Tolnai Népújság, 2010. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

2010-02-13 / 37. szám

4 ALMANACH 2010 TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2010. FEBRUÁR 13., SZOMBAT Másfél tonnányi adomány érkezett Németországból mintegy másfél tonnányi ruhaadományt osztott szét az önkormányzat a telepü­lés lakosságának február 10-én. A szállítmány Német­országból érkezett, amit a hőgyészi német kisebbségi önkormányzatnak ajánlott fel egy tévéiről elszármazott férfi fia, aki családfát kutat­ni érkezett Tolna megyébe. A ruhákat, cipőket, taka­rókat a szomszédos nagy­község ajándékozta tovább a dúzsi lakosoknak. Büszke a falu a lelkiismeretes atyára szabó József esperes-plébá­nosra szinte az egész falu . büszke. Ignácz István pol­gármester elmondása sze­rint betegsége ellenére évek óta törődik a falubeliek lei­kével, nincs olyan hét, hogy ne tartott volna misét a falu­ban. Az emberek megkeres­hetik gondjukkal-bajukkal, s mindig nagyon segítőkész a Hőgyészen élő plébános. Szabó József esperes-plébános Másként szolgálja a közösséget a posta A régi posta épülete, ami a község központjában talál­ható, néhány éve már közös­ségi házként működik, s szolgálja a dúzsiakat. Az ön- kormányzat sikeres pályáza­toknak köszönhetően vásá­rolta meg évekkel korábban, majd alakította át az ingat­lant. A szépen felújított ház­ban kapott helyett a könyv­tár és információs pont, va­lamint a nyugdíjasklub. A kétezer kötetes bibliotéká­ban Schellenberger Melánia könyvtáros várja az olvasó­kat, internet használókat. A lakosság korösszetétele 60 év felett: 52 0-14 éves: 60 19-59 éves: 148 15-18 éves: 25 AZ OLDAL ÍRÁSAIT RÁCZ TIBOR, A FOTÓKAT MÁRTONFAI DÉNES KÉSZÍTETTE. AZ OLDAL MEGJELENÉSÉT A DÚZSI ÖNKOR­MÁNYZAT TÁMOGATTA.- DUZS A közmunkások a temető bejárata előtt takarították a havat. Jelenleg az önkormányzat a faluban a legnagyobb foglalkoztató lassacskán, de fejlődnek pályázat A leghátrányosabb kistérségben nehéz érvényesülni Kevés a pénz, de a rendezvények nem maradnak el Az önkormányzat lehetőségei­hez mérten megpróbál mindent megtenni azért, hogy a különfé­le rendezvényekkel is erősítse az összetartást a településen. Az anyák napi és gyermeknapi program állandó része a telepü­lés életének, ahogy általában az augusztusban megrendezendő falunap is. A falu - amely nem bővelkedik anyagi javakban - költségvetése nagyban megha­tározza az utóbbi program me­netét és minőségét, azonban a falusiak eddig nem nagyon pa­naszkodtak a rendezvényre. Ka­rácsonykor az önkormányzat há­romezer forinttal segítette a csa­ládokat. A készpénzes támoga­tás oka, hogy a csomagosztás nem aratott osztatlan sikert a családok körében, a pénzen leg­alább azt vásárolnak, amit szeretnének. A nyugdíjasklub előkarácsonyt is szokott tartani. December elején pedig házhoz járó Mikulás szerez egy kis örö­met a dúzsi gyerekeknek, akik ajándékot is kapnak a Nagysza- kállútól. Dúzs a megye legkisebb településeinek egyike, ahol békében él egymás mellett a szegény és a tehetős, roma és ma­gyar. A leghátrányosabb helyzetű tamási kistér­ségben azonban nehéz fejleszteni. Rácz Tibor Ignácz István polgármester állí­tása szerint minden tervét meg­valósította az önkormányzat, amit az utóbbi négy évre terve­zett, sőt annál talán egy kicsivel többet is. Dúzs kis település, ki­csi tervekkel, s nagy átmenő for­galommal. Hőgyész után az első falu Dombóvár felé. Néhány éve, amikor a főutat felújították, örül­tek a helyiek a fejlődésnek, ám ma már nem olyan felhőüen ez az örömük. Eltűnt ugyanis a víz­elvezető árok a szakasz egyik ol­daláról, s az aszfaltcsíkról pedig nem folyik el a csapadékvíz. így nagyobb eső esetén előfordul, hogy a kamionok által felcsapott olajos folyadék a házak falára fröccsen. Emellett járda sincs az­óta egy jókora részén a falunak. 