Tolnai Népújság, 2010. április (21. évfolyam, 76-100. szám)

2010-04-09 / 82. szám

3 2010. ÁPRILIS 9., PÉNTEK- TOLNAI NÉPÚJSÁG MEGYEI TÜKÖR JEGYZET Dr. Puskás Imre, a megyei közgyűlés elnöke (balra) a tegnapi dunaszentgyörgyi megbeszélésen számolt be az alapítvány működéséről A kis falvak jövője a tét támogatás Cégek is segítik a kisiskolák talpon maradását A megye meghatározó gazdasági szereplőiben újabb támogatókra lelt a Tolna Megyei Kisiskolá­kért Alapítvány, ennek köszönhetően idén hét­millió forintot oszthat szét a rászoruló oktatási intézmények között. Vida Tünde dunaszentgyörgy A Csapó Vil­mos Általános Iskola kétszer pá­lyázott sikerrel a Tolna Megyei Kisiskolákért Alapítványhoz. Először 400 ezer forintot nyer­tek működésre, másodszor a ré­gi iskolapadok, bútorok cseréjé­re kaptak 250 ezer forintot. Az önkormányzat végsőkig ragasz­kodik iskolájához, ahol - talán ennek és az elhivatott pedagó­gusok munkájának köszönhető­en - nemhogy csökken a gyerek­létszám, hanem nő. Ebben a barátságos, évről-évre korszerűsödő iskolában számolt be eddigi munkájáról a Tolna Me­gyei Kisiskolákért Alapítvány. Dr. Puskás Imre, a megyei közgyű­lés elnöke, aki huszonkét polgár- mesterrel együtt 2009-ben életre hívta az alapítványt, elmondta, hogy idén már nemcsak a Tolna Megyei Önkormányzat biztosítja az anyagi hátteret ahhoz, hogy a kisiskoláknak segítséget nyújtsa­nak, a megye meghatározó gaz­dasági szereplői álltak mellé, s az, hogy ők ezt fontosnak tartot­ták, remélhetőleg a többi vállalko­zást is ösztönzi majd. A Völgység-Hegyhát Takarék- szövetkezet egymillió forinttal, a Paksi Atomerőmű Zrt és a Tarr Kft 500-500 ezer forinttal támo­gatja az alapítványt, amely így hétmillió forintos kereüel gazdál­kodhat. A megyei önkormányzat rendkívül nehéz anyagi helyzete tett el idei költségvetésében erre a célra. Tavaly tízmillió forintot biz­tosított e célra. Az összeg felhasz­nálásáról Fusz György, a kurató­rium elnöke számolt be annak a reményének hangot adva, hogy ezek egy hosszú fo­lyamat első lépései. Tavaly két forduló­ban juthattak támo­gatáshoz a kisisko­lák. Első körben csak a nem tár­sult intézmények igényelhettek pénzt működésre. 12 pályázó volt, az összes megítélt támogatás pedig négymillió forint. Miként Fusz György fogalmazott, sokszor méltaüan helyzeteket tudtak ke­zelni, például elmaradt villany- számlát kiegyenlíteni. Második körben már a célokat és pályázók körét is tágabb értelemben hatá­rozták meg, így 29 pályázat érkezett, s 6,2 millió forintot osztottak fel. Ezúttal már nagyon sokféle igény érkezett, s az alapítvány szakmai, kulturális, szabadidő és sporttevékenységeket is támoga­tott, s ezzel komoly segítséget nyújtott az iskoláknak. A kurató­rium elnöke kiemelte, hogy ez a kezdeményezés a jövőépítést, a jövő generációját szolgálja.- Az alapítvány tevékenységé­re szükség lesz akkor is, amikor jobb idők járnak majd a kisisko­lákra. Fontosnak tartom azt a re­ményemet is elmondani, hogy hetek választanak el bennünket attól, hogy Magyarországnak olyan kormánya legyen, amely nem a kisiskolák megszünteté­sére, a kistelepülések felszámol­tatására törekszik, hanem en­nek ellenkezőjére - fűzte hozzá dr. Puskás Imre. AZ OLDAL MEGJELENÉSÉT A TOLNA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA. ellenére ötmillió forintot különí­Több cég is támogatja a kisiskolák ügyét Brauer János, Völgység- Hegyhát