Tolnai Népújság, 2010. március (21. évfolyam, 50-75. szám)
2010-03-18 / 64. szám
6 2010. MÁRCIUS 18., CSÜTÖRTÖK GAZDASÁG A BUX index 2010. március 17-én 24400 .....................1 Változás: -0,65% 24 200| 24000 23 800 23600 23400 23200 23000, port/ Előző napi záróérték: 23937 15;30,aN«i!ferWP tőzsde nyitása / i 09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 FORRÁS: BÉT NYERTESEK 2010.03.17. *tóár(Fti Vitós{%) »Uli Econet 131 14,91 494 KEG 350 7,69 23 Fotex 409 3,54 222 Rába 826 1,59 93 Egis 20700 1,47 503 Danubius 3 500 0,86 18 VESZTESEK FORRÁS: BÉT Richter 42 090 -1,40 818 Mol 20145 -1,20 3666 OTP 6 655 -0,67 32 692~ ANY 878 -0,11 6 A BUX index az elmúlt napokban BÉT-áruszekció (forini/tonna, 03.17.) ets számolási ár EUROBÚZA 2010. május 28 700 TAKARMÁNYBÚZA 2010. május 27 500 TAKARMÁNYKUKORICA 2010. május 29 900 TAKARMÁNYÁRPA 2010. május 28 000 OLAJ NAPRAFORGÓ 2010. május 81250 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2010. március 17-én. €/Ft $/Ft 1 CHF/Ft i i i 262,78 -1,53 Ft 190,74 -2,24 Ft 181,07 -1,02 Ft Forintbetéti* kamatok (%) 2 hó 3 hó Allianz Bank 4,75 5,00 Budapest Bank 3,25 3,25 Erste Bank 4,00 4,40 K&H Bank*** 3,30 5,10 MKB Bank 5,03 5,13 OTP Bank 1,50 1,50 OTP Bank****5,91 Raiffeisen Bank ** 5,60 5,30 * ALAPTERMÉKEK 1 MILLIÓ FORINTRA. ** AKCIÓS. **'3 HÓ HELYETT 6 HÓ. * * * * KAMATMOST EXTRA BETÉTAKCIÓ. Euró-valutaárfolyamok (forint/euró, 03.17.) Vételi Eladási Allianz Bank 256,70 269,86 Budapest Bank 255,62 271,43 CIB Bank 252,82 273,88 Citibank 252,76 273,82 Erste Bank 256,21 270,97 K&H Bank 256,54 271,32 MKB Bank 257,11 270,29 OTP Bank 256,13 269,27 Raiffeisen Bank 257,83 269,43 Félig már valós az ígéret öröklési illeték Húszmillióig ma is mentességet kínál a törvény Öröklés. A Fidesz ígérete az illetékmentességre inkább a rendszer egyszerűsítésével, mint a köztehermérték csökkentésével jelentene könnyebbséget Mennyivel hízott az államkassza? Sem a költségvetés, sem a magánszemélyek és a vállalkozások szempontjából nem lesz átütó' erejű az a törvénymódosítás, amelyet Orbán Viktor a vállalkozók szövetségének (VOSZ) múlt heti fórumán helyezett kilátásba az öröklési illeték kapcsán. De a rendszer egyszerűbbé válna. Kiss Roland A VOSZ fórumán mutatta be az új kormányalakításra esélyes pártszövetség vezetőjének hatpontos javaslatcsomagját. Ezek között szerepelt az is, hogy az eurót mindaddig nem szabad bevezetni, amíg hazánk el nem éri az EU fejlettségének a 80 százalékát. Erre Orbán Viktor, a Fidesz elnöke nem tudott kezet adni Demján Sándornak, a VOSZ ügyvezető elnökének, helyette az öröklési illeték megszüntetését helyezte kilátásba. A kérés eredetileg az üzletrészek év elejétől illetékkel sújtott öröklésére vonatkozott. A Fidesz elnöke azonban ígéretet tett rá, ez a közteher általában is megszűnik az egyenes ági rokonok esetében. Ez azonban félig-meddig ma is így van. Az MDF kezdeményezésére, majd a többi parlamenti párt egyetértésével 2009 eleje óta fejenként húszmillió forintos értékhatárig az egyenes ági utódok mentesülnek az örökösödési illeték befizetése alól. A törvény nem tesz különbséget a között, hogy a vagyon ingóságok, ingatlanok vagy netán üzletrészek formájában ölt-e testet, így elméletileg már több mint egy éve lehetőség van a családi vállalkozások illetékmentes to- vábbörökítésére is. Nem hagyott alább a forint erősödése tegnap délután: a bankközi devizapiacon az euróra 262 forint alatt is születtek üzletek, erre 2008 óta nem volt példa. Kora délután 261,97 forint volt egy euró, szemben a délelőtti 2008-ig az öröklési illetékből évi 10-13 