Tolnai Népújság, 2010. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

2010-02-17 / 40. szám

2010. FEBRUÁR 17., SZERDA - TOLNAI NÉPÚJSÁG 5 KÖRKÉP Aki földet árul, a jövőjét adja el termőföld Az elszegényedő falusiak szabadulnának tőle, mert kell a pénz Támogatják a csecsemők ultrahangos vizsgálatát Minél több életerős ag­rárgazdaságra, kisvállal­kozásra lenne szükség ahhoz, hogy a vidéki em­berek helyben maradja­nak. Ezt a falvak, kisebb települések polgármeste­rei állítják. Mauthner Ilona Hiába építenek játszóteret, jár­dát, orvosi rendelőt az önkor­mányzatok vezetői, ha nem ma­rad helyben a fiatalság, mert nem köti oda őket semmi. A ter­mőföld helybentartó erejét ma azért nem érzi senki, mert évek óta még a ráfordított költséget is alig tudja kitermelni rajta a gaz­dálkodó, mondta dr. Hadházy Árpád, a megyei agrárkamara alelnöke. Tolna megyében Dombóvár, Tamási, Tolna, Bonyhád, Felső- nána, Bátaszék és Szekszárd környékén a kínálatnál na­gyobb a kereslet szántóra és ül­tetvényre. A rét, legelő kevésbé kapós. Szekszárd térségében többet adnak a gazdák a bérleti díjért is, ami jelenleg 30-40 ezer forint körül van hektáronként. Többen befektetési szándékkal nézegetik a földeket, aszerint, hogy hány aranykoronás és jól megközelíthetne, könnyű-e bér­be adni. Jelenleg megyénkben a termőföld vételi ára 600-800 ezer forint hektáronként. Az el­múlt néhány évben a szőlő fel- vásárlási árának visszaesése miatt egyre többen szabadulná­nak az ültetvényüktől. Eladni nehéz, így marad a kivágási tá­mogatás, mely hektáronként egymillió forintot hoz a tulajdo­nosának. Ez év végén lejár a külföldiek földvásárlási moratóriuma, de a szándék már most egyértelmű, a kormány három évvel meg­hosszabbítaná ezt, ha á kérést az unió is támogatja. Kettősség jellemzi a jelenlegi helyzetet, mondta Gelencsér András, a mezőgazdasági ter­melők megyei szövetségének vezetője. - Egyrészt földéhség van, például a gazdálkodó szer­vezetek, állattenyésztő telepek vennék a területet, de ez a réteg nem teheti, a 94-es földtörvény miatt, mely kizárta a földvásár­lásból a gazdálkodási szerveze­teket. Másrészt pedig nem moz­Bérdi Szilárd fiatal gazdálkodónak Diósberény határában vannak földterületei, szeretné, ha a munkájából el tudná tartani a családját dúl a földvásárlás évek óta, hi­szen a családi gazdálkodóknak nincs tartalékuk, amiből ezt megtehetnék, így ára sincs na­gyon a földnek. Az elszegényedő falusi réteg viszont szabadulna a szántójától, de nincs, aki meg­vegye. Sajátosan magyar jelen­ség az is, hogy míg a termőföld­nek nyomott az ára, addig a földbérleti díj viszonylag magas. En­nek az az oka, hogy a földbérlet nem az ár­hoz, a földből megter­melt haszonhoz, ha­nem a támogatások­hoz kötődik. Dr. Hadházy Árpád szerint is az a legnagyobb gond, hogy a földpiac azért nem mozog, mert kiszolgáltatott helyzetbe sod­ródtak a hitelcsapdában vergő­dő agrártermelők. A búzának, kukoricának, gyümölcsnek, szőlőnek nincs ára, a termelés­ből nincs haszna a gazdának. Tudomása szerint míg me­gyénkben 600-800 ezer forin­tért adják, veszik a szántó hek­tárját, addig az unióban 3-4 mil­lió forintért, de például a