Tolnai Népújság, 2010. március (21. évfolyam, 50-75. szám)

2010-03-13 / 61. szám

2010. MÁRCIUS 13., SZOMBAT - TOLNAI NÉPÚJSÁG

RIPORT

BiKAL A magyarok legnagyobb szabadtéri színháza a reneszánsz jegyében idézi meg a történelmet. Ápolja és tovább adja a népi mesterségek művészi értékű hagyományait. Rendhagyó felfrissülést, feltöltődést kínál a felgyorsult, stresszes világban

ÉLMÉNYBIRTOK: A MEGVALÓSULT ÁLOM

Április 1-jén nyit a bikali reneszánsz élménybirtok, hazánk egyetlen - és Európában is ritkaságnak számító - középkori tematikus parkja, amely sajátos egységben ötvözi a szórakozást és élményszintű kikapcsolódást. Emellett máig egyedülálló oktatási programot is kínál.

Lengyel János

Ez melyik mesében van? - kérdezte a férfi felé fordulva egy tizenévesforma lányka, s jól megrázta az elmélázó felnőtt kezét. Mivel válasz nem érkezett, odaperdült elé. - Olyan ez, mint egy álom! Neked bejön? - Nem olyan, hanem ez egy álom - szólalt meg végre az apa. A gyermek egyetértőén bólogatott. A párbeszédnek nemrégiben voltam fültanúja a nyilvános főpróbák egyikén.

Ilyen a bikali reneszánsz élménybirtok. Egy hely, ahol megelevenedik a történelem, áthat a kultúra és a művészet, hogy magával ragadja mindazokat, akik tartalmas élményre vágynak. Egy építész, Kollár László tulajdonos és csapata álmodta meg. Ez az álom sokadik foka. A romokból lett kastélyszálló, a francia udvarház, a hívogató fürdőház, az élmény- és marokkói fürdő betetőzése. A megfellebbezhetetlen hangulat. Az élménybirtok és csapata az április elsejei megnyitóra készül. A bemutatkozás, a teszt jól sikerült. Bár van még javítani való, a vendégek máris túláradó szeretettel beszélnek a dél-dunántúli turizmus legújabb gyöngyszeméről.

A reneszánsz újra megélésre érdemes időszaka az emberiségnek. Az oly sokszor csodált (irigyelt?!) polihisztorok világa egyszerre vonzó és elkápráztató. Nagy titkok és csodák születtek ebben az embert minden szépségével, gyarlóságával, hatalomvágyával, érzelmi kavalkádjával együtt is jobban megismerni akaró korban. A reneszánsz stílust hagyományosan a polgári réteg megerősödéséhez szokták kötni, hiszen á művészetben megjelenő jelentős szemléletváltás egybeesik azzal a társadalmi és gazdasági folyamattal, amelynek lényege a kereskedők és iparosok, és ezzel együtt a városok szerepének megnövekedése.

Bikalön mostantól újra megélhető a reneszánsz történeti hűségében, korszerű, modern tartalommal. Felépült hát a magyarok legnagyobb szabadtéri nemzeti színháza, hogy méltó keretet adjon mindannak, amiért élni érdemes. A Kárpát-medence e jeles népének kiválósága, világszerte elismert virtusa és leleményessége nem véletlenül leKollár László, a bikali álmok megálmodója

gendák forrása. Bikaion minden újra él. A középkori falu, ahol a sokak által irigyelt fazekas ko- rongozik, aki egy maréknyi agyagból képes csodát varázsolni. Ez sokszor bizony viták forrása is. Mert ki gyártja a faluban a legszebb cserepet? Azt mégis a népek mondják meg. Amikor a teljesen valódinak tűnő veszekedésbe pottyant nagyérdemű föleszmél, már szem nem maradt szárazon. És hát itt van a tűz és a vas nagyhatalmú ura, a kovács. Dolgozik nagy hanggal és hangyaszorgalommal. Korhű ruhában, szakértelemmel biztatja közönségét: ugyan már csapjanak egyet oda az izzó vasnak! Bárki megteheti!

Müyen lenne a falu állatok nélkül? Elképzelhetetlen! Van itt minden, amely megfér az ember körül: mangalica, kecske, birka, nyúl garmadával. Az állatok szeA titkos világ is arra való, hogy megismerjük

a reneszánsz megjelenése helyileg Itália városaihoz, időben pedig a 14-15. századhoz köthető. A szemléletváltás egyik forrása az ókori kultúra Itáliában a műemlékeken, a romokon keresztül a mindennapokban is jelenlévő hatása, innen ered a stílusirányzat elnevezése is: a francia renaissance újjászületést jelent. A másik forrás a

gazdasági és társadalmi élet átalakulásával együtt járva a természet teljesebb megismerésének igénye, a vallásos világmagyarázatok háttérbe szorulása. Az új világkép tehát részben a humanizmuson, vagyis az emberközpontúságon, részben pedig a természetben (is) megfigyelhető változások magyarázatának igényén alapult

A kovács, a tűz és a vas nagyhatalmú ura elbűvöli kicsiket és nagyokat

h'd erőszakkal várják a simoga- tást, különösen a gyerekekét. Akik megéheztek, azokról a csárda gondoskodik. Szinte kész Kánaán: méz, lekvár, sajt, vaj és más finomságok. A vállalkozó szelleműek itt is kipróbálhatják magukat. Mintha középkori receptverseny zajlana. A falu egyik csodája a madaras színpad, ahol történelmi mondák, események elevenednek meg a madarak légi balettjében. A látvány elkápráztató. És persze itt sincs nap humor nélkül. A bemutatón „véletlenül” éppen arra járt Mátyás király bolondja a szamarával és a libájával. A jó ember nézte-néz- te a madarak virtusát, majd sokat látott kétlábúját igyekezett rávenni: keljen már versenyre a madarász baglyával. De már a szárnyas beazonosításánál kezdődtek a bajok. Milyen madarad van neked? - kérdezte a bolond. - Uhu - válaszolta a madarász. - Aha! - kapott fejéhez a bolond. - Nem aha, hanem uhu - szólt ingerülten a madarász. - Aha nyugtázta az istenadta, s máris szólongatta libáját, aki nem értette a soha nem hallott, új nyelvet. A közönség tanulékonyabb volt a bolond libájánál. Uhu! Aha! - hallgattuk a birtokon a gyerekek feleselését.

Sokan úgy gondolják: mégis a középkori város az igazi. Itt, a bikali óvárosban minden olyan,

■ Egy kis leltár: 2,6 milliárd forint 7,5 hektáron = egy új világ.

mintha valóban visszaléptünk volna a 15-16. századba. A régi kort jellemző házak nem díszletek, valódiak. A műhelyekben hús-vér emberek dolgoznak: a kőfaragó, a pék a mézeskalácsos, aki üsztből, mézből és cukorszirupból készíti az ellenállhatatlan csodákat. S ki ne akarna saját készítésű, tükrös mézeskaláccsal kedveskedni szerettének. A sárkányfűárus sem rest, mindenáron gyógyítani akar, a szabómester méretet vesz, a gyerCsak a csoportosan megélt valódi élmény képes legyőzni a stresszt

tyaöntő pedig arra büszke, hogy neki van a legtöbb tanítványa. Egyelőre irigykedve nézi őt a papírmerítő. De tudja: eljön hamarosan az ő ideje is.

Látott már valaki unalmas reneszánsz várost? Az kizárt! Úgy szép az élet, ha zajos. Hogy milyen jót lehet veszekedni egy kocsmában lerészegedett emberrel, aki semmi pénzért sem akar hazamenni folyton zsörtölődő feleségéhez, s hogy milyen vitát kavarhat a kimosott ruhák teregetése, csak az tudja, aki legalább egyszer már részese volt ennek a perpatvarnak.

Az óvárosi vendéglőnek már a hangulata is lenyűgöző. Illatok vezetik a lábunkat. Kemencében sült lepények, lángosok, korabe-, li hűsítő italok várják az éheseket, szomjasokat Az apródképző pedig egy kész csoda. Ide kizárólag gyerekek mehetnek, több korcsoportban. Megtanulhatnak mindent, amit a középkorról tudni érdemes. Kézműves és ügyességi játékokat, lovagi erényeket s persze a bajvívás fortélyait.

Az élménybirtok leglátványo- sabbika a lovagi küzdőtér, ahol újra megelevenedik a reneszánsz vüág, a magyar történelem legszebb emlékei izgalmas jelenetekkel, látványos párbajokkal, kacagtató megnyilvánulásokkal.

A reneszánsz nemcsak a küzdelem, a tudás tisztelete is. A korai humanizmus követői hittek az emberben rejlő alkotóerőben, hitték, hogy a sokoldalúan képzett, kiművelt emberfők előbbre viszik a világot. Azt a tudást keresték, amivel egyszerűen megoldhatók a világ rejtélyes jelenségei. Megújult a képzőművészet, az irodalom és a zene is. Az értékek megőrzése és gazdagítása, a hagyományőrzés, az élményszerzés nemzedékek kötelezettsége. A bikali élménybirtokon ezt is fontosnak tartják. Pannónia dicsérete címmel versenyre hívják a felső tagozatos és a középiskolás diákokat. A reneszánsz világát felölelő változatos témakörökben mindenki megtalálhatja a neki leginkább tetsző feladatot A versenyre magyar és határon túli iskolákat egyaránt várnak. A megmérettetés tehetségkutató és -gondozó, ahol nemcsak a lexikális tudás számít, hanem az ügyesség is.

Az élménybirtok családpárti, a generációk közös élménybefogadását ösztönzi. Ezért hétpróbás versenyre hívják a családokat, hogy minden korosztály megmutathassa virtusát A döntő természetesen a király és a királyné előtt zajlik majd.