milliárd forint folyt be az államkasszába, nemritkán évmilliárd forint körüli havi összeggel. A 2009 eleji módosítás hatására ez a felére csökkent. Vagyis jelenleg az illetékfizetési kötelezettség további szűkítése 34 milliárd 262,7-del. A forint több lépcsőben ugyan, de egy hete erősödik. Múlt szerdán a 267-es stagnálásról mozdult el a honi deviza jegyzése. Péntek délután a jegyzés 265,87 forint volt. Hétfőn a magyar bankok zárva voltak, ekkor forintos terhet venne csupán le az adózók válláról. A vállalkozások a szigorítás dacára is 2010 első hónapjában csupán 20,5 millió forintnyi öröklési illetéket fizettek be. S ebben - az adóadatok logikája miatt - benne van a gépjármű-ajándékozási illeték is. a hazai pénz áttörte a 265 forintos euró-árfolyamküszöböt. Az euró tavaly augusztus óta a 265-275 forintos tartományban ingadozott. Elemzők mindezt kedvező külső piaci tényezőkkel magyarázzák. Görögország a Elméletileg. A húszmilüó forintos értékhatár ugyanis - lévén az értéket a mérleg szerinti saját tőke alapján kell meghatá- roznl - sokszor alacsonynak bizonyulhat. Ennél azonban nagyobb baj, hogy a törvény szerint a húszmilliós „kvótában” először az ingatlanokat kell figyelembe venni. Ha tehát ilyen is szerepel az öröklött vagyontárgyak között, az ingóságokra és az üzletrészekre már jóval alacsonyabb keret marad, ha egyáltalán marad. Egy szigorításnak hála pedig 2010-től az illetékfizetési kötelezettség - alapesetben - már a korlátolt felelősségű társaságok esetében is fennáll. Az érem másik oldala: a kisvállalkozások hagyatékozására külön szabályok is vonatkoznak. Bizonyos feltételek, többek között a vállalkozások továbbműködtetése esetén a házastársnál az illetékalapnak csupán a felét, más örökösnél pedig annak háromnegyedét kell figyelembe venni. Igaz, a csökkentés az első esetben maximum 5 millió, a másodikban pedig maximum 2,5 millió forint lehet. így leszögezhető: az örökösödési illeték megszüntetésénél minden egyenes ági hagyatékozásnál talán nem is a mai közteher mértéke csökkenne jelentősen, hanem jóval egyszerűbbé válna a rendszer. Főleg, hogy a családok érthetően gyakran próbálkoznak különböző taktikákkal az illeték- teher minimalizálása érdekében. Míg az öröklési illeték lakástulajdon esetén 35 milbó forintig 6, a fölött pedig 11 százalék, a vagyonszerzési illeték 2010-től csupán 4, lakástulajdon megszerzése esetén pedig 4 millió forintig csak 2 százalék. A finoman szólva is összetett szabályozásra jellemző, hogy az ajándékozási illeték is különbözik az öröklésitől. költségvetési szigorítással és az EU szolidaritási nyilatkozataival elhárította a dominóhatást az eurózónában. Magyarország növekedési kilátásait is jobbnak ítéli a piac egyes euróövezeti országokénál. ■ Sem lazaság, sem „trükközés”, az EU visszakéri a pénzeket Húsz tagállamnak 346,5 milbó eurónyi szabálytalanul felhasznált agrártámogatást kell visszafizetnie az uniós közösségi büdzsébe - írja a Bruxlnfo az Európai Bizottság jelentése alapján. A legnagyobb összeget, 132,6 milbó eurót a görögöknek kell visszautalniuk a gyapottámogatással kapcsolatos hiányos ellenőrzések miatt. 92 milüót kell a lengyeleknek visszafizetniük a területalapú támogatások kapcsán elkövetett szabálytalanságok miatt. Spanyolországnak 47,5 müliót, a franciáknak 19,5 milliót kell visszafizetnie. Nagy- Britannia 14,2, Hollandia 10,4 millió eurót utalhat vissza a határidők be nem tartása és az export-visszatérítési rendszer elégtelen ellenőrzése miatt. Magyarországnak nem támogatható kiadások miatt csak hatezer eurót keb visszafizetni. A pénzügyi felső határok túllépése és a vidékfejlesztési támogatások kétszeres korrekciója miatt 22, illetve 156 ezer eurót veszítünk el. ■ Kötelező lesz feltüntetni, honnan van a méz Az Európai Parlament mezőgazdasági bizottsága után a témáért felelős szakbizottság is elfogadta azokat az új szabályokat, amelyek egyértelműbbé teszik az unióban forgalmazott mézek származását. Áder János és Glattfelder Béla néppárti képviselők elfogadott módosító indítványa arra irányiüt, hogy a címkén kötelező legyen megjelölni az európai és Európán kívülről származó méz arányát is. Méghozzá abban a sorrendben, ahogyan azokat a termék tartalmazza. Ha az EU-n kívülről származó méz aránya meghaladja az unión belülről származóét, a címkén az „EU-n kívüli” kifejezésnek keb előre kerülnie, nem pedig fordítva, ahogy azt a gyártók ma teszik. Az eredmény az európai fogyasztók fokozottabb védelme. A termékek összetételét ismerni ugyanis alapvető jog. És a magyar méhészek régi, fontos követelései valósulnak meg. ■ Áttörés: 262 forint alatt az euró Telekom-Cisco innovációs központot létesítenek Budapest Közel 100 milliós beruházás - Spórolni is lehet a piacképes kommunikációval Közös innovációs központot hoz létre Budapesten a Magyar Telekom és az amerikai Cisco Systems - jelentették be a cég vezető képviselői. A fejlesztőbázis az informatikai cég technológiáira épül, a helyszínt a Magyar Telekom adja, egyik meghatározó informatikai leánycégének, a Központi Fizikai Kutató Intézetnek (KFKI) a telephelyén. A projekt 50-100 millió forint közötti beruházást igényel, ez fele-fele arányban oszlik majd meg a két társaság között. Az innovációs központ várhatóan a nyár elejétől indul, de az ott folyó munkára épülő első szolgáltatások már az idén megjelenhetnek a Telekom kínálatában - mondta lapunknak Christopher Mattheisen elnök-vezérigazgató. Olyan internetprotokoll-alapú fejlesztéseket végeznek majd, amelyekkel a távközlési csoport a vállalatoknak tud újfajta szolgáltatásokat nyújtani. Ilyen lehet például a video- és a csoport- munka jeüegű kommunikáció, a virtuális adatközponti technológia, de idesorolhatók az e-egész- ségügyi és az intelligens energiamérőkkel kapcsolatos fejlesztések is. A munkába a Magyar Telekom rendszermérnökei és termékfejlesztői is bekapcsolódnak, az ott folyó munka kiterjed majd a tesztelési és képzési lehetőségekre is - tájékoztatott Papp György László, a Cisco ügyvezetője István, a Magyar Telekom vállalati ügyfelekért felelős vezérigazgató-helyettese. Úgy véli, a váüalati kommunikációban terjed a mobilinternet, a video- kommunikáció, s az online céges „csevej” kiváltja az elektronikus levelezést is. A központban felállítandó Telepresence virtuális tárgyaló révén a szakemberek a világ több mint kétszáz városával teremthetnek kapcsolatot és férhetnek hozzá a Cisco nemzetközi termék- és szolgáltatásfejlesztési szakértői erőforrásaihoz - húzta alá Kaan Túrzioglu, a Cisco régióért felelős elnökhelyettese. A technológiát ők is intenzíven használják, ezzel évi ötszázmillió dollárt tudtak megspórolni az utazási költségeken. Ilyen virtuális tárgyalóból már kilenc működik a Telekomon belül, további ötöt terveznek még országosan az idén. Hamarosan meglesz a lehetősége annak is, hogy a szolgáltatást külső cégeknek is felajánlják. A két társaság között nem új keletű az együttműködés, a közös munka révén már eddig is számos újdonság látott napvilágot. A most bejelentett innovációs központ az új szolgáltatások fejlesztéséhez és piacra jutásának felgyorsításához járul hozzá - emelte ki György László, a Cisco Magyarország ügyvezető igazgatója. ■ VG
