Tolnai Népújság, 2010. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

2010-02-26 / 48. szám

2010. FEBRUAR 26., PENTEK 7 GAZDASÁG Főnyeremény lehet a Duna álom Hajózhatóvá tennék a folyót egészen a Fekete-tengerig Előzetesben a csaló brókerek - Sértettek jelentkezzenek! Elrendelte a Capital Partners- ügy hét gyanúsítottjának előze­tes letartóztatását a Budai Köz­ponti Kerületi Bíróság tegnap. A többmilliárdos csalás gyanújába keveredett Capital Partners bró­kercég budapesti központjában (CP) házkutatást is tartottak teg­nap a rendőrök. „Érdemes utánanézni a PSZÁF-nál, mielőtt valaki befek­tetési céghez viszi a pénzét” - mondta Barabás Gyula, a Ma­gyar Hitelszövetség elnöke az atv-nek. - „A külsőségek, az ele­gáns belvárosi iroda vagy az internetes honlap ugyanis egy cégnél sem jelent garanciát. Fon­tos, mielőtt valaki befektetni kí­ván, minimum tudakozódjon a pénzügyi felügyeletnél (PSZÁF), van-e engedélye a cégnek, amellyel üzletet akarunk kötni. ■ Ha üzletbe fognak, kér­dezzenek rá a PSZÁF-nál, van-e engedélye a cégnek. A csehországi székhelyű cég nagyon nagy haszonszerzéssel csábította a naiv, jóhiszemű ügy­feleket. Az „üzletkötőknek” jóko­ra jutalékot ígértek minden szer­zett ügyfél stb. után. Mint az egyik kereskedelmi tévé riportjában egy volt munkatárs azt mondta: az egész vállalkozás nem másra ala­kult, csak „lehúzásra.” Hadnagy József ügyvéd el­mondta, az előzetes tárgyaláson elhangzottak szerint körülbelül hárommilliárd forint károkozás­ról lehet szó. Arról nem kívánt nyilatkozni, hogy ügyfele - egy CP-vel kapcsolatban áló társaság őrizetbe vett ügyvezetője - tett-e vallomást. ■ Sokakat becsaptak ÖSSZESEN TIZENÖT EMBERT gya­núsít a rendőrség a Capital Partners csalássorozatával kapcsolatban, közülük heten kerültek előzetesbe. Tafferner Éva, a BRFK szóvivője a cég fő­városi, Bajcsy-Zsilinszky úti épülete előtt tartott sajtótájékoz­tatóján elmondta: a gyanú sze­rint a befektetési tanácsadó cégnél kereskedelmi tevékeny­ség látszatát keltve csapták be az ügyfeleket. Feltehetően sok sértettről még nem tudnak, ezért az ő jelentkezésüket is várják. Budapesten tárgyalnak a Duna-régió országainak politikai, üzleti, önkor­mányzati és civil vezetői. Céljuk egy olyan straté­gia kidolgozása, amely a víz védelméről és a köz­lekedés javításáról szól. Vég Márton Nem lesz külön forrás a Duna- stratégia megvalósítására, a meglévő európai uniós eszközök átcsoportosításával valósulhat­nak meg a tervezett fejlesztések - derült ki a tegnapi budapesti Duna-csúcstalálkozón elfogadott nyilatkozatból. Az együttműkö­dés területei közül kiemelkedik a hajózás és a vasúti közlekedés fejlesztése, hidak és autópályák építése, valamint a környezetvé­delem, a vízgazdálkodás és a tu­rizmus. Jelenleg a Dunát a világ tíz legveszélyeztetettebb folyója között tartják számon. „Szívesen vállalja Magyaror­szág a határokon átnyúló közle­kedési infrastruktúra és tömeg- közlekedés fejlesztésének, a Du- na-stratégia zászlóshajó projekt­jének vezetését” - mondta Baj- nai Gordon. A kormányfő szólt arról is: hazánk kiemelt terület­nek tekinti a környezetbarát ha­józás, a korszerűsített fuvarozás fejlesztését és a Duna-völgyi gyorsvasút továbbépítését. Fel­hívta a figyelmet arra, hogy a Ti­sza ciánszennyezésének tizedik évfordulóján nem lehet megfe­ledkezni az ivóvízminőség fon­tosságáról. Bajnai Gordon sze­rint a kontinens la­kói varratmentes Európát szeretné­nek, és egy olyan Dunát, amely nem elválaszt, hanem összeköt. A Duna-stratégia célja a ré­gióban élő 150 millió ember életminőségének javítása. A do­kumentumot a tervek szerint a 2011-es magyar EU-elnökség idején sikerül elfogadtatni. A nyilatkozatban az aláíró nyolc EU-tagállam - Magyarország, Németország, Ausztria, Szlová­kia, Románia, Bulgária, Csehor­szág és Szlovénia - úgy fogal­mazott: elismerik az Európai Unió vezető szerepét, de a mun­kába bevonják a helyi önkor­mányzatokat, az üzletembere­ket és a civileket is. Tudni kell, hogy a gazdasági súly­pont-áthelyeződés miatt megnőtt a je­lentősége az áruk nyugat-kelet irányú áramlásá­nak, amelyben a közúti szállítás­nál jóval fontosabb szerep jut a vízi és vasúti szállítmányozás­nak. Ezért nőhet a dunai szállí­tás szerepe is. „Tegyük a Dunát teljes hosz- szában hajózhatóvá. Ahol lehet, az eredeti folyása mentén te­gyük hajózhatóvá, építsünk ki jó minőségű vízi utat Ulmtól egészen a Fekete-tengerig” - ja­vasolta a szlovák külügyminisz­ter. Miroslav Lajcák szerint szakértők 15 éve közösen vizs­gálják a Duna-menti környeze­tet, és megállapították: a Duna gazdasági és közlekedési fel- használása nem szükségkép­pen befolyásolja kedvezőtlenül a környezet minőségét. Az elképzelés szerint dunai vízi út köti össze a németorszá­gi Rajna-Ruhr vidéket és a nagy északi tengeri kikötőket a Feke­te-tengerrel, amely az ázsiai irá­nyú kereskedelemben egyre je­lentősebb szerepet játszik. Bár a gazdasági válság a kikötők for­galmát‘is visszavetette, ám a megcsappant szállítások ellené­re például a gabonaforgalmazás jelentős mértékben növekedett. „Meg kell tölteni tartalommal a stratégiát, különben az csak írott malaszt marad. Át kell ül­tetni a gyakorlatba az elképzelé­seket” - magyarázta Emil Boc román miniszterelnök. Javasol­ta, hogy tartsanak adományozói konferenciát, amelyen a straté­giában érintett országok meg­vizsgálhatják, milyen eszközök állnak rendelkezésre. Ebből is kiderült, hogy a Duna-stratégia finanszírozása valószínűleg ke­mény dió lesz. Mol: a lengyeleknek nem kell a Szurgut-pakett hivatalosan is cáfolta a len­gyel PKN Orlen olajipari vállalat, hogy tárgyalna az orosz Szurguttal a 21,22 százaléknyi Mol-pakettje megszerzéséről. Egy orosz lap szerint a Szurgut kicse­rélné azt a lengyel tulajdo­nú Mazeiku Nafta olaj- finomítóra. Az osztrák Wirtschaftsblatt pedig azt írta, az oroszok állítólag a brit Sinocorral is tárgyal­nak Mol-részvényeik eladásáról. Rác fürdő: házkutatás a felújítás miatt HÁZKUTATÁST tartott a Bu­dapest Gyógyfürdői és Hé­vizei Zrt.-nél és a budai Rác fürdő felújítását és a kivite­lezést végző cég székhelyén a BRFK. A budapesti für­dőkben felszerelt beléptető rendszer beszerzése miatt is eljárás zajlik. A Rác für­dőnél hűtlen kezelés a gya­nú: a felújítás mellett a für­dőhotel építésénél is vagyo­ni hátrány érte a Fővárosi Önkormányzatot. Optimista a kancelláriát vezető miniszter Magyarországon a gazda­sági növekedés üteme jövő­re 3-3,5 százalék lehet. Ha az ország marad a mostani makrogazdasági pályán, az idén már csökkenő pályára áll az államadósság GDP- arányos szintje - mondta Molnár Csaba egy konfe­rencián. A Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter szerint jól vizsgázott az or­szág a már 2006-ban elkez­dett válságkezelésből. Molnár: Csak így tovább! Pálinkás József: Az erdőkre is vigyázni kell! „ökológiai és közlekedési fejlesztések képezik a Duna- stratégia alapját” - mondta a Magyar Tudományos Aka­démia elnöke. Pálinkás Jó­zsef hangsúlyozta: a prog ram fontos része a folyó víz­minőségének folyamatos el­lenőrzése. Létrejön egy kuta­tóhálózat, amely folyamato­san vizsgálná a víz minősé­gét a folyó minden szaka­szán, a kapott adatokat pe­dig úgy dokumentálná, hogy azok felhasználhatók legye­nek a további munkához. Szerinte a Duna védelme összetett probléma, hiszen nemcsak a folyóra kell kon­centrálni, hanem annak víz­gyűjtő területén lévő erdők és talaj védelmére is. ■ A stratégia célja: 150 millió ember életminőségének a javítása. Kicsit sem optimisták a magyarok tárki Jövőre még rosszabb lesz az anyagi helyzetünk? Egyre többet cikkeznek áprilisi gázáremelésről A magyarok a saját gazdasági helyzetükkel kapcsolatban bo­rúlátóbbak a másik három ré­gióbeli országhoz képest, és úgy gondolják, jövőre még rosszabb lesz a helyzetük - derült ki a Tárki által készített közvélemény-kuta­tás adataiból. A cse­hek, a lengyelek és a szlovákok pozití­vabban látják saját anyagi helyzetüket ma és a jövő­ben is, míg a magyarok eseté­ben jóval több a pesszimista. Magyarországon tíz megkérde­zettből öten mondják, hogy jó vagy átlagos az anyagi helyze­tük. A rossz anyagi helyzetről nálunk kétszer-háromszor any­nyian számoltak be, mint a cse­heknél, lengyeleknél vagy a szlovákoknál. A lengyelek a saját anyagi helyzetük változatlanságára szá­mítanak a következő egy évben, akik viszont válto­zást jósolnak, azok is inkább pozitív irányban érzik el­mozdulni azt. A cse­hek és a szlovákok többsége szintén a változatlan­ságra szavaz, azonban körükben az állapot romlását többen vélik, mint annak javulását. A legna­gyobb arányban pedig a magya­rok szerint fog az alapvetően sem jó anyagi helyzet tovább romlani: tízből négyen gondolják így. ■ ■ A szomszédok pozitívabban látják saját élethelyzetüket. Állandóan osztani, szorozni kell. Tízből négyen romlásra számítanak Laphírek szerint 10-15 százalé­kos gázáremelés lehet áprilistól, mivel a gázárat alapvetően alakí­tó nemzetközi olajár és a forint­dollár árfolyam is emelkedett. Ebből még csak 5-10 százalékos drágulás következ­ne, viszont a Nép- szabadság szerint a Miniszterelnök Hi­vatal beletenné az árba azt a négyforintos tételt is, amely a későbbi téli tarifa mér­séklésére szolgálna. Korábban a kormány gyakor­ta nem teljesítette az emelési ké­relmeket, vagy a nagykereske­dővel az igények későbbi megté­rítéséről állapodott meg. De most a kormány mintha nem akarna „beavatkozni” a gázárszámítási szabályok alakításába. A Magyar Energia Hivatal (MÉH) nem kívánt találgatások­ba bocsátkozni. Megjegyezték: a lakossági szolgáltatók kérelmei jelentik, melyeket nekik kell elbírálni. Az áremelés mér­téke még nagyobb lesz azoknál, akik eddig gázártámogatásban része­sültek. Április végétől ugyanis a kormány megszünteti a támoga­tást. Akik eddig a legnagyobb tá­mogatást kapták (492 ezer em­ber), még ötödével drágulhat a gáz a választások két fordulója után. A többiek 7-ló százalékos emelésre számíthatnak. ■ ■ A gázártá­mogatás is megszűnik. » ! >

Next

/
Oldalképek
Tartalom