Tolnai Népújság, 2010. március (21. évfolyam, 50-75. szám)
2010-03-10 / 58. szám
6 2010. MÁRCIUS 10., SZERDA GAZDASÁG A BUX index 2010. március 9-én Nyitóérték: Záróérték: 22330 22397 22500 22400 22 300 ^ | Változás: 0,16% 22200 22100 22000 Előző napi záróérték: 22361 15;30, a New Verk-i 9- - tőzsde nyitása /; 09.00 11.C 13.00 15.00 16.30 FORRÁS: BÉT NYERTESEK 2010.03.09. Utolsó ár (Ft) Változás (%) Millió Ft Egls 20400 1,54 447 Mól 18900 0,74 2622 ANY 880 0,57 3 OTP 6030 0,33 11673 MTelekom 719 0,27 1279 VESZTESEK FORRÁS: BÉT UtotóáfR} VM^MóR Danubius 3410-2,15 2 Émász 22270-2,06 6 KEG 318-1,54 2 Synergon 686-1,43 5 Richter 41500-0,95 3 335 A BUX index az elmúlt napokban 21200 21475 21000----------------------------------------po rt/ 03.01 03.02 03.03 03.04 03.05 03.08 FORRÁS: BÉT r BET-áruszekció (forint/tonna, 03.09.) EUROBÚZA 2010. május 29 000 TAKARMÁNYBÚZA 2010. május 27 850 TAKARMÁNYKUKORICA 2010. május 31200 TAKARMÁNYÁRPA 2010. május 28000 OLAJ NAPRAFORGÓ 2010. május 79 000 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2010. március 9-én. €/Ft f 267,21 +0,96 Ft $/Ft CHF/Ft f f 196,55 182,65 ►1,68 Ft +0,72 Ft Forintbetéti* kamatok (%) 2 hó 3 hó Allianz Bank 4,75 5,00 Budapest Bank 3,25 3,25 Erste Bank 4,00 4,40 K&H Bank*** 3,30 5,10 MKB Bank 5,03 5,13 OTP Bank 1,50 1,50 OTP Bank**** 5,50 7,25 Raiffeisen Bank ** 5,60 5,30 'ALAPTERMÉKEK, 1 MILLIÓ FORINTRA. "AKCIÓS. ***3 HÓ HELYETT 6 HÓ. *• "FOKOZÓDÓ 3*1 FORINTBETÉT-AKCIÓ Euró-valutaárfolyamok (forint/euró, 03.09.) Vételi Eladási Allianz Bank 259,41 272,71 Budapest Bank 257,78 273,73 CIB Bank 255,46 276,74 Citibank 255,31 276,59 Erste Bank 258,31 273,19 K&H Bank 258,66 273,56 MKB Bank 259,64 272,96 OTP Bank 261,15 274,55 Raiffeisen Bank 261,84 273,62 Versenyelőny lenne az e-írástudás informatika A magyar kis- és közepes vállalkozások lemaradása elég jelentős Kiindulási alap: minden harmadik munkavállalóra jut egy komputer Magyarországon évente 350 milliárd forintot lehetne megtakarítani, ha a munkájukhoz PC-t használók gyakorlott digitális írástudók lennének. A középiskolákban egyre többen szerzik meg a számítógépes jogosítványt Sági Gyöngyi Ha a számítógépes munkahelyeken olyanok dolgoznak, akik láttak ugyan már számítógépet, de készségszinten mégsem rendelkeznek kelló' felhasználói ismeretekkel, a tudatlanság többlet- költsége meghaladhatja az évi 410 milliárd forintot. Ezt állapította meg egy a közelmúltban készült hazai felmérés. Egy nemrég napvilágot látott másik adat szerint pedig öt éven belül Magyarországon már legfeljebb az állások tíz százalékához nem lesz alapkövetelmény a digitális írástudás. ■ A tudatlanság többletköltsége több mint 400 milliárd forint. A képzést felkaroló hazai szervezetek közül az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (ÍVSZ) és a Magyar EU Fejlesztési Igazgatótanács (MEFIT) az elmúlt hetekben országos rendezvénysorozattal hívta fel a figyelmet arra, Magyarországon milyen elkese- rítően alacsony a digitális íráskészség. Az esemény szervesen kapcsolódik az Európai Bizottság Vállalkozáspolitikai és Ipari Fő- igazgatósága által indított európai méretű kampányhoz. Magyarországon a kis- és középvállalkozások alig tíz százaléka tartja fontosnak az élethosz- sZig tartó tanuláshoz kapcsolható belső képzést, a nagyvállalatoknak is legfeljebb a 30-40 százaléka vélekedik így - emelte ki a rendezvénysorozaton szerzett tapasztalatai alapján Klotz Tamás, az ÍVSZ főtitkára. Megjegyezte: még lesújtóbb a kép, ha az informatikai továbbképzést tekintjük, nálunk feleannyi vállalkozás tartja ezt fontosnak, mint Csehországban. Pedig még a válság idején is ez az egyik olyan szakma, ahol a cégeknél hiány van - igaz, elsősorban minőségi tudással rena hazai munkaerő informatikai felkészültségét vizsgálta egyik közelmúltban készített felmérésében a GKIeNET. Ennek alapján általánosságban elmondható, hogy a tíz fő feletti vállalkozások szinte mindegyikénél használnak számítógépet Nagyjából minden harmadik munkavállalóra jut egy komputer. A munkájuk során számítógépet ténylegesen használó alkalmazottak száma ennél valamivel kevesebb. A géppel dolgozók több mint kétharmadának ugyanakkor semmilyen IT-képesítése nincs. Még sötétebb a kép, ha figyelembe vesszük, hogy a képesítettek több mint felének is csak kiegészítő képzésben szerzett képesítése (ECDL, OKJ) van, ez a munkaadók szemében nem nagy előny. így lógunk a világhálón IIIllÜlll 2008 2009 Modem 24 742 22 503 Kábeinet 718 060 782 287 DSL 806 569 800 013 Mobilnet 570835 933 000 Egyéb 90 798 245 338 Összesen 2 310 914 2 783 141 * NETES KAPCSOLÓDÁSI TECHNOLÓGIÁK HASZNÁLÓINAK A SZÁMA, FŐ FORRÁS: KSH delkező - informatikusokból. A jövőkép ma már kicsit rózsá- sabb, mint két éve, mert azóta valamelyest nőtt az informatikai felsőfokú képzésre jelentkezők száma. A középiskolákban pedig évről évre nő az európai számítógépes jogosítványt (ECDL) megszerzők száma. Egyes szakértők szerint akár az érettségi alapkövetelményévé is lehetne tenni ennek megszerzését, hasonlóan az egyetemi diplomához megkövetelt nyelvvizsgához. Egyelőre parkolópályán van ugyanakkor az informatikai felnőttképzés 2008-ban nagy kampánnyal meghirdetett programja, a TITAN (tréningkeretprogram az információs társadalom alkalmazkodóképességének növelésére) is, az azzal kapcsolatos szándéknyilatkozatot a kormány, a MEFIT és Steve Ballmer Microsoft-vezér írta alá (ő az, akit a pesti Közgázon az előadásán megdobált egy túlmozgásos hallgató). Ennek kapcsán a kormányzati koordinációt hiányolják már hónapok óta a projekt üzleti és civiloldalát képviselő szervezetek. Úgy vélik, emiatt késlekedik a finanszírozási források elkülönítése, a programhoz évi tízmilliárd forintnyi uniós támogatás vehető igénybe. Tilesch György, a MEFIT főigazgatója lapunk kérdésére elmondta: a pénz nem veszett el, de már a következő kormányra vár az ehhez kapcsolódó pályázatok kiírása. A 2009-12 közötti időre tervezett TITAN lényege, hogy minél több legyen a számítástechnikai ismereteket szerzett munkavállaló, javuljon a kkv-szektor döntéshozóinak IT-képzettsége, és általában is több legyen a jól képzett informatikai szakember. A projekt modellje szerint az iparág szereplői adják a szaktudást, az állam pedig a koordinációt és - EU-forrásokból - a finanszírozást biztosítja. Egyensúlyban lehetünk igazán versenyképesek gyáriparosok Járai Zsigmond szerint költségvetési többletre és alacsonyabb adókra van szükség Megfelelő gazdaságpolitika mellett az egyensúlyi és versenyképességi szempontok nem ellentétesek: olyan büdzsét kell csinálni, amely elősegíti a gazdaság versenyképességének növekedését és egyben javítja a költségvetés egyensúlyát - fogalmazott a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) kedd délelőtti fórumán lárai Zsigmond. A volt jegybankelnök és pénzügyér hozzátette: a csökkenő deficit az IMF-hitel lehívásának feltétele volt, ez megmentett minket a 2008 őszén fenyegető csődtől, ám a bővülést nem segíti elő. A jelen helyzetből fakadó feladatok élén lárai Zsigmond az : Járai: Nem a hiányt kell leszorítani a büdzsében, a bevételt kell tudni növelni előreláthatóság megteremtését említette. Fontos, hogy a vállalatok világosan lássák, hogy a jövőben mi fog történni, mit tesz a kormány - tette hozzá. A célok között szerepel az is, hogy az állami újraelosztás arányát csökkenteni kell, amit egy dinamikusan növekvő gazdaságban lehet igazán megvalósítani. Emlékeztetett: az Orbán-kor- mány idején ennek mértéke a bruttó hazai termék (GDP) 52 százalékáról 46 százalékra csökkent, azóta azonban 50 százalék körül állt be. Holott a kívánatos mérték 40 százalék alatt, az adóterhelés esetében pedig 30 százalék alatt lenne. Ez utóbbi jelenleg Magyarországon 38,5 százalék. Ezzel kapcsolatosan a szakember leszögezte: először az adókat kell csökkenteni, majd az ebből befolyó, idővel magasabb bevételekből lehet csak jóléti kiadásokat finanszírozni. Hozzátette: a költségvetésben nem a hiányt kell leszorítani, hanem egyenesen néhány százalékos többletet kell produkálni, hiszen csak így van esély az államadósság visszafizetésére. lárai Zsigmond ugyanakkor hangsúlyozta: nem a Fidesz hivatalos gazdaságpolitikáját, hanem a személyes véleményét ismerteti, bár - mint fogalmazott - „vannak átfedések”. ■ K. R. 7-
