Tolnai Népújság, 2010. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

2010-02-26 / 48. szám

3 2010. FEBRUÁR 26., PÉNTEK - TOLNAI NÉPÚJSÁG MEGYEI TÜKÖR JEGYZET WESSELY GÁBOR Nem vackolunk vele BESEGÍTETTEM B-nek, ajánló- szelvényeket gyűjteni. Sze­retem megtapasztalni a dolgokat, nemcsak hallo­másból irkafirkálni róluk. Mindenkinek ajánlok egy ilyen kiruccanást, melynek során, a putritól a luxusvil­láig betekintést nyerhetünk kortársaink otthonaiba, és gondolatviláguk is feltárul előttünk. a kopogtató cédulákkal va­ló visszaélésekkel tele van az internet. Egy korábbi voksolás idején olyasmi is előfordult, hogy valaki X. párt nevében gyűjtött egy rakás szelvényt, aztán mind egy szálig megsemmisítette. A szavazólapra való felkerü­léshez 750 kopogtató kell. Szerintem nem nagy ügy ennyi cédulát összegyűjteni egy választási körzetben. Lukácsék, akik Tolna­szigeten laknak és húsz gyerekük van, akár családi, rokoni körben is meg tud­nák oldani. Ml B-VEL egy kisváros néhány utcáján ballagtunk végig. Az első öt házban meg se kap­ták a szelvényeket. Volt, aki ott előttünk bontotta ki a bo­rítékot, benne volt mindenfé­le értesítő meg tájékoztató, csak épp a kopogtató cédula hiányzott. Az utca közepe tá­ján már megkapták, külön kérésre. Mert az első külde­mény náluk is „szelvény­mentesre” sikeredett. jártunk házról-házra. Most mellőzném a Markos-Nádas duó Húgyos lózsijára emlé­keztető fogadtatások leírá­sát: „Honnan gyűtt maga?”. Csak néhány arcot villanta­nék fel. A hölgyét, aki még nem döntött, hogy kinek ad­ja a szelvényt. Az úrét, aki senkinek se adja, mert min­denkit utál. S végül, de nem utolsósorban a nyugdíjasét, aki résnyire nyitotta az ajtót és kiszólt: „Nem vackolok vele.” Mármint a cédula ki­töltésével. tényleg... Érdemes ezzel vackolni? Tiltakozás Nem akarnak végleg búcsút inteni a cikóiak a vonatnak. A MÁV úgy döntött, hogy december 13-tól megszünteti a falu megállóját, ám ebbe nem nyugszanak bele a helyiek és a többi érintett település, Alsónána, Bátaapáti és Mórágy lakói, vezetői sem. Céljuk elérése érdekében alá­írásgyűjtést kezdeményeztek, amelyet a bonyhádi kistérség országgyűlési képviselője, Potápi Árpád János ad majd át a közlekedési miniszternek. Dr. Ferencz Márton, Cikó polgármestere úgy fogalmazott, a néhány utas napi szinten nem, éves viszonylatban azonban igenis tömeget jelent A kis falu is orvost akar diagnózis Egy doktorra átlagosan csak ezerötszáz beteg jut Tolna megyében tíz tele­pülésen nincs helyben háziorvos. A települések vezetői helyettesítésekkel próbálják megoldani a helyzetet. Van olyan falu is, ahol öt éve várnak ar­ra, hogy végre saját orvo­suk legyen. Mauthner Ilona - Rácz Tibor Régiós szinten harminccal, Tolna megyében pedig tízzel csökkent a praktizáló háziorvosok száma tavaly. A települések, különösen az alacsony lélekszámú falvak számára egyre nehezebb feladat a megüresedő praxisok feltölté­se. Dr. László Eszter, kistérségi tiszti főorvos szerint, ennek az az oka, hogy a kisebb lélekszámú településeken a kártyapénz is ke­vés, hiszen a Megyei Egészség- biztosítási Pénztár (MEP) a le­adott kártyák után fizeti az or­vost. Ezerötszázas létszám felett tud az orvos gazdaságosabban gazdálkodni. Az évről évre egyre csökkenő háziorvosi létszámnak az is az oka, hogy magasak a szakmai feltételek, hiszen több­éves gyakorlat, és legalább egy szakorvosi végzettség az elvárás. Közben pedig sok a kísértés a fi­atal orvos számára, a gyakorlati idejük alatt többen leszerződnek az adott kórházban. Azokon a te­lepüléseken pedig, ahol sokáig nincs orvos, fennáll az a veszély, hogy a helyiek elmennek egy másik, környékbeli orvoshoz és hiába töltik be idővel az állást, a kártyát már nem kérik vissza. A tiszti főorvos elmondta, többek között Kétyen, Győrén, Tolna- mözsön, Gyönkön, Nagyszoko- lyon, Kisszékelyen, Tolnané- mediben van üres praxis. Tolnanémediben december végén hagyta magára a falut a háziorvos, holott szolgálati la­Egy háziorvosra, házi gyermekorvosra jutó lakosok száma Régió lakosok 2009-ben Közép-Dunántúl 1600 Nyugat-Dunántúl 1650 Dél-Dunántúl 1450 Észak-Alföld 1650 Baranya megye 1350 Somogy megye 1490 Tolna megye 1450 Forrás: KSH kást is biztosított a település neki, jelenleg hetente két alka­lommal hol Ozoráról, hol Simontornyáról jön a helyette­sítő orvos, aki ellátja a betege­ket. A helyiek nagyon bíznak benne, hogy a problémájuk ha­marosan egy állandó orvossal megoldódik. Tolna megyében az országos átlagnál is kisebb praxisok a jel­lemzőek, ebből adódóan ezek többsége komoly fenntarthatósági gonddal küszködik. A megyében olyan üres praxis is van, mely önmagában képtelen fenn­tartani egy működő rendelőt, ez a helyzet jellemzi a pár száz la­kosú zsáktelepüléseket is. Gyulajon lassan öt éve nincs betöltve a háziorvosi praxis. He­lyettesítő háziorvos gyógyítja a gyerekeket, felnőtteket egy­aránt, ugyanis 2005 szeptembe­re óta, amikor az előző doktor elhunyt, nem vette át senki a he­lyét. Nem egy vonzó körzet a gyulaji, alig több mint ezer em­ber lakja, így kevés a tb-kártya. Pedig egy nagy lakás is járna annak, aki elvállalná a szolgála­tot. A polgármesteri hivatal las­san öt esztendeje évente kétszer meghirdeti az állást.- Elvétve jelentkeznek is a fel­hívásra, de amikor meghallják, hányán lakunk a faluban, s hogy milyen a település etnikai össze­tétele, visszakoznak. Az itt élők hatvanhárom százaléka ugyanis roma - mondta lapunknak Do­bos Károlyné polgármester, aki hozzátette, jelenleg havonta 860 ezer forintot kap Gyulaj a MEP- től a helyettesítő pra­xis fenntartására. Dr. Szunyogh Er­zsébet összesen 2800 embert gyó­gyít, Kurd és Csibrák települé­sek az ő körzete, Gyulajon csak helyettesít. A kérdésre, hogy nem sok-e ez együtt, kül­földi példát hoz elő, hogy Né­metországban egy orvosra en­nél több beteg is jut, mégis megoldják. A jövőre nézve egy másik ko­moly kockázatot a háziorvosi társadalom elöregedése jelenti, mondta dr. László Eszter tiszti főorvos. A praktizálok több mint kétharmada ötven év feletti, har­maduk pedig közel áll a nyug­díjkorhatárhoz, vagy már el is hagyta azt. ■ Komoly koc­kázatot jelent az elöregedés. HÍRSÁV Versenybe lehet szállni a legszebb virágokkal Paks Idén is meghirdeti már hagyományos virágo- sítási versenyét az Együtt a parlagfű ellen Alapít­vány. Versenybe lehet szállni a legszebb virágos kertes ház, lépcsőház illet­ve utca címért. Két alka­lommal, tavasszal és nyá­ron kerül sor a bírálatra. Jelentkezni a polgármeste­ri hivatalban és az alapít­ványnál elhelyezett jelent­kezési lapokon lehet már­cius 26-ig. (vt) Folytatni szeretnék az iskolák korszerűsítését simontornya Pályázatot nyújtott be az önkormány­zat az infrastruktúra fej­lesztésére. A tervek sze­rint most a Petőfi utcai is­kola nyílászáróinak cseré­jét és az épület akadály- mentesítését végeznék el, ha sikeres lesz a pályázat. A 90 százalékos támoga­tottságú pályázaton 19,5 millió forint elnyerésében bíznak, így az önerővel együtt közel 22 millió fo­rintos beruházás valósul­na meg. (vl) Az Elevenek tartanak bemutatót este Paks Alapításának tizen­ötödik évfordulója alkalmá­ból önálló estet tart ma a Paksi Elevenek Twirling Sportegyesület. A jubileu­mi gála az ASE csarnok­ban lesz este nyolc órakor. A programban az egyesü­let sportolói tartanak be­mutatót, illetve fellép Feke­te Dávid, (vt) Képünk illusztráció Továbbiak a TEOLhu hírportálon Sikeres a válságkezelés fórumok Simontornyán és Tamásiban járt Mesterházy Attila Szénből nagyhatalom vagyunk bányanyitás Nagymányokon külszíni fejtést terveznek Mesterházy Attila, az MSZP mi- niszterelnök-jelöltje Simontor­nyán és Tamásiban tartott lakos­sági fórumot. A rendezvényen Frankné dr. Kovács Szilvia, az 5- ös számú választókerület lekö­szönő képviselője is felszólalt és megköszönte a bizalmat. Mint mondta, munkája során az együttműködést hiányolta az el­lenzék részéről, de úgy érzi, így is szép eredményeket tudnak fel­mutatni. Példának az iskolaépü­let jelenleg is zajló felújítását említette. A fejlődés folytatását ígérte a bemutatkozó új jelölt, dr. Benkő András, aki korábban, 1994 és 1998 között már volt parlamen­ti képviselő. Úgy fogalmazott, fi­Mesterházy Attila. Képgaléria a TEOLhu hírportálon atalos lendületre és politikai ta­pasztalatra van szükség az ered­ményes munkához. Mesterházy Attila pedig a megfelelő személy. A miniszterelnök-jelölt a vál­ságkezelés sikerességéről, hosz- szú távú terveiről beszélt. Ha vé­gig tudják vinni az elkezdett programot, 2013-ig 8000 milli­árd forint folyhat be az ország­ba az EU-tól, amelyet fejleszté­sekre fordítanak. Kiemelte to­vábbá, hogy a települési veze­tőknek összefogásra kellene tö­rekedniük, és országosan is csak ez vezetne eredmények­hez. Azt viszont tisztességtelen­nek tartja, hogy a Fidesz prog­ramját egyelőre csak találgatni lehet. ■ H. E. máza Három települést érint a három év múlva esedékes bá­nyanyitás: Mázát, Nagymányo- kot és Váralját. Nagymányokon külszíni fejtésre is mód van, a másik két község külterületén 220 méteres mélységben kezdik majd a kitermelést. Lakott terü­let alá nem nyúlnak a vágatok. Erről tartott tegnap sajtótájé­koztatót Mázán a projektet elő­készítő Calamites Kft. ügyveze­tője, Verbőci József, s megjelent a cég más vezetői mellett Filczinger Ágnes váraljai, Pecze Gábor mázai és Kari Béla nagymányoki polgármester is. Másfél évtizedes előkészítő munka - kutatások, engedélyezte­tések és próbafúrások - után jutot­tak el a szakemberek a beruházás részleteinek ismertetéséig. Ma­gyarország szénnagyhatalom - mondta az ügyvezető -, a 10 mil­liárd tonnát meghaladja a hazai szénvagyon. Ebből 2-3 milliárd tonna kinyerhető különböző bá­■ Áttételesen hat-hét­ezer munkahelyet ge­nerál a bányanyitás. nyászati technológiákkal. Az álta­luk Tolna és Baranya megye hatá­rán feltárt, mintegy 438 millió ton­nából, 280 millió tonna bányász­ható ki. Négy aknát nyitnak, s kö­rülbelül öt év múlva várható a ter­melés száz százalékra futása, ami napi nyolcezer tonna lesz. Hosszú távú, 80-100 éves bányaművelés­re rendezkednek be. Munkát 1400 személynek adnak közvetlenül, áttételesen hat-hétezer munkahe­lyet generál a bányanyitás. A projekt finanszírozásához külföldi befektetőket keresnek. Elsősorban erőművi hasznosí­tásban gondolkodnak: villamos és hőenergiát termelnének. Má­za mellett épülne egy szénerő­mű, a hűtőtó Váralján lenne. A szén-dioxid kibocsátásról az Verbőczi József véleménye, hogy túllihegett dolog. A vulkánok gázkibocsátásának töredéke ke­rül ki az erőművekből. Ám tény, hogy ha fizetniük kell emiatt, gazdaságtalanná válhat az erő­mű-működtetés. ■ Wessely

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom