Tolnai Népújság, 2010. március (21. évfolyam, 50-75. szám)

2010-03-17 / 63. szám

4 KÖRKÉP TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2010. MÁRCIUS 17., SZERDA Látványfarm vár a futómadarakra bérkeltetés Olyan gépet épít, amelyikbe egyszerre akár 280 strucctojás is elfér A sötétzöld emutojásokból 50-55 napra kelnek ki a csíkos csibék. Szentes Zoltán (képünkön) gyakorlott tenyésztő A közösség fejlesztéseben is támaszkodtak a tanácsra Közel másfélmillió forintot jutta­tott összesen negyvenhat helyi szervezetnek tavaly a Tolna Me­gyei Idősügyi Tanács. Ez a szám­vetés tegnap hangzott el a dr. Pus­kás Imre elnök vezette testület év­nyitó, egyúttal a tavalyi esztendőt értékelő ülésén. A rendezvénynek Szekszárd, a megyei önkormány­zat hivatala adott otthont. A bevezetőben említett összeg a megye jóvoltából került a ta­nácshoz. A pénzre közösségfej­lesztés címen pályázhattak a kü­lönböző egyesületek, csoportok.- Kirándulás, vetélkedők szer­vezése, tartós élelmiszer vásárlá­sa, a határokon túli magyarokkal való kapcsolatfelvétel, rámpaépí­tés templomnál - nevezett meg Lemle Béláné alelnök néhány olyan célkitűzést, mely éppen a támogatásoknak köszönhetően valósulhatott meg. - A pályáza­tok elbírálásakor teljes döntési szabadságot kaptunk. Egyik alap­elvünk értelmében lehetőség sze­rint az összes jelentkező része­sült juttatásban, ha nem is min­den esetben a maximálisan ad­ható ötvenezer forintban. Pályázni idén is lehet a tanács­hoz, ám várhatóan valamelyest kevesebb pénz lesz majd a testü­let kasszájában. A tanács a közel­jövőben nemcsak Szekszárdon, hanem más településeken is tart kihelyezett üléseket. ■ Sz. Á. A miniszteren múlik, lesz-e finanszírozás tolna megye Az egészségügyi miniszter, Székely Tamás dönté­sén múlik, hogy lesz-e finanszí­rozott gyermekbeteg-szállítás megyénkben. Magyarországon jelenleg csak a pécsi Szemem Fé­nye Alapítvány foglalkozik gyere­kek szállításával. Március elseje óta pedig szekszárdi telephely­ről is indítanak autókat. Gyura Barbara, az alapítvány elnöke márciusban tárgyalt az OEP Be­tegszállító Bizottságának tagjai­val, mert szeretnék elérni, hogy a felnőttbeteg-szállítástól elkülö­nítve kapjanak támogatást mun­kájukhoz. A bizottság javaslatot tett a miniszternek, aki várható­an két héten belül hoz határoza­tot az ügyben. ■ H. E. Látványfarm építésébe kezdett Kisvejkén az orto­péd cipészként dolgozó Szentes Zoltán. A hely fő nevezetessége a futóma­dár-tenyészet lesz. Van­nak már struccai, emujai, nandujai. Wessely Gábor A hatvanhárom emutojásból ed­dig kilenc kelt ki. De még nem ért véget a tojásrakási szezon emuéknál; decembertől márci­us végéig tart. A struccok febru­ártól szeptemberig, a nanduk májustól augusztusig tojnak és költenek. Költésre itt nincs szükség, mert Szentes Zoltán, maga ké­szítette keltetőgépeket működ­tet. Folyamatosan bővíti húsz- hektáros kisvejkei farmját. Tan­ösvényt is ki szeretne alakítani; három állatcsoport lesz majd megtekinthető: őshonos vadak - dámmal és muflonnal -, magyar háziállatok - mangalicával, szürke marhával és bivallyal -, és a specialitása, a futómadarak. Jelenleg kilenc emuja, három strucca és három nanduja van. A kazuár még hiányzik a futóma­dár-kollekcióból, de