Tolnai Népújság, 2010. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

2010-02-08 / 32. szám

4 KÖRKÉP TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2010. FEBRUÁR 8., HÉTFŐ Régiónk második a felsőoktatási rangsorban A felsőoktatásban tanulók szá­ma ugrásszerűen megnőtt az el­múlt húsz esztendőben. Míg or­szágos átlagban 1990-ben mind­össze 7,4 nappali tagozatos egye­temi vagy főiskolai hallgató ju­tott ezer lakosra, ez a szám má­ra meghaladja a 22-t a KSH ada­tai szerint. A Dél-Dunántúl mu­tatója ugyanezen idő alatt 6,5- ről 20,8-ra emelkedett, amely el­marad ugyan az országostól, de a főváros nélkül számított átlag­nál - ami 1000 lakosra jutó 15 egyetemistát jelent - számotte­vően magasabb. Budapest 58,1 ezrelékes muta­tója kiemelkedő, ebből adódóan a közép-magyarországi régióé is, hiszen a felsőoktatási intézmé­nyek nappali tagozatos hallgató­inak mintegy 42 százaléka kötő­dik a fővároshoz. Az ország töb­bi régiója közül a Dél-Dunántú- lon volt a legmagasabb a hallga­tók ezer lakosra jutó száma, amely egyértelműen Pécsnek köszönhető, amely a régió leg­nagyobb tudásközpontja. So­mogy megyében az ezer lakosra jutó egyetemisták száma 7, nálunk, Tolna megyében pedig mindössze négy. ■ V. M. Százezreket veszíthetnek a gazdaságok Bajba kerültek azok a családi gazdaságok, ahol elkülönül a földhasználat és az állattartás, vagyis a család egyik tagjának a nevén az állatok, a másiknak a föld van. Ebben az esetben eles­nek az állatok után járó támoga­tástól. A szabályozási problémá­ra a Magyar Agrárkamara mun­katársai hívták fel a figyelmet. Támogatásra ugyanis az jogo­sult, akinek a föld és az állattar­tó vállalkozás is a nevén van. Ez sok családi gazdaságot érint hátrányosan, mivel ebben a gazdálkodási formában gyako­ri, hogy a földhasználattal a pa­pírok szerint a férj, az állatokkal a feleség foglalkozik. A Magyar Agrárkamara kérte az agrártár­cát, amennyiben igazolható, hogy az állattartásért felelős sze­mély - a történelmi bázisjogo­sultság tulajdonosa valamint a területalapú támogatást igény­lő egy családi gazdaság tagjai, akkor kaphassák meg a támoga­tást. ■ M. I. Az állami hozzájárulás alakulása a szociális ellátás néhány területén (ezer forini/fő/év) ffl 2005. 2006. 2007. 2009. 2010. Változás 2005-ről 201»«: Í3.23S Változás 200W Milkt; Mi« TÁÖagos szociáSs otthoni bentáalsas (| f^ckiátriai bentlakásos ottlumlt Változás MOSföl Változás 2«0Stöl 201bte:«2,HK 201(kt: 81,05% Székelybál Potápi Árpád János, Bonyhád polgármestere, a Bukovinai Székelyek Országos Szövetségének elnöke nyitotta meg szombaton a város szé­kelybálját. Mielőtt a vendégek vették volna birtokukba a táncteret, fellépett a Sárga Tulipán Néptáncegyüttes. Az est folyamán a Reflex és a Delfin ze­nekarok szolgáltatták a muzsikát, s biztosították a jó hangulatot Kevesebb készülékre futja segélyhívó Sorra bezárhatnak az idősek ellátását szolgáló klubok Milliárdokkal csökkentet­ték az idén a szociális alapellátásra fordítható központi keretet. Az álla­mi hozzájárulás mértéké­nek lefaragása egyértel­műen az időseket sújtja. A megyében ezreket érint a változás. Mauthner Ilona A dombóvári Őszikék Szociális Alapszolgáltatások Intézményé­hez tizenhárom település tarto­zik, mondta Várkonyi Lászlóné, a központ vezetője. Ebből egy fa­lu van, ahol egyetlen segélyhívó berendezés sincs. Az intézmény egyébként 106 készüléket vásá­rolt pályázati segítséggel. A hely­zet annyiban változott, hogy megvonták az amúgy évről évre csökkenő támogatást, ami 2005- ben még 62 ezer, tavaly már csak 29,5 ezer forint volt évente, készülékenként. A normatív igénylés szabályai pedig idén ja­nuárban megváltoztak. Pályáz­ni lehet most is a segélyhívók te­lepítésre és a működtetésre, de ezt a pénzt még az önkormány­zatoknak is ki kellene egészíte­ni, és bizony van, ahol ezt nem tudják vállalni. Arról nem is be­szélve, hogy a készülékek hasz­nálatáért az idős embereknek is kell fizetniük havonta, a jövedel­mük 2 százalékát. Van olyan idős, egyedülálló ember, aki ezt sem tudja vállalni. Ez az oka an­nak, hogy a viszonylag kevesebb készülék ellenére van szabad kapaci­tás a Dombóvár kör­nyéki falvakban.- Éppen a kisebb településeken kellene, hogy mi­nél több segélyhívót helyezzünk ki a rászoruló, beteg, idős, egye­dül élő emberekhez, de éppen ebben a körben kisebb az igény az anyagiak miatt - mondta Várkonyi Lászlóné. A készülé­kek elhasználódnak, javítani, cserélni kell ezeket, aminek a költségeit az intézmények vál­lalják. Több kistérségből is jelezték, hogy pár hónap és sorra bezár­hatnak az idősek nappali ellátá­sát szolgáló klubok. A jelenlegi feltételek szerint ugyanis nem lehet fenntartani ezeket az intézményeket, a be­zárási hullám már megindult Szabolcsban és Nóg- rád megyében és csak idő kérdé­se, mikor ér Tolnába. A legin­kább fenyegetettek a kistelepülé­sek, és a kisebb, bentlakásos in­tézmények, klubok, ezekből pe­dig bőven van Tolna megyében. A bátaszéki gondozási köz­pontban 30 körüli azoknak az ■ A bezárási hullám már megindult. idős embereknek a száma, akik nappali ellátást kérnek, de házi segítségnyújtásra, szociális ét­keztetésre is hasonló az igény. Borosné Simon Zsuzsa intéz­ményvezető elmondta, az ellátot­tak száma évről évre nő, de a normatíva egyre kisebb. Még szerencse, hogy a helyi önkor­mányzat nem hagyja magára az időseket, ha kell, kipótolja a ke­retet. Egy gondozónőre így is 9 gondozott jut. A szociális ellátás csaknem minden területén idén 10-40 szá­zalékkal kevesebbet ad az állam a tavalyinál. Ezt a gazdasági vál­sággal magyarázzák, ám az utóbbi öt év adatait összevetve az tűnik szembe, hogy folyama­tos megvonásról van szó, ami fő-J leg az időseket és a legszegé­nyebbeket sújtja. A települések többségében még a segélyhívó berendezések beszerzése, illetve a meglévők fenntartása is gondot okoz. Dr.' Szécsényi Attila, a megyei köz­gyűlés szociális és egészségügyi bizottságának az elnöke szerint embertelen az állami hozzájáru­lások ilyen mértékű lefaragása. Idős, egyedül élő, beteg embere­ken spórolni súlyos hiba, aki ezt elrendelte, valószínű nem gon­dolta át, milyen következményei lesznek a megvonásnak. Hosszú vita van kilátásban a Tamási vízműről tamási Az önkormányzat kizá­rását kezdeményezte a 49 szá­zalékban tulajdonos Aquainvest Kft. javaslatára a Tamási Közös Vízmű Kft. Az üggyel kapcsolat­ban Ribányi József polgármester tartott pénteken sajtótájékozta­tót. Elmondta, hogy 2009 októ­bere óta olyan hírek jutottak el hozzá a pécsi Tettye Forrásház Zrt.-től, hogy a vízmű kft.-nek le­járt kötelezettsége van a zrt.-vel szemben. Illetve, hogy a dolgo­zók nem kapják meg időben fi­zetésüket, és nem biztos, hogy a kft. fizeti a járulékokat bérük után. Hozzátette: az önkormány­zat kezességet vállalt volna ar­ra, hogy a vízmű kiválthassa ré­gi kötelezettségeit. Bujtás István, az önkormányzat ügyrendi bi­zottságának elnöke szerint az Aquainevst ezt elutasította. Széles András alpolgármester elmondta, hogy mintegy 90 mil­lió forint követelés áll fenn a ta­mási vízművel szemben. Gesztesi László, a Pécsi Víz­mű Zrt. tulajdonában lévő Aquainvest Kft. ügyvezető igaz­gatója közölte: jelenleg egy pénz­intézetnek 70 millió forintos vi­tatott követelése van a tamási ■ A város kizárását kezdeményezték a vízmű kft.-ből. vízművel szemben. A kft. szám­lához kapcsolódó hitelkeretét a bank jogellenesen lejárttá tette, emiatt pert indítottak ellene. A bank a hitelkerethez kapcsoló­dó váltót engedményezte a Tettye Forrásház Zrt.-nek, ami a kft. álláspontja szerint jogsértő. Az ügyvezető kijelentette: je­lenleg egy dolgozónak sem tar­tozik a tamási vízmű. A bér- számfejtés azért késett, mert a Tettye Forrásház Zrt. 2009. októ­berben „elfoglalta" a Pécsi Víz­mű Zrt. irodaházát, és az Aquainvest leányvállalatai sem fértek hozzá az adatokhoz. Gesztesi László szerint az Aquainvest többek közt azért ja­vasolta Tamási kizárását a víz­műből, mert „az önkormányzat megszegi a vízműtársaság gaz­dasági keretmegállapodását, amikor vagyonelemeket a többi tag kárára ingyenesen kíván el­vonni, a társasággal ellensége­sen fellépő Tettye Forrásház Zrt.- t segíti, valamint üzleti titkokat sértő tevékenységet folytat, ami­kor ilyen tartalmú napirendeket próbál megtárgyalni és nyilvá­nosságra hozni”. ■ HIRDETÉS yPWOUrj#, SS»* 0 ),d / AjTiÍ/AaI k 11 L/^\] f \ j í 0 luiiaiíxg Naponta 70 OOO-en olvassák, és Ön? Tolnai Népújság + tvr-hét A Tolnai Népújság havi előfizetési díja: 2140 Ft A TVR-HÉT HAVI ELŐFIZETÉSI DÍJA 715 Ft. (LAPCSOMAGUNKBAN A TVR-HÉT HAVI ELŐFIZETÉSI DÍJA 220 Ft) Mi tudjuk, hogy megéri, ...számoljon utána! További, kedvezményes lapcsomagjainkról bővebb tájékoztatást meg MOST! , 74/511-538 Cégjegyzékszám: 11-09-001415 foltig'hr/ Tolnai Népújság A hír velünk jár!

Next

/
Oldalképek
Tartalom