálta a számítá­sát a földdel való foglalatosságban.- Háromszáz hektáron gazdál­kodom, alapvetően őszi árpát, napraforgót, kukoricát termesz­tek - mondta. - Teljes gépsorral rendelkezem, tehát a traktortól a kombájnig mindenféle eszkö­zöm megvan, ami csak szüksé­ges a hatékony munkához. Gép­parkom már tehermentes, és ugyanígy nagy előny, hogy szü­leim is segítenek a mindennapi feladatokban. Gazdaságunk te­hát családi gazdaság. A vállalkozó meggyőződéssel vallja: fontos, sőt, elengedhetetlen a szaktudás, a gépesítés, de nem elhanyagolható tényező a megmű­velendő terület nagysága sem.- Legfeljebb tíz-húsz hektár bir­tokában bele sem érdemes kez­deni a főállású családi gazdálko­dásba - adta közre megfontolan­dó véleményét. - Az eredmény­hez meglátásom szerint legkeve­sebb száz hektárra van szükség. Kékesi László azt is elárulta, hogy nem vár a különböző, gyakorta különböző előírásokkal megter­helt központi támogatásokra. Sa­ját erőből kíván boldogulni, s mint a példa mutatja, eddig - tisztessé­ges és igen kemény munkával - sikeresen vette az akadályokat Több mint két évtizede dalol már a Szakadáti Német Nemzetiségi Hagyományőrző Kórus, mely szó szerint sajátos hangot képvisel a hasonló énekkarok táborában. Ez az egyediség abból is táplálkozik, hogy a második világháború után sok szakadáti embert hurcoltak szovjet kényszer- munka táborokba. A sanyarú sor­sok meghatározta hangulat máig kicsendül a szomorú dalokból. A . jpertoáron azért ma már szerepel más, könnyedebb, vidá­mabb stílus is. Az így keletke­zett ötvözet nagy sikert aratott nemcsak itthon, hanem Német­országban is. Kékesi Istvánná, az énekkar pedagógus képzett­ségű vezetője elmondta, hogy ot­tani fellépésük után komoly elis­merésben részesültek: a vendég­látók irigykedve jegyezték meg, hogy ők sajnos már alig ismerik ezeket a szép népdalokat. A helyi és környék­beli rendezvények rendszeres szereplő­jének számító kórus egyébként nemcsak szakadáti, hanem gyönki és diósberényi tagokat is magáénak mondhat. Ezzel együtt itt is nagy kérdést jelent a kellő utánpótlás biztosítása. Kékesi Istvánná bízik abban, hogy a fia­talokat is megérinti az élő hagyo­mány, valamint a közösség ereje. ■ Remélik, az if­jakat is meg­érinti az élő hagyomány. Trygve Skjelbakken, Halvar Pettersen, Laila Sandaas és Roald Skjelbakken, a Petőfi utcai ház udvarán rendezik a terepet Együtt rezdülnek a faluval

Next

/
Oldalképek
Tartalom