az se sokáig. Minden engedéllyel rendelke­zik a tartáshoz, a későbbiekben talán a vágáshoz, a feldolgozás­hoz is szerez jogosultságot; erről még nem döntött. Megítélése szerint Magyarországon túlsza­bályozott a futómadarak tartása. Négy minisztérium engedélye kell hozzá, mert a veszélyes álla­tok közé sorolják őket, ugyan­úgy, mint a nagyragadozókat. A feldolgozás sem egyszerű, már ami az adminisztrációt ille­ti. Ezért mindössze három futó- madár-vágóhíd működik: a pélyi, a hajdúnánási és a téglási. Emellett vannak olyan egyéni vállalkozók, akik különféle élel­miszeripari termékeket és koz­metikumokat állítanak elő a fu­tómadarak húsából, zsírjából, csontjából. Az emu zsiradékából kisajtolt olaj például sebgyógyí­tásra és bizonyos bőrbetegségek kezelésére nagyon alkalmas. De Szentes Zoltán még nem tart a feldolgozásnál, se a hizla­lásnál. Egyelőre csak futómadár­projektjének alapjait rakja le. A kikelt madarait fiókakorban el­adja és bérkeltetést vállal. Meg­lepően nagy erre a kereslet. Van, amikor több száz tojást hoznak hozzá. Úgyhogy most egy új, szekrény nagyságú keltetőt épít. Abba 280 strucctojás vagy 780 emutojás fér majd egyszerre el. A strucctojás 38-44, az emu 50- 55 napra kel ki. Nanduval még nem régóta foglalkozik, abból mindenekelőtt saját törzsállo­mányt akar létrehozni, mert most csak egy tojója van meg két kakasa. A nandutojás 35-38 nap­ra kel ki. Otthon van ebben a témában Szentes Zolán. Állattenyésztő­mérnöki diplomamunkáját is a futómadarak szaporításából ír­ta. Emut 1997 óta, struccot 2000 óta, nandut 2003 óta tart. Eddig 2100 strucc-, 1100 emu- és 25 nandutojást keltetett ki. Fő fog­lalkozása ortopéd cipész. De csak addig folytatja azt a mes­terséget, amíg a látványfarm el nem készül, s nem biztosít meg­Az emuolajat sebgyógyításra is használják. élhetést. Ehhez még körülbelül két-három évre lesz szüksége. Lakóházat, karámokat, kifutókat épít. A madárbetegségekről azt mondja, hogy az ő állományában még nem fordult elő. Filmen lá­tott már struccot, amelyet meg­támadott a baromfipestis vagy a madárinfluenza, de tömeges megbetegedés ezeknél az álla­toknál nincs; nem fertőzik meg egymást. Az emunál és a nandu­nál egyéni megbetegedés sem fordult még elő sehol, ismeretei szerint. A struccokra inkább a tartási hibákból adódó emésztő­rendszeri problémák jellemző­ek. Kavicsot, sódert is kell etetni velük, hogy rendben legyenek. Egyébként a hidegre nem olyan érzékenyek, mint azt egy afrikai madártól elvárnánk. Bírják a ha­vat is. Az ausztráliai emu és a dél-amerikai nandu is hozzászo­kott a magyarországi éghajlat­hoz, jól átvészeli a telet. A futómadarak jellemzője, hogy nincs mellhúsuk. A szárnymozgató izmok elsatnyul- tak. A combjuk viszont annál na­gyobb! Egy negyvenkilós emu­ból tíz kiló színhús jön ki, s an­nak nagyrésze a comb. Egy 100- 150 kilós kifejlett struccnak 15- 20 kilós combjai vannak. A csi­be se kicsi. Mikor kikel a tojás­ból 1,2 kiló. A futóm lár-csi1 'r iránti kereslet keleten nagy: Uk­rajnában és Romániában. A vá­góállat húsát főként német piac­ra szállítják. Készítenek belőle szalámit, kolbászt és virslit is. A tojást étkezésre nem érdemes el­adni, mert 3000-3500 forintot kellene érte elkérni, hogy pénzé­nél legyen a termelő. Viszont, ha némi energia-ráfordítással kikel­teti, a csibét 11-12 ezer forintért megveszik. A meddő tojások sem mennek veszendőbe. Azok tartalmát kifújja, és héját tojás­díszítőknek adj el Szentes Zol­tán. így a selejt is értékké válhat. A jelenlegi felnőttmadár-állomány Kisvejkén összesen strucc 1 2 3 emu 3 6 9 nandu 2 1 3 Kikelt fiókák súlya (gramm) strucc 1200 emu 330 nandu 330 FORRÁZ m-crürrís A csibék tápot és apróra vágott zöldséget esznek A mözsi fűrészüzem gyártási hulladékait újrahasznosítják alapkőletétel Telephelyfejlesztésre nyert vissza nem térítendő támogatást a Kriszt Kft., európai uniós forrásból TOLNA-Mözs Alternatív, környe­zetbarát fűtőanyagot, fapelletet gyárt Mözsön a Kriszt Kft. A Dél­dunántúli Regionális Operatív Program támogatási rendszeré­hez benyújtott telephelyfejlesz­tési pályázaton, európai uniós forrásból, vissza nem térítendő támogatást nyer­tek. Készül egy új bemutatóterem, melyben az érdek­lődők a pelletkan- dalló működését tekinthetik meg. Emellett bővítik a raktárka­pacitást, a tűzivíztározót, korsze­rűsítik az alapanyagraktárat, a csapadékvíz-elvezetést, a va­gyonvédelmi rendszert, az ipari utat és a parkolót. A kivitelezést hamarosan meg­kezdik, az alapkövet tegnap he­lyezték el a mözsi telephelyen. Az eseményen részt vett többek között dr. Sümegi Zoltán tolnai polgármester és Kárpáti Zoltán, a Kriszt Ipari Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. ügyvezetője. Köz­reműködtek a Barti- na Néptánc Egyesü­let táncosai. Tíz évvel ezelőtt árufuvarozásra jött létre a cég. Ebből adódik, hogy termékeiket önmaguk szállítják a bel- és külföldi megrendelőkhöz. Olasz piacra főleg raklapokat és tűzifát visznek. A fapelletet több más uniós országba szállítják. Még nem régi a mözsi pellet­■ Bemutatóterem­ben népszerűsí­tik a pelle tét. Kárpáti Zoltán (balról) és dr. Sümegi Zoltán rakta le az alapkövet gyártás. Egy 2008-as év végi technológiai fejlesztés során ala­kították ki annak lehetőségét, hogy a fűrészüzem gyártási hul­ladékait újrahasznosíthassák. Kárpáti Zoltán elmondta: a jelen­leg termelt mennyiség 80 száza­lékát szállítják külföldre, és 20 százalékát hazai piacra. A jövő­ben ezen az arányon szeretné­nek változtatni. Remélhetőleg „rászoknak” a magyar vásárlók is a pellettel való tüzelésre, mely gazdaságos és környezetkímélő. Megszenvedtek a sikerért. Nemcsak a gazdasági válság oko­zott problémákat a cég életében, hanem egy tűzeset is. Tavaly nyá­ron az egyik sorozatvágó körfű­résznél egy beszorult fadarab mi­att szikra keletkezett, majd a szik­ra és az izzó fűrészpor a közpon­ti porelszívón át a porkamrába ke­rült Ott egy porrobbanás után tűz keletkezett, ami átterjedt a fafel­dolgozó csarnokra is. Szerencsé­re az üzem dolgozóinak és a kör­nyező települések tűzoltóinak si­került megfékezniük a lángokat A Kriszt Kft összeszedte ma­gát és újult erővel fejleszt Projekt­jük alapvető célkitűzése: a gazda­sági versenyképesség javítása, a termelési és raktározási kapaci­tás modernizációja és a környe­zetvédelmi jogszabályoknak meg­felelő telephelyfejlesztés. További cél a kapacitás növelése, és egy motivált, lojális, összetartó mun­kaközösség létrehozása. ▲

Next

/
Oldalképek
Tartalom