'A minisztérium vizsgálja az ön- kormányzat panaszait A tavalyi évet értékelve a pol­gármester azt mondta, ettől már csak jobb lehet. - Bizony­talan a kistelepülések sorsa, nem tudni, milyen változások lesznek a választások után a hazai közigazgatásban. Ha ke­vesebb önkormányzat lesz, nyilván a legkisebbeket szünte­tik meg először. A rendszerváltozás óta még a hozzánk hasonló kis falucs­kák is nagy fejlődé­sen mentek keresztül, még ak­kor is, ha ez nagyrészt az euró­pai uniós pályázatoknak kö­szönhető. Kétséges, hogy ha a falunak nem lesz saját költség- vetése, tovább haladhatunk-e a fejlődés útján - húzta alá. Dúzst azonban már így is szinte minden Hőgyészhez, a szomszédos nagyközséghez köti. Oda járnak a gyerekek is­kolába, óvodába. A falu pályá­zati pénzből vásárolt egy 19 személyes mikrobuszt, amivel a gyerekeket szállítják naponta kétszer, kísérő pedagógussal. A felső tagozatosok Volán járatok­kal közlekednek. A falu az ország egyik leghát­rányosabb helyzetű kistérségé­hez, a tamásihoz tar­tozik. Az ilyen térsé­gek számára kiírt pályázatokon nyert támogatásokból újí­tották fel a templomot, a közös­ségi házat Megszépült a négy­éves ciklus alatt a polgármeste­ri hivatal épülete, felújították a járdákat. CÉDE pályázaton a közfoglalkoztatáshoz szükséges eszközök, gépek vásárlására is nyert az önkormányzat mintegy 700 ezer forintot.- Sajnos munkalehetőség ke­vés adódik a dúzsiaknak, de mindenki törekszik arra, hogy találjon munkát. Sokan az or­szág másik végébe járnak he­telni. Akinek nem sikerül, meg­próbáljuk közmunkásként fog­lalkoztatni - húzta alá Ignácz István. Hozzátette azt is, Dúzs vegyes összetételű falu, de bé­kében megférnek egymás mel­lett a székelyek, svábok, ro- mák.Megszépülhet a falu képe is tavasszal, ugyanis az önkor­mányzat az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program pá­lyázatán mintegy 5,5 millió fo­rintot nyert utcabútorok elhe­lyezésére, új buszmegállók épí­tésére, s pihenőhelyek kialakí­tására. Ignácz István polgár- mester ■ Nehéz év volt a tavalyi, már csak jobb jöhet Szennyvízcsatorna még nincs a településen annak ellenére, hogy már több éve tervezik, még hiányzik a fa­luban a szennyvízcsatorna. A lakosság nagy része, közel hat­van százaléka kötött lakásta­karék-pénztár szerződést a tu­lajdonosi hozzájárulás megfi­zetésére. Ám egyelőre még nincs nyertes pályázata az ön­kormányzatnak a beruházás­ra. Három kivitelezővel már készíttetett a falu árajánla­tot, de egyelőre ennél elő­rébb még nem haladt az üg}'. Mivel Dúzs nem nagy te­rületű, mintegy 150-200 millió forint közötti összegbe kerülne a csatornarendszer megépítése. Befejeznék a játszótér felújítását A település lakóinak száma az utóbbi évben nem változott szá­mottevően. Örömteli hír, hogy két gyermek is született a tava­lyi évben, igaz, ez kevesebb, mint a 2008-as születések szá­ma. A falu lakosságához képest