Tolnai Népújság, 2010. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
2010-01-05 / 3. szám
2010. JANUÁR 5., KEDD - TOLNAI NÉPÚJSÁG GAZDASÁGI TŰKOR Egy megyényi termőfölddel van már kevesebb Nem zárható ki, de kevés az esélye annak, hogy meghosszabbítják a külföldiek magyarországi földvásárlási moratóriumát 2011 után, mivel ehhez az uniós tagállamok teljes egyetértése szükséges - mondta Sirman Ferenc, az agrártárca szakállamtitkára. Emiatt már most meg kell kezdeni a felkészülést a türelmi idő utáni időszakra, vagyis intézkedni kell a magyar termőföld védelme érdekében. A földpiacon ugyanis érzékelhető a befektetői szándék erősödése - fűzte hozzá. Ma egy magánszemély hazánkban átlagosan 9 hektár területet művel, míg a gazdálkodó szervezetek átlagosan 264 hektárt. A privatizáció során 5,7 millió hektár földterület 2,6 millió tulajdonos birtokába került. A környezetvédelmi tárca szakállamtitkára, Haraszthy László elmondta, 1945 és 1990 között egy megyényi termőfölddel lett kevesebb az országban, ennyit vontak ki ugyanis a művelésből. A folyamat azóta sem állt meg. Hazánkban a védett területek nagysága mintegy 830 ezer hektár. Ennek 80 százaléka állami tulajdonban van. ■ I. M. A hazai állami felvásárlás nem érte el a célját A Magyar Agrárkamara adatai szerint hazánkban december közepéig 54 ezer tonna búzát és 133 ezer tonna árpát ajánlottak fel a gazdák intervencióra. Ezzel szemben a hazai állami felvásárlás nem érte el a célját, mivel a TIG Nonprofit Kft. által meghirdetett 200 ezer tonnás - 24,5 ezer forintos tonnánkénti áron - felvásárlási lehetőségre senki nem ajánlott fel árpát vagy búzát. Ennek oka a kamara szerint az alacsony ár mellett az, hogy segítséget jelentett az uniós SAPS támogatás előlegkénti kifizetése. A gazdálkodóknak emiatt nem kellett kényszerből olcsón eladniuk a gabonát, be tudták fejezni az őszi munkákat, és így várhatnak a terményeik eladásával akár februárig is. A termények iránti kereslet enyhén növekedett az utóbbi időben, főként a román és bosnyák malmokba szállítanak az exportőrök. ■ R. A. A házi disznóvágás persze nemcsak szórakozást és jó hangulatot, hanem komoly munkát is jelent, cserébe igazi házias ízeket kapunk Ritka a hajnali malacvisítás dísznóvágás Egyre kevesebben tartanak sertést a falvakban is Egyre kevesebb hely van, ahol még ünnep a disznóvágás. Pedig a hajnali készülődés, a barackpálinka íze, a vaskos tréfák, a közös családi munka öröme, a toroskáposzta íze és az egész nap hangulata felejthetetlen élmény. Mauthner Ilona Míg tíz évvel ezelőtt a falvakban minden második család tartott disznót, mára már csak mutatóban maradt ilyen. Sokakat a tartással járó piszkos munka és bűz, valamint a drága táp késztetett váltásra.- Ha ez így megy tovább, lassan csak szájhagyományból ismerik a fiatalok ezt a rituálét - mondta a bátaszéki Róth Józsefné, akinek a családja eddig minden évben legalább két disznót hizlalt. Egyet a gyerekeknek, unokáknak, egyet pedig maguknak. Simon Lajos böllérnek az elmúlt években egyre kevesebbszer kellett fenni a kését. - Aki ragaszkodik a házisonkához, az is inkább megveszi a már tisztított féldisznót vagy a darabolt combot, és azt pácolja, füstöli. A füstöléssel egyébként nagyon kell vigyázni, mert csak az úgynevezett hideg füst jó a kolbásznak, sonkának, melegben ugyanis megsavanyo- dik - mondta a szakember. Az más kérdés, hogy a bolti sonka még csak nem is hasonlít a házihoz. Hol van már a mondás, hogy az otthon nevelt sertésnek csak a visítása ment kárba, mert elődeink még az állat szőrét is felhasználták. A statisztikai adatok szerint is egyre kevesebben foglalkoznak otthon sertéstartással. Az állat nagy kötöttséggel jár, reggel-este etetni kell, ha nincs moslék - ami az unió miatt nem is szabályos, sőt tiltott dolog - akkor sokba kerül a táp. Április környékén szokták megvenni a 20-25 kilós malacokat, darabonként 15-18 ezer forintért. Mire vágásra érett disznó lesz belőlük, meg kell etetni velük legalább 7 mázsa takarmányt, ami tápból, kukoricából áll, de elfogyasztja a disznó az ételmaradékot, az almát és más hullott gyümölcsöt is. Az éves takarmány malaconként 13-14 ezer forintba kerül, és ehhez jön még egy állatorvosi kiszállás oltással, ez maga ötezer forint, illetve a villany, víz költsége ami újabb 4 Az otthon vágott sertés húsát is vizsgáltassuk be! az állatorvosok nem győzik hangsúlyozni, hogy a háznál levágott disznók húsát érdemes bevizsgáltatni. A trichinella-vizsgálatot a hatásági állatorvosnál kell kérni, aki a sertés rekeszizmából vesz mintát, majd a helyszínen, mikroszkóp alatt megvizsgálja, és az eredményt is megmondja. a TRiCHiNELLA olyan parazita, mely ritkán ugyan, de előfordul a sertésben, és a fertőzött állat húsának elfogyasztása az emberre is veszélyes, sőt akár halált is okozhat. A sertés és a takarmány ára az elmúlt években Élősertés sertéstáp felvásárlási ár Ft/kg ár Ft/kg 2002 275 51 2003 229 56 2004 246 66,40 2005 272 65 2007 260 85 2008 420 65 2009 400 60 FORRÁS; TNÁiíOirtS Kokain, cigaretta és pálinka fináncok Novemberben Simontornyán robbant fel a főző Nem odázható tovább az ültetvények felújítása Mozgalmas évet zárt a Vám- és Pénzügyőrség. A hatáskörükbe tartozó bűncselekmények közül a legjelentősebb cigarettafogás december közepén Röszkén történt. Egy ukrán kamionból - kiwi közé elrejtve - 37 ezer karton adójegy nélküli cigaretta került elő, amelynek értéke elérte a 245 millió forintot. Áprilisban, Nagylakon 25 kiló, 350 millió forint értékű heroin került elő egy Hollandiába tartó sajtszállítmányból, októberben a Ferihegyi repülőtéren találtak a vámosok - három brazil utas sportcipő-talpbetétjében és alsónadrágjában - 3,5 kiló kokaint, amelynek értéke 100 millió forint volt - mondta dr. Bús Szilvia, a Vám- és Pénzügyőrség déldunántúli régiójának sajtosa. Szintén Nagylakon kapcsoltak le a vámosok egy postacsomagokat szállító futárautót, melyben tabletták és teljesítményfokozó szerek voltak. Rédicsnél egy Csehországba tartó kamionból közel 60 ezer hamisított karórát, táskát és fejpántot foglaltak le a vámosok mintegy 565 millió forint értékben. Nagylakon 40 ezer darab, 220 millió forintot érő hamis parfüm került elő egy textileket szállító holland tehergépkocsiból. Novemberben pedig Simontornyán felrobbant egy pálinkafőző készülék, amely éppen feketén üzemelt. ■ M. I. Sok pálinkafőzőt foglaltak le Meg kell újítani az ültetvényeket a hatékonyabb gyümölcstermesztés érdekében - nyilatkozta dr. Lux Róbert, a Magyar Zöldség- Gyümölcs Szakmaközi Szervezet alelnöke. Elsősorban nem ültetvénytelepítési, sokkal inkább korszerűsítési támogatásra van szükség - mondta a szakember.- Két rossz év van mögöttünk, ami nem abból adódik, hogy rosszul mértük fel a célokat, hanem abból, hogy a piac megváltozott. Ma már más feladatokra kell összpontosítani, mint néhány évvel ezelőtt, emellett fel kell vennünk az európai versenytársak által diktált tempót - nyilatkozta Lux Róbert. Nehezíti a helyzetet, hogy az utóbbi tíz évben nagyon megerősödtek a versenytársak, különösen Ausztria, Németország és Franciaország. Hozzájuk hasonlóan a hazai termelőknek is mindenekelőtt a jégverés okozta károk megelőzésére kell törekedniük. Dél-Tirolban az ültetvények 85 százaléka jéghálóval védett. Ezzel szemben nálunk csupán néhány hektáron gondoskodtak a védelemről. Az öntözés fejlesztése területén sem odázható tovább a felzárkózás, az öntözhető területek nagysága hazánkban 15 százalék körüli, míg az unióban ez 80 százalékos. ■ Mauthner I. ■ Nagyon megerősödtek a versenytársak. i I I 11 AGRÁKHÍREK Meghosszabbították az előlegek kifizetését több agrártámogatási jogcímnél módosult az előlegfizetési kérelmek benyújtására nyitva álló időszak, melyet december 16-tól 2010. január 31-ig meghosszabbítottak. A változás érinti az állattartó telepeket, a kertészeti munkákat, az öntözés, melioráció és a területi vízgazdálkodási fejlesztést. A meghosszabbított határidővel az agrártárca célja az volt, hogy minden érintettnek lehetősége legyen az előleggel érintett támogatás elszámolására. Csapadékkal és faggyal kezdődött az első hét január első napjai csapadékosán kezdődtek, eddig 18 milliméternyi eső és 2 milli- méternyi hó hullott a megye déli felén, az északi területeken ennél kevesebb esett. A távelőrejelzés szerint a hét közepétől enyhülés, majd szombaton ismét lehűlés következik. Január közepén mínusz 10 fok alá süly- lyedhet a nappali hőmérséklet. Február elején pedig akár a 20 fokot is megközelítheti a felmelegedés, amit a hónap közepén ismét jelentős lehűlés követ. Hűvös tavaszt és változékony nyarat ígér az előrejelzés. A vámosokhoz tartozik a fémkereskedelem is A fémtörvény január 1-jén lépett hatályba, melyet követően a fémkereskedelem csak a hatóság által kiadott engedély birtokában végezhető. Fémkereskedelmi hatóságként a kormány a Vám- és Pénzügyőrséget jelölte ki, így a vámosok látják el az engedélyezési, ellenőrzési és ezekhez kapcsolódó szankcionálási feladatokat. A fő cél nem a legális vállalkozások ellehetetlenítése, hanem a fekete- és szürkegazdaság, valamint a köz- és magántulajdonban okozott károk visz- szaszorítása. Ellenőrzik a fémkereskedéseket Változik a hegyközségek ügyfélfogadási ideje A TÖBBLETFELADATOK miatt a szekszárdi hegyközségnél január 1-jétől megváltozik az ügyfélfogadási rend: hétfőn 8.30-tól 12.30-ig, szerdán 8.30-tól 12.30-ig és 13.30-tól 15.30-ig, illetve pénteken 8-tól 12 óráig várják az ügyfeleket. Kedden és csütörtökön az ügyfélfogadás szünetel, mert a minőségi borok forgalomba hozatala előtt mintavétel szükséges a hegybíró jelenlétében. Továbbiak a TEOLhli hírportálon ezer. Mire a disznóvágásig jut az állat, már ráköltött a tulajdonosa 30-35 ezer forintot. Maga a feldolgozás sem olcsó mulatság, hiszen a töltelékhez szükséges rizs, fűszerek, só, bél, paprika újabb 7-8 ezer forintba kerülnek. Viszont lesz saját készítésű hurkája, kolbásza, sonkája, disznósajtja a családnak, és még nyers hús is jut a mélyhűtőbe. Az uniós csatlakozást követően a megyei állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrzési állomás munkatársai elvégezték az előírt ellenőrzéseket. A megye 54 vágóhídjának csupán a fele kapta meg továbbra is a működési engedélyt. A megyei állomás higiénikusa elmondta, a hazai jogszabályok eddig is szabályozták, hogy milyen körülmények között kell állatot tartani. Az állatvédelmi törvény is még az uniós csatlakozás előtt született, és előírja, hogy a sertést vágás előtt el kell kábítani, csak ezután szabad leszúrni. Hozzátette: kisebb falvakban is betartják az előírást, hiszen az a gyakorlat alakult ki, hogy a disznóvágáshoz böllért hívnak, aki a saját munkáját könnyíti meg azzal, ha először kábítja az állatot, aztán szúrja le. I A tartás és a feldolgozás sem olcsó.
