Tolnai Népújság, 2010. március (21. évfolyam, 50-75. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2010-03-21 / 12. szám
2010. MÁRCIUS 21, VASARNAP 3 TOLNÁBAN, KÖZELRŐL Pisztollyal ment a piacra vásárolni harctér A balkáni puskaporos hordó mélyén szolgált a várdombi zászlós Két háborús tűzfészek után egy harmadikban is szolgált. A Várdombon élő zászlós Koszovóban is tartotta az iramot a rangerekkel. Szeri Árpád Életével játszott volna az ellenség, amennyiben éles helyzetben Janicska Zsolt távcsöves puskája elé kerül. Ez nem üres fenyegetés: ugyanis a mesterlövész tanfolyamon három szívlövéssel bizonyította, hogy éles a szeme és biztos a keze. Akkor is - sőt, akkor kiváltképp -, ha idegen földön teljesíti kötelességét. A zászlós ugyanis Koszovóban tette le az említett lövészvizsgát. Valóban halálpontosan. Várdombi otthonában fogadott bennünket a nemrég hazatért lanicska Zsolt, aki egyébként nem ismeretlen olvasóink előtt. Korábban kétszer járta meg Boszniát és ugyancsak kétszer Irakot: utóbbi helyszínen több mint hetven éles bevetésen vett részt. Tavalyelőtt visz- szatért a balkáni puskaporos hordó mélyére, de ezúttal nem Boszniába, hanem a szerb-albán ellentétektől szenvedő Koszovóba. Ne legyenek illúzióink, ezeket az ellentéteket arrafelé fegyverrel, véres leszámolásokkal próbálta „rendezni” az egymásnak feszülő két nemzet.- Szerencsére, napjainkra a fegyverropogás zaja jobbára már elült - mondta lanicska Zsolt, aki a KFOR kötelékében nyerhetett bepillantást a Szerbia, Crna Gora, Albánia és Macedónia határolta, hegyes-völ- gyes tartomány mindennapjaiba. - Egyetlen alkalommal, forgalomirányítás közepette kerültem veszélyes helyzetbe, amikor is egy albán sofőr megállító jelzésünk ellenére is elsodort az autójával. Könnyebb sérüléssel megúsztam az ütközést... Janicska Zsolt a fővárosban, Pristinában, a NATO parancsnokság törzsénél szolgált, nem kevesebb, mint tizenhat hónapon át. Feladata értelmében fegyveres biztosítást tervezett, felügyelt és vezetett egész Koszovó területén. Mindemellett a már említett szakvizsgán egyedüli magyarként mesterlövész tott menetgyakorlatért kaptam. Ilyenkor általában ezerötszázan vágtunk neki a mitrovicai hegyeknek, huszonöt kilométert teljesítve. Elmondhatom, hogy mi, magyar bakák rendíthetetlenül tartottuk az iramot a kőkemény amerikai rangerekkel, avagy az elit elitjének számító ejtőernyősökkel. Vittem magammal túlélőkés gyanánt azt a dísztőrt is, amit a honvédelmi minisztertől kaptam a misszió teljesítés egyéves évfordulóján. Koszovó vadregényes vidék - világlott ki a zászlós leírásaiból. A lakosság többsége, legalább 75 százaléka albán, 25 százaléka szerb. A tartomány súlyos harcok után szakadt ki az egykori Jugoszláviából, két éve kikiáltotta függetlenségét, bár ez a státus diplomáciai szempontból még nem mindenütt elismert. Szerbia természetesen hallani sem akar erről a függetlenségről, egyes területeken - így főképpen a szerbek lakta Mitrovicában és környékén - előfordulnak kisebb-nagyobb összecsapások. Ezeket igyekszik megszüntetni a KFOR nemzetközi - görög, lengyel, német, olasz, portugál, spanyol, szlovák, szlovén és nem utolsósorban magyar katonákból és tisztekből álló - hadereje. A közös vezénylési nyelv egyébként angol, amit a zászlós kiválóan ért, nem utolsósorban egy helyben - Pristinában - elvégzett nyelvtanfolyamnak köszönhetően.. ............- Napjainkra viszonylag normális az élet Koszovóban. A városok utcáin jól öltözött emberek sétálgatnak, a vásárlókat bőséges árukészletet kínáló üzletek várják. Bajtársammal együtt én is bementem néha egy-egy boltba, ahol egészen békebeli hangulat lett volna, ha nincs nálunk fegyver. Arra viszont szükség volt egy esetleges támadás elriasztása miatt. Lecsatoltam a pisztolytáskát, s miközben társam biztosított, felpróbáltam a kiválasztott szabadidőruhát. De ezzel együtt sem tápláltak velünk szemben ellenérzést a helybeliek. Sőt, kivívtuk a tiszteletüket. Ezt az is bizonyítja, hogy kellemes meglepetésünkre sokszor felénk kiabáltak: sziasztok, magyarok! A világ egyik legveszélyesebb helyszínére, Afganisztánba vágyik most se szerzett milliókat misszója révén, de azért - nem tagadja - némi megtakarításra szert tett. De nemcsak a pénz jelent Janicska Zsolt számára erőteljes ösztönzést. - A kihívás, a katonai pálya adta élmények és a szakmai sikerek - sorolta a mozgatórugókat. AMIKNEK EREJE KOSZOVÓ Után is csak átmenetileg engedett. Hiszen a zászlós alig tért haza, de máris új küldetést tervez, ebben folytat egyeztetéseket: jövőre várhatóan hat hónapon át öregbíti nemcsak saját, hanem a magyar katonaság, a magyar zászló jó hírét- a világ egyik legveszélyesebb országában, Afganisztánban. fokozatot - és hozzá rangos katonai érdemérmeket - szerzett.- Ez az aranysas kitüntetés, ezt csak ketten birtokoljuk Magyarországon - terítette az asztalra szépen fénylő dekorációit. - A NATO érdemjelből kettőt vehettem át, hiszen igen hosszú ideig állomásoztam Koszovóban. Ez itt nyolc szalagsávos kitüntetés, ilyesmi kiérdemlése egy évben is rekordnak számít. A hat dán kitüntetést a hadműveleti területen teljes fegyveres menetfelszereléssel végrehajEH VENTER MARIANNA A lejtő alján mélyponton van a foglalkoztatás az egész országban, megyénkben is. A munkáltatók az év eleje óta kevesebb embert alkalmaztak a tavalyihoz képest, és az elemzők szerint még mindig nem értünk le a gödör legaljára. a munkahely, a munka jelentősége talán csak akkor látszik igazán - az élet sok más dolgához hasonlóan - amikor elveszíti valaki. Akkor jön rá, hogy a munka- nélküliséghez képest semmiség a zsörtölődő főnök, a koránkelés, az esetleges bejárás, vagy a néha óhatatlanul bekövetkező monotónia. Amikor otthon ül a négy fal között hónapokig, vagy akár évekig, mindjárt felértékelődik még a legegyhangúbb munka is. dolgozik, az feleslegesnek érzi magát, és nincs szörnyűbb, mintha komolyan el is hiszi, hogy rá már nincs szükség. mef a munka fő funkciója valóban a pénzkereset, amiből saját magát, és a családját eltartja az ember. De ezzel szinte egyenértékű lelkiszellemi szükségletet is kielégít. Aki dolgozik, az létrehoz valamit, legyen az kéz- zeL fogható tárgy, szemmel látható változás, vagy éppen szellemi termék. Aki dolgozik, az hasznosnak érzi magát. És az sem elhanyagolható szempont, hogy tagja egy közösségnek. A nem jut munka, az mindettől elesik. Hiába kap támogatást, olykor nem sokkal kevesebbet, mint amit minimálbéresként keresne. Azt a pénzt, amiért megdolgozott, egészen más szájízzel veszi át az ember. Mert méltósága mindenkinek van. a kisfalvak lakóit számos hátrány sújtja, ezek közül talán a munkanélküliség a legsúlyosabb. Néha felcsillan egy-egy reménysugár, igyekeznek kiutat találni, és talán egyszer megszületik a jó megoldás is. Hogy mindenki megőrizhesse a méltóságát. Hálát adtak a jólétünkért afrikai lelkés2 Náluk még víz és villany sincs A kincsesládáért küzdöttek kalandőrület A játék 24 órán keresztül tartott Az Evangéliumi Barátság Egyház tolnai lelkipásztora, Frei Antal egyben a kisegyház európai igazgatója is. Egy nemzetközi konferencián ismerkedett meg az afrikai vezető lelkipásztorral, Mkoko Bosekával, aki nemrég Tolnán járt. Elmondta, hogy négy országban működik missziójuk: Kongóban, Tanzániában, Burundiban és Ruandában. Nagy a szegénysgég, a falvakban és a kisebb városokban még villany és víz sincs. Frei Antal ígéretet tett arra, hogy támogatják hittestvéreiket. Megállapodtak, hogy a közeljövőben Afrikába utaznak, és hálát adtak Istennek, hogy a magyarok ennél jobb körülmények között élhetnek. ■ W. G. A tolnai gyülekezet alapítói (balról) Horváthné Kosán Szilvia, Freiné Horváth Ágnes és Frei Antal fogják közre Mkoko Bősekét tamási A Kalandőrületnek nevezett, 24 órán át tartó kalandjátékot immár ötödik alkalommal rendezte meg nagy sikerrel a tamási Vályi Péter Szakképző Iskola és Kollégium. A program csütörtökön délben kezdődött és péntek délig tartott. Ezalatt 19, különböző megyékből érkező középiskolai csapat oldotta meg a kiszabott feladatokat, melyeket interneten keresztül kaptak. Ezek között volt éneklés, filmforgatás, különböző épületek és tárgyak megépítése is. A versenyt a pécsi Simonyi Károly Szakközépiskola Szupercsapat nevű társulata nyerte. Az ő jutalmuk a nevezési díjak összege, 80 ezer forint volt. ■ M. Á. A bonyhádi SZL TISZK Commodor 64 csapata munka közben
