Tolnai Népújság, 2010. február (21. évfolyam, 26-49. szám)
2010-02-13 / 37. szám
6 2010. FEBRUAR 13., SZOMBAT GAZDASÁG A BUX index 2010. február 12-én 09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 FORRÁS: BÉT NYERTESEK ______________2010.02.12. mc énf uwsóárífii mmm süi ' ANY________919 1,54 2 TVK___ 3 060 1,32 5 MT elekotn 699 1,30 1 766 OTP 5 330 1,13 11012 Mól 17 050 0,88 1659 VESZTESEK FORRÁS: BÉT MM* műm Mxkrn wm Fotex 366-2,65 22 Danubius 3190-2,29 5 Richter 40 800-1,92 • 629 Econet 117-0,84 7 KEG 385-0,25 1 A BUX index az elmúlt napokban 20900 20815 20800 20 700 20600 20500 20400 20300 20200. ponj/^02.04 02.05 02.08 02.08 02.10 02.11 Z*® FORRÁS: BÉT BÉT-áruszekció (forint/tonna, 02.12.) Új elszámolási ár EUROBÚZA 2010. március 28 700 TAKARMÁNYBÚZA 2010. március _________ 27 850 TA KARMÁNYKUKORICA 2010. március______________30 800 TA KARMÁNYÁRPA 2010. március 27 500 OLAJNAPRAFORGÓ 2010. március 76 000 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2010. február 12-én. €/Ft $/Ft CHF/Ft f t f 271,52 200,04 185,26 +0,18 Ft +2,70 Ft +0,28 Ft Forintbetéti* kamatok (%) 2 hó 3 hé Allianz Bank __________4,75 5,25 Bu dapest Bank_______5.25** 3,25 Er ste Bank 4,50 4,50 K&HBank’** 3,30 5,35 MKB Bank___________5,03 5,13 OT P Bank____________1,75 1,75 Ra iffeisen Bank** 5,80 5,90 ■ ALAPTERMÉKEK, 1 MILLIÓ FORINTRA. ** AKCIÓS. *" 3 HÓ HELYETT 6 HÓ. Euró-valutaárfolyamok (forint/euró, 02.12.) Veteli Eladást! Allianz Bank 263,16 276,66 Budapest Bank 261,81 278,01 CIB Bank 258,76 280,32 Citibank 259,40 281,02 Erste Bank 262,34 277,46 K&H Bank 263,53 278,71 MKB Bank 264,42 277,98 OTP Bank 264,42 277,98 Raiffeisen Bank 265,03 276,95 Kávéházpiac: nagy a fortyogás fekete Egy hálózat kivonult, egy jött, mindenki a Starbucksra vár A magyar városokat is gyorsan meghódították az amerikai típusú, de olasz kávékat is árusító gyorséttermek. A legnagyobb szereplőre még várni kell Nagy a mozgolódás a hazai kávézópiacon: bővít a McCafé, folytatja a terjeszkedést a Coffeeshop Company és a Coffee- heaven, Budapesten nyílik a világ legnagyobb Costa Coffee kávéháza. A kávéfogyasztókat azonban egyvalami tartja igazán lázban: mikor nyitja meg első' magyarországi kávézóját az amerikai óriás Starbucks? Németh Márk Valószínűleg csak hetek, legfeljebb hónapok kérdése lehet, mikor nyit a világ leghíresebb ká- véházláncának első magyarországi üzlete. Legalábbis számos jel utal erre: a legnagyobb álláskereső portálon már november óta keresik az első hazai Starbucks üzlet vezetőjét, a WestEnd bevásárlóközpontban pedig egy átalakítás alatt lévő üzlethelyiség kirakatára helyezett molinó hirdeti, hogy hamarosan Starbucks nyílik ott. A franchise-jogokkal rendelkező American Restaurants Holdings SE (Amrest) magyarországi irodájánál lapunk megkeresésére azonban csak annyit közöltek, hogy jelenleg semmilyen információval nem szolgálhatnak az első üzlet megnyitásával, illetve a további terjeszkedési terveikkel kapcsolatban. Új kávézóból azonban a Starbuckstól függetlenül sem lesz hiány az idén. Folytatja a terjeszkedést a piacvezető kávézólánc, a jelenleg 33 egységgel rendelkező McCafé is. „Ahol éttermet újítunk föl, ott a legtöbb helyen McCaféval is bővítjük a szolgáltatási kínálatot" - mondta a mikéntről Simkó László marketing- és kommunikációs igazgató. „Néhány héten belül megnyílhat az Eiffel irodaház földszintjén az új budapesti egységünk, amely a világon a legnagyobb Costa Coffee kávéház lesz. A teljes beruházás értéke meghaladta a százmillió forintot, már minden elkészült, csupán az engedélyekre várunk” - mondta Gótzy Miklós, a mesterfranchise-tulaj- donos Lapker Zrt. felelős divízió- vezetője. Az új üzlettel négytagúra bővülő hazai hálózatukat a jövőben továbbfejlesztenék, elsősorban Budapesten nyitnának új üzleteket. A jelenleg négy egységgel rendelkező, lengyel hátterű Coffee- heaven hálózat három-négy éven belül 15-20-ra szeretné növelni kávézóinak számát országszerte. Szili Katalin, a lánc operatív vezetője szerint főképp a belvárosban, sétálóutcák közelében lehetnek igazán sikeresek a kávézók, de a piac változásával már úgy gondolják, hogy a bevásárlóközpontok is alkalmasak lehetnek erre a célra, annak ellenére, hogy korábban voltak negatív tapasztalataik is ezzel kapcsolatban (egy plázában nyílt egységüket be is zárták). A bécsi illetőségű Coffeeshop Company lánc évi négy-öt új egység nyitását tervezi a jelenleg nyolc kávéháza mellé, a fővárosban és a megyeszékhelyeken egyaránt. Mint alt Szabó Gyula, a márka franchise-tulajdonát birtokló Tízia CSC Kft. ügyvezető igazgatója elmondta: még van tere a fejlődésnek a piacon, hiszen nemzetközi összehasonlításban még mindig nincsenek nagy számban jelen Magyarországon a hálózatosán működő márkázott kávéházláncok, pedig a magyarok tradicionálisan nagy kávéfogyasztónak számítanak. A kávézók forgalmát a lapunk által megszólaltatott piaci szereplők szerint még a válság sem viselte meg - eltekintve a nagyon magas árkategóriájú ausztrál Gloria Jean’s hálózatétól, amelyik ki is vonult ráadásul a krízisnek pozitív hozadékai is voltak számukra. A McCafékban éves szinten például két számjegyű volt a forgalombővülés, annak ellenére, hogy a második fél év „szolidabbra" sikerült a vártnál. „ló évet zártunk tavaly: a meglévő üzleteinkben 15 százalékkal nőtt a forgalom 2008- hoz képest, emellett három új kávézót is nyitottunk" - mondta a Coffeeshop Company lánc részéről Szabó Gyula. A bérleti díjak az ingatlanpiaci helyzet változásával csökkentek, az új helyszínek kiválasztásánál pedig javult az alkupozíciónk” - mondta a Coffeeheaven vezetője. Ez a trend - amelyet a többi piaci szereplő is megerősített - azért különösen fontos a kávézók számára, mert az általános működési költségeik jelentős részét a bérleti díj teszi ki (amely elsősorban az üzlethelyiség elhelyezkedésének és az alapterületének a függvénye), valamint a bérköltségek. A csökkenő bérleti díjak, a rugalmasabb bérleti szerződések, az ingatlanpiac pangása miatt köny- nyebben megszerezhető ideális kávézóhelyszínek pedig tovább segíthetik a piac fejlődését. „A piacban még jelentős potenciál van, a növékedés szerintünk az elkövetkezendő néhány évben folytatódik”- véli Simkó László. Nem a kávéházakban spórolnak a magyarok - Nem divat a papírpoharas ital A MAGYAR fogyasztók nem feltétlenül a beülős kávézáson kezdtek el spórolni a válság hatására. Bár érzékelhető tendencia, hogy a korábbi napi négyöt kávé helyett lehet, hogy csak két-hármat isznak, de annak megadják a módját. „Régiós összehasonlításban nem állunk rosszul ezen a téren. A Costa Coffee magyarországi egységeiben például a vendégek sokkal inkább fogyasztanak szendvicseket, süteményeket a kávéjuk mellé, mint a többi kelet-középeurópai országban, így az egy főre eső fogyasztás is nagyobb itthon” - mondta Gótzy Miklós. Mindemellett a fiatalok körében is egyre népszerűbb a kávézás. szintén jellemző a hazai fogyasztási szokásokra, hogy a magyarok inkább a kávéházi élményt keresik, az elviteles, papírpoharas kávézás nem igazán jött divatba hazánkban. Kevesebb hulladékból több hasznosult 2009-ben öko-pannon A szelektív gyűjtés aránya már majdnem az unió által elvárt szinten van Tizenöt év óta először csökkent 2009-ben Magyarországon a csomagolási hulladékok mennyisége, miközben a szelektív visszagyűjtés és újrahasznosítás arányát is sikerült valamelyest növelni - hangzott el az Öko-Pan- non Nonprofit Kft. 2009-es eredményeit ismertető budapesti sajtótájékoztatón. A szelektív hulladékgyűjtést országos szinten koordináló Öko-Pannon partnerei 2009-ben 569 ezer tonna csomagolási hulladékot bocsátottak ki, 57 ezer tonnával kevesebbet, s mint egy évvel korábban. A csők- E kenés környezetvédelmi szem- f pontból üdvözlendő, gazdasági § szempontból azonban egyértel- I műén a válság hatását mutatja Már majdnem az ELI által elvárt szinten szelektáljuk a hulladékokat mondta Viszkei György, az Öko- Pannon ügyvezető igazgatója. A szelektív gyűjtés és újrahasznosítás aránya 57-ről 58 százalékra nőtt, nagyrészt a lakossági gyűjtés bővülésének köszönhetően - hangsúlyozta Viszkei. Az EU 2012-re a csomagolási hulladéHasznosított mennyiségek* Papír 215,5 Csomagolóanyag 37,7 Üveg 24,6 Vas 21,2 Fa 16,2 * EZER TONNA FORRÁS: ÖKO-PANNON kok 60 százalékának hasznosítására kötelezi Magyarországot. Hazánkban 2009-ban már 5,1 millió lakos számára volt biztosított a szelektálás lehetősége. A településeken kihelyezett gyűjtőszigetekről, illetve a házhoz menő szelektív hulladék- gyűjtésből a 2008-as 49 600 tonnát követően, tavaly összesen 51 300 tonna csomagolási hulladékot sikerült begyűjteni. Ez immár a teljes begyűjtés 15,5 százalékának felel meg, ráadásul a begyűjtést úgy sikerült növelni, hogy közben a lakossági fogyasztás, s ezzel együtt a lakosságnál képződő csomagolási hulladék mennyisége is számottevő mértékben csökkent 2009-ben. ■ i*