szőlő- termesztésre alkalmas olaszor­szági birtokért 24-25 milliót is adnak. Bátaszéken, a polgármesteri hivatalban tavaly 57 kifüggesz­tést kértek a tulajdonosok a ter­mőföldek értékesítési szándéka miatt. Dr. Bozsolik Róbert jegy­ző elmondta, ebből 32 esetben adásvételi, míg 25 esetben ha­szonbérleti szerződés miatt függesztették ki az iratokat. Az értékesítésnél 3 gyümölcsös kivételével mind szántó volt, melyek hektárjáért 400-750 ezer forintot fizetett a vevő. A haszonbérleti szerződé­sekben pedig átlagosan díjként, aranykoronánként 40 kiló búza árát jelölték meg. Ez a jobb mi­nőségű földeknél 40 ezer forin­tot, míg a gyengébbeknél 20 ezer forintot jelent hektáron­ként. ■ A termőföld bérleti dija nem az árhoz, hanem a tá­mogatáshoz kötött.- A munkanélküliség elké­pesztő méreteket öltött, ezért az emberek az utolsó értékeiket élik fel - mondta az agrárkama­ra alelnöke. - Végső megoldás­ként a szántó vagy egyéb termő- terület eladása jöhet szóba. Átér- zem az emberek helyzetét, de szerintem, aki eladja a földjét, az a jövőjét értékesíti. Sok tekin­tetben a bérbeadás még mindig jobb, mint az, ha valaki megsza­badul a földjétől. Tavaly Tolna megyében 8350 hektár termő­Aföld megélhetést nyújt, nagyjából húsz hektáron gaz­dálkodunk, de legalább ekko­ra területre lenne még igény - vázolta vágyait lapunknak egy neve elhallgatását kérő ifjú agrárszakember. Észak-tolnai birtokán a növénytermesztésen kívül állattenyésztéssel is fog lalkozik. Úgy számolja, egy család eltartásához legalább 35-40 hektár szántó, 20 hek­fóld cserélt gazdát, 4973 földtu­lajdonos adta el a földjét. A leg­több adásvételt júniusban és de­cemberben bonyolították le. II Meghosszabbítaná-e a külföldiekre vonatkozó földvásárlási moratóriumot? Szavazzon honlapunkon / ma 16 óráig: TEOLhu wr A szavazás eredményét a csütörtöki számunkban közöljük. munkahelyet teremt tár gyep, 60- 80 húsmarha vagy 30 tehén és szaporulata szükséges. Csakhogy van egy probléma, a környéken kevés a föld. Szerinte a földínségre megoldás lehetne a kedvezmé­nyes kamatozású hitel, így a fi­atalok maradnának a falu­ban, ahol vállalkozásuk után adót fizetnének, mely a telepü­lés hasznára válna. fácánkert Átvállalja a fácánker­ti önkormányzat a jövőben a csecsemők számára ajánlott ult­rahangos szűrővizsgálat költsé­geit. Orbán Zsolt polgármester elmondta, hogy ez a vizsgálat, amelyet a szekszárdi kórházban végeznek, korábban ingyenes volt, de most ötezer forintot kell érte fizetni. Ezt azonban nem minden szülő tudja vállalni. Az elmúlt öt évben a fácánkerti kis­babák csak mintegy felénél vé­gezték el ezt a komplex szűrést (koponya, hasi szervek, csípő), ami több betegség korai felisme­rését teszi lehetővé. A képvise­lő-testület ezért döntött úgy, hogy a község állja a szűrés költ­ségét. A település számára ez nem jelent elviselhetetlen ter­het. Csontos Judit védőnő el­mondta, hogy jelenleg hat vá­randós kismama van a faluban, a tavalyi évek gyermekáldása alapján várhatóan nagyjábój nyolc gyermek születhet 2010- ben Fácánkertben. ■ S. K. Jó évet zárt a bátaszéki Német Egyesület bátaszék Közgyűlésen értékel­ték a tavalyi évet és ismertették az idei programját a Német Nemzetiségi Egyesület tagjai. Wittendorfer Antalné alelnök elmondta, hogy fő céljuknak, a hagyományőrzésnek ezúttal is megfeleltek. A Heimat tánccsoport és a né­met népdalokat éneklő Hexen Duo sikeres résztvevői voltak a saját és a városi rendezvények­nek egyaránt. Az egyesület tá­mogatja az óvodában és az isko­lában folyó nemzetiségi okta­tást, a gimnáziumban német nyelv tanítását. Ezen a vonalon idén szeretnének még egy ki­csit erősíteni. Emellett kirándu­lásokat, más csoportokkal nem­zetiségi esteket terveznek. Az alelnök hozzátette, hogy a tán­cosoknál tavaly ovis csoport alakult, így munkájuk során számíthatnak a gyerekek szü­leinek támogatására. A napi­rendi pontok között szerepelt a tagság megújítása is, nagyjából 130 tagot számlál jelenleg az egyesület. ■ H. E. Utszélí Szitakötő Többek között ez a kép is látható a dunaföldvári művelődési központ Folyosó Galériájában teg­nap nyílt kiállításon. Dr. Kalotás Zsolt természetfotós 32 alkotása a Duna hazai szakaszának legértékesebb ré­szeit, ezen beiül is elsősorban a nemzetközi hírű Gemencet és Béda-Karapancsát mutatja be. A tárlat március 31-ig tekinthető meg Felgyújtotta a szomszéd házat ítélet Másfél év börtönt kapott közveszély okozásáért szekszárd-paks Egy közveszély okozásáért első fokon kiszabott büntetést tíz hónapról egy év hat havi börtönre súlyosbított a Tolna Megyei Bíróság az ügyész felleb­bezésére kedden, tájékoztatott dr. Csullag Józsefné, a megyei bíró­ság elnökhelyettese, sajtószóvi­vője. Az elítélt egy 47 éves férfi, aki tavaly nyáron Pakson benzint locsolt egy házra és azt meggyúj­totta. A büntetés végrehajtását a jogerős ítéletben is négy évre füg­gesztették fel. Mint annak idején megírtuk, tavaly augusztusban egy népes társaság egy családi eseményt ünnepelt Pakson olyan hango­san, hogy az egyik szomszéd elő­ször negyed tizenegykor, majd egy óra múlva ismét kihívta a rendőrséget Ekkor véget is vetet­tek a mulatozásnak. A vádlott, aki már a rendőri intézkedések so­rán is agresszíven viselkedett, ha­zament, és magához vett egy ben­■ Enyhítő körülmény volt a férfi részletes beismerő vallomása, megbánása. zinnel töltött félliteres palackot, majd visszatért a bejelentő házá­hoz. A benzint fellocsolta a falra és megnyújtotta, majd mint aki jól végezte dolgát, hazament és lefeküdt aludni. A ház tulaj donosa azt vette ész­re, hogy füst szivárog a padlástér­ből. Azonnal oltani kezdte a tüzet és kihívta a tűzoltókat. Gerendák rongálódtak meg a tűzben, a nád­tető leégett, mire a tűzoltóknak sikerült teljesen elfojtani a lángo­kat A tűz veszélyeztette nemcsak a ház lakóterét, hanem a szom­szédos épületet is, de közvetlen életveszélyt nem okozott. A kárt a biztosító megtérítette. A bíróság enyhítő körülményként vette fi­gyelembe a férfi részletes beis­merő vallomását, s azt, hogy meg­bánta tettét, valamint, hogy két kiskorú gyermek ellátásáról kell gondoskodnia. Életvitele a történ­tek óta rendezett. Súlyosbító kö­rülményként értékelte viszont a bíróság, hogy a férfi ittas volt, amikor meggondolatlan tettével a közveszélyt okozta. ■ Ihárosi I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom