Tolnai Népújság, 2010. március (21. évfolyam, 50-75. szám)

2010-03-16 / 62. szám

2010. MÁRCIUS 16., KEDD 7 GAZDASÁG&KÖZÉLET Díjak meglepetésekkel, botrány nélkül állami elismerések Varnus Xavér, Borsik János és Quentin Tarantino is kitüntetést kapott A kulturális nemzet egy­ségéről beszélt Sólyom László államfő a legran­gosabb hazai kitünteté­sek átadásakor. AS-összeállítás Az idén 19 művésznek ítéltek oda Kossuth-díjat, 20 tudós ré­szesült Széchenyi-díjban, míg a Magyar Köztársasági Érdem­rend magasabb kitüntetéseit 26- an kapták. A nemzeti ünnep al­kalmából odaítélt kitüntetéseket az államfő' Bajnai Gordon mi­niszterelnök és Katona Béla, az Országgyűlés elnöke társaságá­ban nyújtotta át tegnap a Parla­mentben. ■ A legrangosabb kitüntetés idén Komái János közgazdászé. Sólyom László a kitüntetések átadóünnepségén hangsúlyoz­ta: a magyar nemzet egységét mint kulturális nemzet egysé­gét kell fenntartanunk és ápol- nunk, ezt értessük meg Euró­pával és a szomszéd országok­kal is. A köztársasági elnök sze­rint 1848/49 sok mindenben célba ért, megteremtette a pol­gári magyar nemzetet, de a nyelvében élő nemzet koncep­ciója kudarcot vallott, és ezt az örökséget végre meg kellene va- 5 lósítani. A kulturális nemzet | egysége senkit sem fenyeget, a | kultúrák kölcsönös elismeré- * sén alapul, és létkérdés szá- e munkra - tette hozzá. A köztársasági elnök szerint az egyetemes értékek elismeré­se mindig az ilyen díjátadás füg­getlenségét jelenti a napi politi­ka történéseitől. „Azt jelenti, hogy akármi van ott kint, a kor­don akármelyik oldalán, ez egy szigete a békének és az értékek­nek, s az állandóságnak, ame­lyet nagyon meg kell becsül­nünk, és amiben a jövőt tekint­ve is bíznunk kell” - szögezte le Sólyom László. Hozzáfűzte: külö­nös örömére szolgál, hogy az idén egy tudós, Kornai János professzor, világszerte ismert közgazdász kapta a legmaga­sabb magyar elismerést, a Ma­gyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjét. A Köztársasági Érdemrend kö­zépkeresztjét kapta többek között Lovasi András, a Kispál és a Borz frontembere 42 évesen kapta a díjat Népszerű előadó-művészi tevékenységéért díjazták Varnus Xavért is Almási Tamás filmrendező maradandó értékű dokumentum- és játékfilmjeiért kapott Kossuth-díjat A Kossuth-díj idei kitüntetettjei Görgey'Gábor fró, Jordán Tamás színész, Varnus Xavér orgonamű­vész, illetve Sztevanovity Dusán dalszövegíró, de kitüntették Maj- tényi Lászlót, aki nemrég, az or­szágos rádiófrekvenciák kiosztá­sa miatt mondott le az ORTT elnö­ki tisztségéről, és Borsik Jánost, a Mozdonyvezetők Szakszervezete ügyvezető alelnökét is. ■ Díjazták A szabadság vihara című amerikai film készítőit is. A határon túl élő díjazottak kö­zül a legismertebbek a vízüabda- válogatott 1956-os szerepléséről szóló, A szabadság vihara című amerikai dokumentumfilm ké­szítői. Andy Vájná és Quentin Tarantino producerek is a Ma­gyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal ki­tüntetésben részesültek. A leg­nagyobb meglepetést azonban a Kispál és a Borz szövegíró-éne­kesének, Lovasi Andrásnak a Kossuth-díja váltotta ki. A pécsi művész lapunknak korábban úgy nyilatkozott: biztos benne, hogy kitüntetése indulatokat fog kiváltani, annál is inkább, mivel a díj mögé egy ideje mindenki politikát kever. Szerencsére az elmúlt évek politikai viharainak nyoma sein volt az idei átadón: a kitüntetet­tek közül senki sem utasította el a neki szánt díjat, és a kézfogá­sok sem maradtak el. aknay János Munkácsy Mihály-díjas festőművész almási tamás Balázs Béla- díjas filmrendező bezerédi Zoltán, a Katona József Színház Jászai Mari- díjas színművésze békés itala, a Madách Színház Jászai Mari-díjas színművésze csernus Mariann, a Pesti Magyar Színház Jászai Mari­díjas színművésze féner tamás Balázs Béla- díjas fotóművész HARKÁNYI ENDRE, a Vígszínház Jászai Mari-díjas színművésze KARDOS SÁNDOR Balázs Béla- díjas operatőr ARNÓTH LAJOS Ybl MiklÓS- díjas építészmérnök AUGUSZTINOVICS MÁRIA közgazdász ÁDÁM VERONIKA orVOS BOJTÁR ENDRE JÓZSef Attila- díjas irodalomtörténész csáki Csaba agrárközgazdász FRIEDLER Ferenc informatikus GiNSZTLER János kalorikus gépészmérnök HORVAi György kémikus komlós Katalin Erkel Ferenc- díjas zenetörténész KOVÁCS ANDRÁS FERENC JÓZSef Attila-díjas és Babérkoszorú­díjas költő lantos Ferenc Munkácsy Mihály-díjas festőművész LENGYEL Péter József Attila- díjas író lovasi András zeneszerző maár gyula Balázs Béla-díjas filmrendező MARGITAI ÁGI Jászai Matí- díjas színművész matuz istván Liszt Ferenc- díjas fuvolaművész papp Oszkár festőművész rados Ferenc zongoraművész rakovszky zsuzsa József Attila-díjas író VID0VSZKY LÁSZLÓ Erkel Ferenc-díjas zeneszerző KOPPÁNY TIBOR Ybl Miklós- díjas építészmérnök MIHÁLY GYÖRGY fizikus NÉMETH TAMÁS agrokémikus PASSUTH KRISZTINA művészettörténész PLÉH CSABA pszichológus pór Péter irodalomtörténész Rainer m. János történész sárközy András matematikus TULASSAY ZSOLT OtVOS ungvári tamás József Attila- díjas író závodszky Péter biofizikus A Széchenyi-díj idei díjazottjai HIRDETÉS Duplán kelendő lehet a hús mangalica A Japánba irányuló kivitelt akarják növelni A mostam mennyiség - azaz 300 tonna - akár dupláját is el lehet­ne adni évente a magyar manga­licahúsból Japánban - mondta Tóth Péter, a Magyar Mangali- catenyésztők Országos Egyesüle­tének elnöke, miután visszaérke­zett a tokiói nemzetközi élelmi­szer-ipari kiállításról. Az elnök közölte: Japánban szeretik a ma­gyar mangalicahúst. így szerinte a magyar mangalicahúsból két- három éven belül jelentősen nö­velhető lenne a kivitel. Ennek szerinte csak a magyar mangali- g catenyésztés kapacitása szabhat S határt. Tóth Péter úgy véli, hogy | ezt az igényt belátható időn belül | a magyar mangalicahús-feldolgo- I zók ki tudják elégíteni. Évente ötvenezret vágnak le Példaként hozta fel: egy 110 ki­lós, hasított mangalicasertésből most mintegy 25 kilónyi húst szállítanak Spanyolországba és mintegy 20 küónyit Japánba. A 80 kiló színhúsból összesen mintegy 50 kiló exportra kerül, a többit húskészítményként dol­gozzák fel a magyar üzemek. De a húskészítményekből is exportálnak még - jegyezte meg a Mangalicatenyésztők Országos Egyesületének elnöke. Jelenleg Magyarországon hat­ezer koca van a rendszerváltás idejére a kihalás szélére sodró­dott sertésből. Évente mintegy 50 ezer mangalicaluzót vágnak le, ez a magyar sertésállomány 1,5-2 százaléka. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom