Tolnai Népújság, 2010. március (21. évfolyam, 50-75. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2010-03-07 / 10. szám
2010. MÁRCIUS 7., VASÁRNAP 3 TOLNÁBAN, KÖZELRŐL JEGYZET VENTER MARIANNA Teakályha és kikelet nem akar tavaszodni. Pedig, fogadni mernék, régen várták már úgy az emberek a jó időt, mint ebben a szezonban. Merthogy a meleg az nagyon drága mulatság lett manapság. Gondolom, nem készült üyen felmérés, de a nyakamat teszem rá, hogy régen volt már olyan tél, amikor ilyen kevés gáz fogyott. No nem azért, mert az emberek téli túlélőgyakorlatot szerveztek a lakásban, hanem azért, mert aki csak tehette, inkább alternatív megoldást választott: azzal tüzelt, amivel tudott. Megnőtt a becsülete az eddig a fészerben rozsdásodó teakályhának, mert ezzel fűtöttek egyetlen helyiséget, és ha a család mérete megengedte, akkor mindannyian egyetlen helyiségben aludtak. Csak az én ismeretségi körömből több mint tíz famíliát tudok felsorolni, akik beüzemelték a kályhákat, a vegyes tüzelésű kazánokat, és szép komótosan eltüzelgették a megvásárolt fa mellett az ösz- szes limlomot, papírhulladékot, sőt, még a rossz cipőket is. Ezenkívül a még elviselhető mértékig takarékoskodott mindenki a vízzel és a vil- - lannyal is, és nem csak a gitt1 bális felmelegedés miatti .aggodalom okán. MONDHATNÁNK, hogy még akár dicséretes is lehetne ez a takarékosság, és bizonyára senkinek sem válik kárára, csak éppen nem mindegy, hogy szabad elhatározásból, vagy keserű kényszerből cselekszik valaki. Mert az utóbbinak igen ross/ a mellékíze, és nem igazán alkalmas a kitörő optimizmus gerjesztésére. azt mondja a magyar pesszimista nemzet. Pedig szerintem egyáltalán nem az. Még a rozsdás teakályha mellett ülve, az imént tűzre vetett lyukas mamuszpapucs aromáját szagolva is szentül hisszük, hogy egyszer tavasz lesz, mégpedig olyan, amilyet mi akarunk. Az autópálya nem csodafegyver M6 Nem hoz kötelezően gazdasági fellendülést egy térség életébe a sztráda Az autópálya megépülése nem feltétlen vonzza a befektetőket a térségbe. Németh Nándor kutató, elemző szerint a sztráda nem csodafegyver. Az átadásra váró Mó-os viszont már két beruházót Szekszárdra csábított. Rácz Tibor Az autópálya nem csodafegyver. Ezt mondta kérdésünkre Németh Nándor, a Pannon Elemző Iroda ügyvezetője, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdasági Kutató Intézetének korábbi munkatársa, amikor arról kérdeztük, az átadásra váró Mó-os autópálya hozhat- e Tolna megyébe gazdasági fellendülést. A dombóvári születésű, Gyulajon nevelkedett kutató, elemző publikálta Az autópálya-hálózat térszerkezet alakító hatásai - Magyarország esete című írását, egy 2005-ben megjelent tanulmányban. Akkor az M3-as mellett fekvő települések fejlődését vizsgálta.- A sztráda épülésétől plusz gazdasági növekedés csak olyan területen várható, amely magától is képes bekapcsolódni a versenyképes gazdasági vérkeringésbe. Azaz, ha megfelelő a munkaerő minősége, s az ott élők számára nem problémai moTMh^3í$ Ahonnan az aktív, jól képzett munkaerő már' elvándorolt, hiányzik a szakképzettség, egy esetleges befektető nem talál dolgozókat a termeléshez. Itt csak áthalad az autópálya - tette hozzá. Mint mondta, olyan körzetekben, ahol van növekedési potenciál, hozhat pluszt egy épülő sztráda, így Szekszárdon elképzelhető, hogy néhány cég letelepszik. . - A falvak önkormányzatainak ajtaján viszont nem valószínű, hogy a befektetők dübörögnének. A Dél-Dunántúlhoz hasonló vidék, amelyen az M3- as autópálya áthalad, de említhetném az M5-ÖS útvonala melletti területek is. Bár már sokkal régebben megépültek ezek a sztrádák, mint az átadásra váró Mó-os, mégsem történt különösebb változás. A várt fellendülés elmaradt. Az igazsághoz Amikor utoljára napos idő volt, még folyt az építkezés, mire újra meleg lesz, már száguldhatunk az M6-oson hozzátartozik, hogy az M5-ös melletti Kecskeméten hamarosan megkezdi a német Mercedes-Benz az autógyártást, ám abban, hogy ezt a várost választották, nem feltétlenül a sztráda volt az első számú befolyásoló tényező. Ezzel ellentétben az Ml-es és M7-es mentén nagy mennyiségű iparbetelepülés volt tapasztalható. Akkora, hogy 2000-re munkaerőhiány alakult ki a sztrádák melletti városokban és térségükben. Igaz, akkoriban a nyugati tőke számára népszerű célpont volt Magyarország, ugyanakkor ezeken a területeken voltak ipari hagyományok, megfelelő szakképzettséggel rendelkező munkaerő, és kellően kiépített infrastruktúra - szögezte le Németh Nándor. Kérdésünkre, hogy az M3-as és az M5-ÖS sztrádák épülésekor a munkaügyi központok megkezdték-e a hiányszakmák képzését az autópályák környékén fekvő városokban, hogy az adott területet vonzóbbá tegyék az esetleges befektetők előtt, azt mondta, direkt a sztrádaépítések miatt nem kezdtek ilyen képzésekbe, ám az adott területeken próbálták a hiányszakmákat feltölteni.- Kisebb foglalkoztatási többletet azért hozhat az Mó-os a kisebb falvakban is, ugyanis a benzinkutak, kiszolgáló egységek álláshelyet jelenthetnek. Az M6 elsődleges funkciója és fő haszna azonban az lesz, hogy gyorsabban elérhetők lesznek Tolna megye települései. Mindez hosz- szú távon gazdasági növekedést okozhat, kitolódnak az ingázási távolságok, a munkaerő követheti a tőkét. Ha például néhány nagyobb befektető Pécsett teremt álláshelyeket, a szekszárdiak is könnyebben vállalhatnak ott munkát - mondta. Kérdésünkre, hogy a sztráda megépülése az idegenforgalom növekedését gerjesztheti a térségben, tekintettel arra, hogy Pécs idén az Európa Kulturális Fővárosa, elmondta, javulás mindenképpen várható, a könyKét cég az M6-os miatt választotta Szekszárdot AZ ÁTADÁSRA VÁRÓ MÓ-OS autópálya miatt esett a választása Szekszárdra két külföldi befektetőnek is. Az Austrotherm azért választotta Tolna megye székhelyét, mert a hamarosan megépülő sztráda jó közlekedést biztosít a Duna mentén északdéli irányban, és könnyen elérhető a térség legnagyobb települése, Pécs. A döntésben fontos szerepet játszott, hogy a Szent László híd révén a keleti országrész is jól megközelíthető. A szekszárdi gyártókapacitás létrejötte lehetővé teszi az Austrotherm számára, hogy bővítse exportját a déli határon fekvő országokba, Szlovéniába, Horvátországba, Szerbiába, Romániába A cég megjelenése lendületet adhat a környéken az építési-felújítási tevékenységnek, továbbá munkát ad a környéken dolgozó szállítási cégeknek is. A MÁSIK ILYEN VÁLLALAT a Murexin Kft., amely hat hónap alatt építette fel gyárát a szekszárdi Ipari Parkban 15 ezer négyzetméternyi területen 1, 5 milliárd forintos beruházással. Tizenkét dolgozónak nyújt munkát az 50 ezer tonnát meghaladó gyártási kapacitású üzem. Ez az export beindulásával három-négyszeresére bővülhet. A hazai igények kielégítése mellett ugyanis Szerbia, Szlovénia, Horvátország, Lengyelország, Románia és Bulgária piacaira is szállítanak majd az ötféle aljzatkiegyenlítőből és 25 féle fugázó termékből. nyebb megközelíthetőség okán. A belföldi turizmust egy autópálya mindenképpen élénkíti. A Balaton látogatottságát is megnövelte az M7-es, bár ebben az is nagy szerepet játszott, hogy az utóbbi években a magyar tenger olcsóbb lett, s így már előnyt élvez a horvát tengerparttal szemben. Vászonra lelt a tönkrement falkép e:mi Szabó Dezsőt idézték műtárgymásolattal, albummal, kiállítással Svédországban jártak gyakorlaton a diákok dec Szabó Dezső 1937-ben nyerte el a szekszárdi vasútállomás falképeinek megfestését: három nagyméretű alkotása, a Sárközi vasárnap, a Szekszárdi szüret és a Szekszárdi vásár az 1980-as évek elejéig fogadta az érkezőket és búcsúztatta az útra indulókat. Ma már nem látható ez a közben tönkrement szekkó, legfeljebb fotókon. A Sárközi vasárnap hű mása viszont már létezik, köszönhetően Tóth Gábor festőművésznek. A másolatot a közönség tegnap tekinthette meg Decsen, a Faluházban, ahol Szabó Dezső emlékünnepet tartott aVíz’P’Art Közalapítvány és a nagyközség önkormányzata. Közel kétszázötvenen lehettek tanúi a lakossági A Sárközi vasárnap hű másolata meg is elevenedett tegnap Decsen támogatással megvalósult, 460x720 centiméteres másolat átadásának: a festményt Biczó Ernő, Decs polgármestere vette át Fusz Györgytől, a Víz’P’Art Köz- alapítvány elnökétől. Könyvbemutatón pillanthattak be az érdeklődők a Szabó Dezső művészeti albumba: a szép kiállítású kiadványt Lovas Csilla művészettörténész, a Wosins- ky Mór Múzeum munkatársa és Rühl Gizella, a civil kezdeményezés szervezője ajánlotta az érdeklődők figyelmébe. Dr. Gaál Attila, a múzeum igazgatója pedig méltatta a Szabó Dezső festményeiből rendezett kiállítást. A tárlat a hónap végéig tekinthető meg. ■ Sz. Á. szekszárd Svédországban járt nemrég a szekszárdi Szent László Középiskola Bezerédj Tagintézményének tizenkettő diákja. A fiatalok a Leonardo Mobilitás pályázat révén Drégely Judit és Révai Ferencné tanárnők kíséretében töltötték el egy hónapos gyakorlatukat a szintén kereskedelmi profillal is bíró vatlandai középiskola szervezésében. A logisztikai, pénzügyi-számviteli ügyintéző, marketing és reklámügyintőéző szakos diákok cégeknél vehettek részt gyakorlaton, ugyanakkor megismerkedhettek a skandináv ország néhány látnivalójával, például a stockholmi Vasa múzeummal is. Mivel tizenketten tíz helyre mehettek, a fiatalok többsége egyedül töltötte gyakorlatát. Mondhatni a mélyvízben kezdtek. A kezdeti nehézségek után pozitív tapasztalatokkal térhettek haza. Meglepetés volt számukra a svédek munkatempója, hiszen ott úgy gondolják, hogy a kipihent dolgozó sokkal hatékonyabb, ráadásul sokkal nagyobb figyelmet fordítanak az alkalmazottaik egészségi állapotára, és nem utolsósorban a környezet- védelemre. Remélhetőleg lesz folytatása a cserekapcsolatnak, hiszen a korábbi években, a Bezerédj iskola már kétszer is fogadott svéd gyakornok diákokat. ■ H. É. A á A 4
