Tolnai Népújság, 2010. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

2010-02-25 / 47. szám

2010. FEBRUÁR 25., CSÜTÖRTÖK - TOLNAI NÉPÚJSÁG 5 KORKÉP Intravénás drog: évente legalább ötezer belövés a megyében szekszárd Az intravénás kábí­tószer használat elterjedtségéről szóló kutatási eredményeket is ismertették a szekszárdi Kábító­szerügyi Egyeztető Fórum és a RÉV Szenvedélybeteg-segítő Szolgálat tegnapi ártalomcsök­kentő kerekasztal megbeszélé­sén. Kálóczi Andrea, a RÉV Szol­gálat vezetője elmondta: a kilenc szekszárdi patika bevonásával végzett felmérés alapján, a szak­emberek becslése szerint a me­gyeszékhelyen évente több mint 4500 steril fecskendőt és tűt ad­nak el intravénás szert haszná­lók számára. Ez azt jelenti, hogy minimálisan ennyi a belövések száma, de a gyakorlatban feltehe­tően ennél sokkal gyakoribb, hi­szen előfordul a közös tű és fecs­kendő használata. Emiatt is na­gyon fontosak az ártalomcsök­kentő programok, amelyek közé a partiszerviz, azaz a szórakozó­helyeken, rendezvényeken törté­nő felvilágosítás, a kockázatok tudatosítása éppúgy hozzátarto­zik, mint a szűrővizsgálatok. Kálóczi Andrea elmondta, hogy szűréseket három éve vé­geznek. Tavaly tizenkilenc em­bert szűrtek HIV-re, hepatitis li­re és hepatitis C-re, amely beteg­ségek összefüggésben lehetnek a közös fecskendő- és tűhaszná­lattal. A szűrésre jelentkezettek közül senkinek sem volt pozitív a mintája. ■ S. K. Beruházásokra költik a kiadások több mint felét tamási Közel ötmilliárd forint ki­adás és mintegy 4,3 milliárd be­vétel szerepel a tamási önkor­mányzat tegnap elfogadott költ­ségvetésében. Gulyásné dr. Könye Katalin aljegyző tájékozta­tása szerint a város idei kiadásai között több mint 2,7 milliárd fo­rintot a beruházások tesznek ki. A büdzsé hiánya nagyjából 650 millió forint. Ezen összeg fedeze­tét a korábban egymilliárd forint értékben kibocsátott kötvény pénzmaradványából, folyószám­lahitelből és fejlesztési célú hitel- felvétellel biztosítják. A költségve­tést tíz igen, egy tartózkodás és egy ellenszavazat mellett fogadta el a képviselő-testület. ■ K. S. Vezessen több órát a diák! drágulás Az elméleti, a rutin- és a forgalmi vizsga díja is nőtt Tandíjak a megyében: (Ft) 25 000-35 000 1 vezetési óra: 2500-3500 Elméleti vizsga: 4600 Járműkezelési vizsga: 4700 Forgalmi vizsga: 11000 Egészségügyi tanfolyam: 10 000 Egészségügyi vizsga: 4900 Nekem már megvan! A legtöbb fiatal szeretne jogosítványt, sok családnak azonban nagy terhet jelent az ehhez szükséges pénz előteremtése Drágult az elméleti, a ru­tin- és a forgalmi vizsga díja is. Az emelés célja az, hogy a tanulók felké­szültebben érkezzenek a vizsgákra. Molnár Ágnes Háromszorosára emelte a Közle­kedési Minisztérium a forgalmi vizsga díját. Az eddigi 3660 fo­rint helyett már 11 ezret kell be­fizetnie annak, aki a jogosítvány­szerzés utolsó megmérettetésére jelentkezik. Csekélyebb mérték­ben ugyan, de nőtt az elméleti és a járműkezelési, vagyis a ru­tinvizsga díja is. Előbbi 840, míg utóbbi 1620 forinttal emelkedett. Magyar Lajos, a szekszárdi TIR Suti Bt. autós iskola vezető­je ezzel kapcsolatban azt mond­ta, érthető az emelés, hiszen a vizsgadíjak már 5 éve nem vál­toztak. Majd hozzátette, a forgal­mi díjánál kicsit túlzottnak tű­nik ez a drágulás. Az árak emel­kedésének egyébként papíron az volt a célja, hogy több órát ve­gyenek a diákok a vizsga előtt, hogy az eddigieknél felkészül­tebbek legyenek. Eddig a tanu­lók sok esetben a megfelelő tu­dás nélkül is próbálkoztak, hát­ha szerencsével járnak, hiszen a csekélyebb összegű vizsgadíj új­bóli kifizetése nem jelentett túl nagy problémát. Vagyis az