Takarékszövetkezet el­nöki-ügyvezetője elmondta, az alapítvány létrejöttéről értesül­ve úgy gondolták, hogy a kez­deményezés mellé kell állniuk. Idén ünnepük a szövetkezet alapításának ötvenedik évfor­dulóját, eredményeiket a „Tolna megyei emberek pénzéből” ér­ték eL Ez számukra kötelezett­séget jelent, hogy próbáljanak meg ebből a jövedelemből visz- szaadni a megye települései­nek, az itt élőknek. A másik motivációt az jelentette, hogy tudják, fiatalok nélkül nincs jö­vő, értük és a vidék fejlesztésé­ért össze kell fogni. A Tarr Kft hasonló indíttatásból állt az alapítvány mellé - mondta el Tarr János. Az ügyvezető hozzá­fűzte, sok kistelepülésen szol­gáltatnak, ily módon szeretné­nek ők is valamit viszonozni - A paksi atomerőmű, mintaré­gió legnagyobb vállalata fele­lősséget érez az itt élők iránt, ezért segíti a kisiskolák fenn­maradását - mondta Mittler István, a Paksi Atomerőmű Zrt. kommunikációs igazgatója. ■ A kezdeménye­zés a jövőépí­tést szolgába. VENTER MARIANNA A kicsi iskolákról ÁLTALÁNOS ISKOLAI tanulmá­nyaimat egy kicsi iskolában kezdtem. Maga az épület sem volt nagy, mindössze négy osztály és egy tanári szoba fért el benne. A csalá­dias kifejezés igencsak illett rá, és kellemes, biztonságos hangulatát a mai napig fel tudom idézni. négy osztály, négy tanítónő, és a gondnok házaspár, akik az épület másik végé­ben lévő kis szolgálati la­kásban laktak. Ennyi volt a személyzet. innen kerültem a megyeszék­hely egyik legnagyobb isko­lájába, ahová több mint ezer diák járt, és semmiben nem maradtam el azoktól, akik kezdettől itt tanultak. Sőt. ezért tudom teljességgel megérteni azokat a kistele­püléseket, amelyek a végső­kig küzdenek az iskoláju­kért. Azért, hogy megtart­hassák, legalább az alsó ta­gozatot. Mert jól tudják, hogy a lakóhely iránti kötő­dés kialakulásához, és az egy korosztályba tartozók közötti baráti-jóismerősi kapcsolatok kiépítéséhez szükséges, hogy helyben le­gyen az iskola. lehet érvelni, méghozzá vi­tathatatlan igazságokat tar­talmazó érvekkel, hogy mi­ért jobb egy nagyobb telepü­lés nagyobb iskolája. Maga­sabb színvonalú oktatás, jobb felszerelés, több szak­kör, program. igen, ezek lényeges dolgok. Ám ugyanüyen lényeges, sőt, talán sokkal lényege­sebb, hogy milyen közegben telik el az az első néhány is­kolás esztendő. Mert köny- nyen lehet, hogy többet je­lent a gyerek számára, hogy minden osztálytársát jól is­meri, sőt, a családjukat is, és a tanító nénit sem az iskolá­ban látja először. Mindez ta­lán van olyan fontos, mint az, hogy hány számítógép van az informatika terem­ben, vagy hogy van-e már az osztályban digitális tábla. Egyre elismertebbek lesznek a szekszárdi borok minősítés A Borvidéki Borverseny eredményhirdetését április 24-én, Szent György napján tartják A szekszárdi borversenyhez tarto­zó hagyomány, hogy a vámhivatal munkatársai is meghívást kap­nak az eseményre. Idén dr. Papp Csanád parancsnok és Lampert László hadnagy képviselte a jöve­déki osztályt. Mindketten el­mondták, nagyon becsülik a borá­szokat és kedvelik a jó vörös boro­kat. A bíráló bizottság tagja volt Bock József villányi borász is, aki­vel elsőként a szekszárdiak brüsz- szeli sikerét elemeztük.- Őszinte örömmel olvastam a kiváló eredményekről és higgye el, nincs irigység bennem. Folya­matosan kóstolgatjuk egymás bo­rait, és tanulunk is belőle. A tava­lyi egyébként különleges évjárat volt, ritkán alakul úgy egy év, hogy szinte minden - az időjárás, a cukrosodás, a színesedés, a gyü­mölcsös ízek - mind megvan ben­ne - mondta az ismert borász. Az áprilistól érvényes egysze­rűsített foglalkoztatás is szóba került, hiszen a szőlőben már ja­vában folyik a munka. Bock Jó­zsef szerint a megoldás az lenne, ha engedélyeznék - korlátozás nélkül - a munkanélküliek, nyugdíjasok alkalmi foglalkozta­tását és ezt a lehető legegysze­rűbben kellene adminisztrálni. A beszélgetést újabb borminták kóstolása szakította meg. Egy másik asztalnál dr. Kozma Pál, a pécsi szőlészeti és borászati ku­tatóintézet igazgatója éppen egy vörös fajtát ízlelgetett. Szerinte, Bock József villányi borász (jobbra) is részt vett a szekszárdi bírálaton szenzációsak a versenyre bene­vezett borok. A szekszárdi borá­szok lassan elfoglalják azt a he­lyet, mely megilleti őket, mond­ta elégedetten az igazgató. Vikk- manné Makk Viola, a Danubiána Bt. főborásza szerint sok-sok év eredményei értek be mára, ez az oka annak, hogy a szekszárdi bo­rászok egyre nagyobb elismerést szereznek a világban. Erre a bor­vidékre egyébként éppen az a jel­lemző, hogy nem egyformán jók, hanem egyedien különlegesek a borok, melyekben érződik a ter­melők egyénisége. A Szekszárdi Borvidéki Bor­verseny eredményhirdetése áp­rilis 24-én, Szent György napján lesz. ■ Mauthner I. HIESAV Szemetet gyűjtenek a holtág partján fadd A hagyományokhoz hí­ven szemétgyűjtéssel egybe­kötött környezetvédelmi na­pot szervez a faddi önkor­mányzat és a Faddi Sporthor­gász Egyesület, szombaton, a faddi holtág környékén. A gyülekező az emeletes iskola melletti bolt előtt lesz, reggel nyolckor. A munka után min­den résztvevőt vendégül lát­nak egy ebédre, (sk) Túráznak, ha nem esik az eső tolna-mözs Gyalogtúrát szer­vez a mözsi művelődési ház, a mözsi lovas egyesület és a tolnai vadásztársaság - tájé­koztatott Tóth Györgyi mözsi művelődésszervező. A gyüle­kező szombaton reggel nyolc­kor lesz a művelődési ház előtt. A résztvevők Brandt Imre vezetésével a mözsi ha­tárban túrázhatnak. A kirán­dulást egyszer már el kellett , halasztani a rossz idő miatt. Ha szombaton esik, akkor ez­úttal is elmarad a túra. (sk) Nyárra elkészülhet a csapadékelvezető báta Sikeresnek bizonyult az önkormányzat pályázata, így nyárra megoldódhat a csapa­dékvíz-elvezető hálózat máso­dik ütemének kiépítése - tá­jékoztatott Sziebert György polgármester. A beruházás költsége meghaladja a 68 millió forintot, ehhez 90 szá­zalékos támogatást, több mint 61 millió 800 ezer forin­tot nyertek. A Fő utca 26.-tól a polgármesteri hivataüg lesz szilárd burkolatú vízelvezető az út mindkét oldalán, (he) Továbbiak a TEOLhu hírportálon Ormos Mária a diktatúrákról tartott előadást A diktatúra nem kizárólag a XX. század terméke - tudták meg az érdeklődők Ormos Mária előadá­sából. Az ismert történész teg­nap Szekszárdon, a művelődési házban volt a vendége az Útkere­sők klubjának. Mint arra felhív­ta a figyelmet, a történelem folya­mán jobbára mindig egy szűk klikk élt a hatalommal: az a de­mokrácia, melyben ma élünk, a polgári társadalom terméke. Ormos Mária összehasonlítot­ta a bolsevik, illetve a náci dik­tatúrát. Előbbi létrejöttét egy vi­lágháború, utóbbiét pedig egy világválság tette lehetővé. A két diktatórikus forma között sok hasonlóság, de sok eltérés is mutatkozik. ■ Sz. Á. t

Next

/
Oldalképek
Tartalom