Tolnai Népújság, 2010. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

2010-02-23 / 45. szám

2010. FEBRUÁR 23., KEDD - TOLNAI NÉPÚJSÁG 11 GAZDASÁGI TÜKÖR TŐZSDE A forgalom csak átmenetileg nőtt Az elmúlt időszak forgalomnö­vekedése átmenetinek bizo­nyult, mert a február 5. és 11. közötti öt tőzsdenapon újra visszaesett az üzletkötések száma a Budapesti Értéktőzs­de árupiaci szekciójában, ahol ez idő alatt mindössze 7 5 kont­raktust kötöttek. Az euro- búzára tonnánként 500-200 fo­rinttal alacsonyabb áron tettek ajánlatot, mint korábban. A ta­karmánybúza tőzsdei árának 700-1190 forintos csökkenése ösztönzőleg hatott az ügyletkö­tésekre: a terményre 41 kont­raktust kötöttek. A takarmány- kukorica márciusi árát 200 fo­rinttal felfelé, míg a júliusit 1000 forinttal lefelé korrigál­ták. A napraforgó jegyzése 500-700 forinttal nőtt a márci­usi és májusi határidőkre, el­lenben a novemberi határidő­re 750 forinttal csökkent az ár, tonnánként. A chicagói áru­tőzsdén a búza és a kukorica jegyzése újra emelkedett. Termény Időpont Ár Ft/t Eurobúza 2010. V. 30 000 2010. IX. 31300 T.búza 2010. V. 28 500 2010. IX. 28300 T. kukorica 2010. V. 31 500 2010. IX. 34 000 T.árpa 2010. V. 28 000 2010. IX. 27 000 Napraforgó 2010. V. 78 000 2010. X. 73 500 Repce 2010. V. 72 000 2010. IX. 72 500 FORRÁS: AKI Az elutasítás oka a forráshiány Az agrárkömyezet-gazdáikodási (AKG) program újabb öt évre meghirdetett támogatására az országban 16 ezren pályáztak. Közülük 2400 körül van a nyer­tesek száma. Az elutasított ké­relmek zöme az integrált szán­tóföldi célprogramból való, az ok pedig a forráshiány. Az idén a korábbinál nagyobb területet vontak be. Mígutoljára 253 ezer hektárnyi, addig az idén közel 570 ezer hektár támogatott terü­letre vállalták a gazdák a köte­lezettségeket. A pályázatok elbírálásánál az kapott több pontot, aki állattartó, valamelyik termelői csoportnak a tagja, hátrányos helyzetű, vagy a Natura 2000 hálózat területén gazdálkodik. ■ M. I. Idén 54. alkalommal rendezték meg a szőlőmetszési bemutatót a szentmiklósi telepen, a rügyek állapota megfelelő volt, mondta Werner János Indulhat a szőlőmetszés határ A hó alá nem lát be senki, majd kiderül, van-e kár Pár napja már mutogatja magát a tavasz, és ez elég arra, hogy megélénküljön a határ. A borvidéken a nagyobb gazdaságokban már megkezdték a szőlő metszését. Mauthner Ilona A tél végi időjárás viszontagsá­gainak, az esetleges vadkárok­nak leginkább kitett növények: az őszi vetésű repce, a kalászo­sok és a nyár végi telepítésű lu­cerna - tájékoztatta lapunkat dr. Vörös Géza, a megyei mező- gazdasági szakigazgatási hiva­tal növényvédelmi igazgatóságá­nak vezetője. Hogy van-e egyál­talán kár, nem tudni, ugyanis nem látni a hó alá, mondta a szakember. A szántóföldön a magasabb hőmérséklet ellenére is van még fehér takaró. A legnagyobb gon­dot a kipállás okozhatja, mely leginkább a repcére jellemző. Napközben a hó megolvad, majd éjszaka ráfagy a növényre, amely emiatt nem kap levegőt. Az őszi kalászosokban besárgul­hat a vetés, a növények gyökere könnyen kifordul a földből, a fel- melegedés hatására megbámul az állomány. Akkor lép fel ez a kár, amikor a vetés túl buján megy a télbe, vastag rajta a hó­takaró, azon jégréteg képződött. Csapadékból az elmúlt hónapok­ban volt elegendő a megyében, novemberben 90, decemberben 63, januárban 52, februárban eddig 48 milliméter esett. A ki­fagyás legjobb ellenszere a jó faj­ta és a télbe jó kondícióval menő állomány. A szőlőültetvényekben is meg­kezdődött a munka. A hőmér­séklet már alkalmas a metszés­re. A pécsi tudományegyetem szőlészeti kutatóintézetének igazgatója, dr. Kozma Pál el­mondta, a metszési bemutatóju­kat - melyet 54 éve eddig min­den tavasszal megtartottak a Pécs melletti szentmiklósi tele­pen - idén február közepén ren­dezték meg. A szakmai tanács­kozáson először a tavalyi évjára­tot elemezték. Az igazgató el­mondta, 2009-ben korán fakadt a szőlő és korán is virágzott, 2 fokkal volt magasabb az éves át­laghőmérséklet, mint az elmúlt 50 évben. Augusztus volt a leg­melegebb hónap, az ősz pedig száraz és meleg volt. Mindennek az eredménye a kiváló évjárat. Kozma Pál elmondta, a fehérsző­lőfajtáknál nagyon fontos volt a szüret időpontjának helyes meg­választása. A cukor-sav arány Ősz végén nézték át utoljára a határt a falugazdászok időről időre végigjárják a saját területüket és ellenőrzik a vetést. Dr. Vida György, a megyei mezőgazda- sági szakigazgatási igazgató­ság növényvédelmi igazgatója elmondta, Tolna megyében a termelők 49 ezer hektáron ve- tettek búzát ősszel, 7300 hek­táron árpát, 6200 hektáron repcét és 3000 hektáron tritikálét A búza 45 százalé­ka jó, míg a többi közepes mi­nőségű volt, az árpánál a fele, a repcénél pedig a 30 százalé­ka volt jó állapotban. Kérdés, a hó és a hideg rontott-e a nö­vények helyzetén. rendkívül érzékeny volt tavaly, így egy hét eltolódás is sokat vál­toztatott a must minőségén. A vörösboroknál is kiemelkedő a minőség, ugyanakkor a szakem­ber arra hívta fel a figyelmet, hogy a tavalyi borokat nem érde­mes 8-10 évig tárolni, mert ve­szítenek az értékeikből. Ennek oka, hogy az érési időszak alatt alig volt csapadék. Ami az idei évet illeti, az év el­ső két hónapja a növények vege­tációs szempontjából nagyon jól alakult - mondta az igazgató. A szőlő mélynyugalmi állapotában nagyon ideális a mínusz 5,10 fo­kos hideg, így a rügyek sem sé­rültek. A kórokozók ugyan a té­len sem pusztultak el, de megrit­kultak. A metszést már nyugodt szívvel meg lehet kezdeni. Mun­ka közben figyelni kell a tőke kondíciójára és ennek megfele­lően a rügyszámok meghagyá­sára, mondta a szakember. A tő­ke alulterheltsége sem szeren­csés, ilyenkor általában sok a faggyú-hajtás. Metszés előtt gon­doljuk át, mekkora termésmeny- nyiségre van szükségünk, így számolhatjuk ki, egy tőkére visz- szavetítve mennyi rügyet is hagyjunk. Inkább hazait, mint olcsót! sertés A termelő még a támogatást sem meri igényelni A kertészeteket megfojtja a temérdek adminisztráció A hazai sertések száma lassan ötödik éve nem fedezi a piaci igé­nyeket, így hazánk nettó importőr országgá változott - mondta An­tal Gábor, a Vágóállat és Hús Ter­méktanács (VHT) elnöke. A vágó­hidak csak 25 százaléknyi impor­tált élősertéssel tudják fedezni igényeiket. Magyarországon a ta­valyjúniusi állatszámlálás szerint 3,2 millió volt az állomány nagy­sága, míg két évvel azelőtt 4,1 mil­lió. A piaci környezet bizonytalan­sága, kiszámíthatatlan változásai miatt sok termelő még hitelt vagy vissza nem térítendő támogatást sem mert igénybe venni, mondta az elnök, inkább megszünteti te­vékenységét. Ennek az az oka, hogy a támogatással járó kötöttsé­geket - például 5 éven belül nem hagy fel a sertéstartással - nem tudja vállalni. A legfontosabb tennivalók egyike az lehetne, hogy a hazai fogyasztókban tudatosítani kell(ene), hogy magyar sertés­húst fogyasszanak, ahogy teszik ezt a környező országok is a sa­ját termékeikkel. Antal Gábor szerint a hazai vásárló kizárólag az ár alapján választ. Piacvédel­mi intézkedésekkel is lehetne ösztönözni az állattartást. Az áfa 18-ról 25 százalékra emelése negatívan hatott a termelés­re, ezt 5-10 százalékra kellene csökkenteni, így a feketegazda­ság is visszaszorulna, mondta az elnök. ■ I. M. Az ár alapján választ a vásárló Tizennyolc évvel ezelőtti szintre csökkent a magyar zöldség- és gyü­mölcstermesztés tavaly. Az ágaza­tot szinte megfojtja a rengeteg ad­minisztráció, adóügyi, egészség- biztosítási, környezetvédelmi elő­írás - állítja a Magyar Agrárkama­ra tanulmánya. A szervezet veze­tése levélben kéri fel a VPOP-t, hogy azokkal a termelőkkel szem­ben méltányosan járjon el, akik eddig nem fizettek környezetvé­delmi termékdíjat, de azt önreví­zió során most pótolják - hangzott el a Magyar Agrárkamara Kerté­szeti‘Osztályának legutóbbi ülé­sén. A kertészek ma már csak 105 ezer hektárt használnak, tavaly például 10 ezer hektárral keve­sebb volt a zöldséggel, ezer hek­tárral a gyümölcsössel hasznosí­tott terület - mondta Mártonffy Béla, a Zöldség-Gyümölcs Ter­méktanács vezetője. A szakember szerint az okok összetettek, az egyik a szürke- és feketegazdaság hatása, ennek mérséklésére a ka­mara kezdeményezi az őstermelői státusz felülvizsgálatát, ugyanis több tízezerre tehető azok száma, akiknek nincs köze az ősterme­léshez, csak annak kedvező adó­zási és elszámolási lehetőségeit kihasználva ügyeskednek a pia­con. A csökkenés másik oka a pénzhiány: a kertészek forgóesz­köz-hiány miatt nem tudnak fej­lődni. Ehhez jó megoldás lehet - spanyol példa alapján - egy ag­rárbank létrehozása. ■ R. A. J> ► Agrárfórum Szekszárdon a szükséges változásokról szekszárdon, a vármegye- háza dísztermében tart ag­rárfórumot február 24-én, szerdán, 16.30-tól Font Sándor, a Parlament Mező- gazdasági Bizottságának elnöke. Előadásában az el­múlt évek agrárintézke­déseiről, azok hatásairól, illetve a szükséges változá­sokról beszél. A szervezők kérik a gazdálkodókat, hogy a fórum előtt írás­ban adják le a kérdéseiket a helyszínen. Az intervenciós felvásárlás már a félidejénél tart tavaly novemberben kezdő­dött, és már a félidejénél tart az intervenciós gabo­nafelvásárlás. 79 ezer tonna búzát és 189 ezer tonna ár­pát ajánlottak fel a gazdál­kodók, melyből eddig 5 ezer tonna búzát és 70 ezer ton­na árpát vásárolt fel a Me­zőgazdasági és Vidékfejlesz­tési Hivatal (MVH). A kifize­tések folyamatosak, a ter­mények tonnájáért 101,31 euró alapárat fizetnek, mely havonta 0,46 euróval emel­kedik. Ez 27 969 forintos felvásárlási árat jelent feb­ruárra. Az MVH május 31- ig várja a termelők további felajánlását. Mátyás-napi borünnep díszvendéggel, tanáccsal a szőlő- és bortermelés a téma a Mátyás-napi borün­nepen, mely ma délelőtt 9 órakor kezdődik Szekszár­don, a Mészáros Pincészet­nél. A klímaváltozás hatásá­ról, a szőlő növényvédelmé­ről, a korszerű tápanyag­gazdálkodásról, illetve a Szekszárdi borvidék ter­mékleírásáról hallhatnak előadást az érdeklődők. Ez utóbbiról dr. Sidlovics Diána, a Hegyközség Nemzeti Tanácsának mun­katársa tart előadást. A ren­dezvény díszvendége dr. Lőrincz György, 2009. Év Borásza, akinek a boraiból is kóstolhatnak a vendégek. Dr. Lőrincz György Gasztronómiával bővül a szokásos szakmai nap szakít eddigi hagyományai­val az Axiál, a lajosmizsei helyszín helyett az idén - és innentől minden évben - Baján, a telephelyükön tart­ják a szakmai napokat. A megszokott tematika - szakma és szórakoztatás, gépkiállítások - mellett a rendezvény új elemmel bő­vül, a gasztronómiával kie­gészülve a régió étel- és ital­különlegességei is helyet és figyelmet kapnak. Időpont: március 18-20. < f t

Next

/
Oldalképek
Tartalom