eme­lésektől azt várják, hogy a diá­kok több órát vezessenek, amíg 100 százalékosan fel nem ké­szülnek a forgalmi vizsgára. En­nek azonban pozitív hatása is le­het. Hiszen a kötelező 30 órát, amit le kell vezetni a tanulók­nak, már több mint 20 éve szab­ták meg, azóta viszont jelentő­sen megváltoztak a forgalmi vi­szonyok. Ezért szinte mindenki­nél indokolt lehet az ajánlottnál több órát vezetni. Az első sikeres vizsgázóknál amúgy 38-40 alkalom az átlag­óraszám - mondta Magyar La­jos. Bár nagyobb megterhelést jelent kiadni a többletpénzt a kö­telezőn túli vezetési órákért, a tanuló végső soron azért fizet, hogy nagyobb biztonsággal ta­nuljon meg vezetni. Az emelé­sekkel együtt sem változott je­lentősen a jogosítvány megszer­zésének díja, legjobb esetben 140-160 ezer forintért tehet szert valaki vezetői engedélyre. Vannak azonban olyan szülők és tanulók, akik morgolódnak a nagymértékű eme­lés miatt, míg má­sok szimplán tudo­másul veszik. Az intézkedésnek még év elején volt egy kis vissza­tartó hatása, mert kevesebben jelentkeztek a tanfolyamokra, azóta viszont már egyre inkább természetesnek veszik ezt a jog­sira vágyók. Az emelésnek pedig már most tapasztalhatóak pozi­tív következményei: a tanulók is arra törekednek, hogy hatéko­nyabban használják ki a vezeté­si órákat, motiválja őket, hogy alaposabban felkészüljenek, hi­szen jóval többe kerül megbuk­ni. Ez abból is látszik, hogy a vizsgadíjak emelkedésének ha­Kevesebben jelentkeztek a tanfolyamokra. tására 2010 első két hónapjában csökkent a vizsgák száma.- A tanulók és a szakoktatók is csak akkor jelentkeznek vizsgá­ra, ha már biztosak abban, hogy megfelelően felkészült a diák - mondta Baumann Péter, a Nemzeti Közelekedési Ható­ság regionális igazga­tója. - Pedig jó képes­ségekkel rendelkeznek megyénk tanulói, a 2005-ben bevezetett számítógépes elméleti vizsgák eredményességében is a legjob­bak között vagyunk az ország­ban. A sikerességhez az is hozzá­járul, hogy autós iskoláink szak­oktatói fontosnak tartják az elmé­leti képzés színvonalának emelé­sét, az anyag minél részletesebb átadását, hiszen a KRESZ alapos ismerete az alapja a közlekedés­ben való biztonságos részvétel­nek - mondta az igazgató. mmm A vizsgák eredményessége 2009-ben (B-kategória) A vizsgázók száma A megfeleltek aránya KRESZ-vizsga: 2400 72% Forgalmi vizsga: 2295 64% Pótvizsga, KRESZ: 1318 43% Forgalmi: 1440 53% FORRÁS: NEMZETI KÖZLEKEDÉSI HATÓSÁG ■ Ön szerint szükséges-e, hogy a tanulók többet vezessenek? Szavazzon honlapunkon / ma 16 óráig: TEOLhu ÉT A szavazás eredményét a pénteki számunkban közöljük. Minden utazót regisztrálnak, de nem mindenki fizet a buszon Hétfőtől az ingyenes utazásra jo­gosultak kötelesek regisztráci­ós jegyet váltani a közösségi közlekedés helyközi járatain. Ágh Erzsébet, a Gemenc Volán Zrt. személyforgalmi osztályve­zetője elmondta, hogy a jegy be­vezetése várhatóan nem okoz fennakadást a társaság buszain, mivel a díjmentesen utazóknak eddig is fel kellett mutatniuk az ingyenességre jogosító okmá­nyukat. A változás gyakorlatilag annyi, hogy a sofőr számukra is kiállít egy menetjegyet, ame­lyen nem szerepel összeg. Az úti cél viszont igen, ezért a gyors beszállítás érdekében az utas­nak érdemes már előre jeleznie azt a buszvezetőnek - hangsú­lyozta az osztályvezető. A jegy­váltás csak akkor okozhat né­hány perces kését, ha egy jára­ton tömegesen igénylik a re­gisztrációs jegyet. Előzetes meg­váltására a Gemenc Volánnál egyelőre nincs lehetőség. m A vétkes július elsejé­től már pótdíj fizetésé­re köteles. A szelvényt az utazás végéig meg kell őrizni. Meglétét és jo­gosságát ellenőrizhetik. Hiánya esetén 2010. június 30-ig szóban figyelmeztetik a vétkest, július elsejétől viszont pótdíj kifizeté­sére köteles. Ennek összege 500 forint. Ágh Erzsébet elárulta, hogy a regisztrációs jegy bevezetésével az volt a közlekedésügyi minisz­térium célja, hogy minden utas bekerüljön a statisztikai rend­szerbe. Beszélt az M6-os autópálya át­adása utáni menetrend-változá­sokról is. Szekszárdról Buda­pestre 6.45 és 18.45 között, visz- sza irányba pedig 6.20 és 19.40 között indulnak majd óránként buszok. Közülük öt járatpár ha­lad az autópályán. Ezek terve­zettmenetideje 1 óra 55 perc. De az egyelőre nincs tervbe véve, hogy Pécs felé is indítson járato­kat a Volán az új autópályasza­kaszon. A kisebb településekről induló buszok menetrendjé­ben viszont biztosan lesznek módosítások, igazodva az át­szállási időpontokhoz. S nem ki­zárt, hogy további változásokra is sor kerül az igények megis­merése után - tette hozzá az osz­tályvezető. ■ H. E. Nem lehet felmondani a szakszervezeti vezetőknek szekszárd Nem pótolta a szak- szervezeti hozzájárulást a bíróság, így nem lehet felmondani három tisztségviselő munkaviszonyát - tájékoztatta lapunkat dr. Lőrik Erzsébet ügy­véd, akit a Magyar Köz- tisztviselők és Közal­kalmazottak Szakszer­vezete (MKKSZ) bízott meg azok képviseletével. Mint beszámol­tunk róla, 2008. decemberében lá­gyéi csökkentette a polgármesteri hivatal létszámát a közgyűlés. A leépítés során fel akartak monda­ni három szakszervezeti tisztségvi­selőnek, de ehhez az alapszervezet nem járult hozzá. A hivatal bíró­sághoz fordult, amely elsőfokon a nyilatkozatot pótolta. Elsőfokon a nyilatkozatot pótolták. Megváltoztatta azonban a döntést a megyei bíróság. A bíró szóbeli indoklását akként fog­lalta össze az ügyvéd, hogy az alapszervezet ko­moly és személyhez kötött érdekvédelmi munkát végzett. Eh­hez szükség volt a titkár jogi végzettségére, az egyik vezetőségi tag nyílt kiállá­sára aununkáltatóval folytatott vitában. A másik vezetőségi tag pedig hosszabb ideje bírja a tag­ság bizalmát. Az ítélet jogerős. Kérdésünkre Amreinné dr. Gaál Klaudia aljegyző azt mond­ta, amíg nem kapják meg az íté­letet írásban, nem tudnak az ügy­ben érdemben nyilatkozni. ■ 1.1. Munkahelyeket remélnek az agráriumtól mezőgazdaság Font Sándor szerint meg kell hosszabbítani a földmoratóriumot szekszárd Az agráriumban a föld védelme mindennél fonto­sabb a Fidesz számára - nyilat­kozta Font Sándor. A párt gazda­tagozatának, egyúttal a parla­ment mezőgazdasági bizottságá­nak elnöke tegnap agrárfórumon ismertette azokat a változtatáso-' kát, melyeket a Fidesz azonnal végrehajtana kormányra kerülé­sekor. A rendezvény résztvevőit - köztük Braun Márton ország- gyűlési képviselőt - Horváth Ist­ván polgármester, országgyűlési képviselő köszöntötte. Font Sándor aláhúzta: hama­rosan lejár a külföldiek termő­földvásárlását tiltó EU-morató- rium, amit mielőbb meg kell hosszabbíttatni. Ha erre nem lenne lehetőség, akkor olyan tör­vényt kell elfogadni, mely a hazai tulajdonosok kezén hagyja a föl­det. Ugyancsak védelemre van szüksége nemzeti kincsünknek, a víznek. A gazdatagozat elnöke egészségtelennek nevezte a ha­zai, téesz alapú tőkés nagybir­tokrendszert, ugyanakkor példa­ként említette az EU-s, családi alapra szerveződött, sokszerep­lős középbirtokosságot. A politi­kus célként jelölte meg a mező- gazdasági termékekre háruló adótartam csökkentését, s ugyanígy a munkanélküliség enyhítését. Meglátása szerint az elkövetkező évtizedben a mező- gazdaság mintegy 200-250 ezer álláshelyet biztosíthat. ■ Sz. Á. Font Sándor: a többletterhek miatt a magyar gazda hátrányba került

Next

/
Oldalképek
Tartalom