viszonylag sok a fiatal, hiszen több mint 80 a 18 év alattiak száma. Éppen ezért is sürgeti az önkormányzat a félig már felújított játszótér befejezését, ahol ilyenkor télvíz idején is önfeledten szórakoznak, hógo­lyóznak délutánonként a gye rekek. A települést több nemzetiség is lakja, székely, sváb, roma egy­aránt, éppen ezért is meglepő, hogy egyetlen kisebbségi önkor­mányzat sem működik Dúzson. Ám vélhetően idén változás le­het ebben a tekintetben, hiszen a roma kisebbség azt tervezi, az őszi önkormányzati választások során megalakítják az első helyi cigány kisebbségi önkormány­zatot. Testvérkapcsolatot nem alakított ki Dúzs egyetlen tele­püléssel sem ezidáig. Uj fajtákban látja a jövőt vállalkozó A minőségi borok termelése a célja A nyugdíjasklub a falu egyetlen civil szervezete Lehmann György feleségével és fiával, Tamással 1994 óta működ­teti családi vállalkozásukat. A fa­luban ők az egyedüli borterme­lők, a többi szőlőtulajdonos csak a gyümölcsöt értékesíti. A Mada­rász dűlőben hat hektárnyi föl­dön öt fajta szőlőt termesztenek. Vörösből a merlot, a portugieser, a cabernet-sauvignon, a kékfran­kos, valamint a fehér királyle­ányka terem a birtokon. Több faj­ta bort is palackoznak, amit ma­gánszemélyeknek, cégeknek ér­tékesítenek. Mint mondta, nem tartja he­lyesnek a szőlőültetvény végleges kivágását, ám tervezi, hogy 2013- ig néhány fajtát kicserél a földje fe­lén. A királyleányka helyett olasz­Lehmann György bortermelő rizlinget termel majd, de növeli a cabernet-sauvignon fajták meny- nyiségét is a területen. - Elsősor­ban minőségi borok előállítása a célunk, ugyanis egy Uyen kis föld­darabon nagy mennyiségben nem lehet teripelni - húzta alá. Miután csak a borból nem le­het megélni, gyakran fogadnak vendégeket is, akiket a tíz szemé­lyes vendégházukban szállásol­nak el. A tanya egyik részét egy európai uniós pályázaton nyert pénzen felújították, hogy tovább­ra is megtartsák a rendszeresen érkezőket, többek között az alko­tótáborok amatőr és profi művé­szeit. Rájuk is gondoltak, amikor egy fazekaskemencével bővítet­ték a tanyát Idén tizenegy éves a dúzsi nyug­díjasklub, a falu egyetlen civil szervezete. Az 1999-ben alakult egyesületnek jelenleg több mint húsz tagja van, de aktívan mind­össze tízen, tizenketten tevékeny­kednek. Egy évtizede még többen voltak, de az évek során lecsök­kent a létszám, az ala­pítók közül sajnos so­kan örökre eltávoztak. A jelenle­gi klubtagok is többnyire túl van­nak a hetvenen, és van, aki már am vanadik évéhez közeledik. A nyugdíjasok hetenként egy­szer, hétfőn délután találkoznak a közösségi házban, az önkor­mányzat által biztosított klubhe­lyiségben. A jól felszerelt szobá­ban teáznak, kávéznak, beszél­getnek, felidézik a régi emléke­ket, nem érzik egyedül magukat. A program az évszakoktól, ünne­pektől függően változik. Kará­csonykor fenyőfát állítottak és dí­szítettek, újévkor pezsgőt bontottak, gyermeknapra rongy­babát készítettek az óvodásoknak, húsvét- ra színes tojást festenek. Egymás név- és születésnapjáról sem fe­ledkeznek meg, közösen ünnep­ük meg a jeles napokat. Régeb­ben évente szerveztek egy-egy utazást, de pár éve ez elmaradt. Most ezt a jó szokást szeretnék felújítani, remélve, hogy új él­ményekkel gazdagodnak. ■ Újabb közös utazást ter­veznek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom