Tolnai Népújság, 2010. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
2010-01-26 / 21. szám
2010. JANUÁR 26., KEDD - TOLNAI NÉPÚJSÁG GAZDASÁGI TŰKOR Csökkentek a terményárak Január 8-a és 13-a között visz- szafogott volt a forgalom a Budapesti Értéktőzsde árupiaci szekciójában. Mindössze 29 kontraktust kötöttek a kereskedők. Az eurobúza jegyzése 1100-1500 forinttal csökkent, ugyanakkor 2000 forinttal nőtt a takarmánybúza szeptemberi ára. Lefelé korrigálták a takarmánykukorica márciusi és májusi árát is, tonnánként 450-500 forinttal. A takarmányárpa stagnálása folytatódott, 27-28 ezer forinton jegyezték. A napraforgóért viszont tonnánként 500- 2000 forinttal adtak többet a kereskedők. Ezzel egyidőben a repce márciusi 2900 forinttal, míg a májusi ára 500 forinttal esett. A chicagói és a párizsi árutőzsdén a búza és a kukorica jegyzése is emelkedett. Termény Időszak Elszámoló árFt/t Eurobúza 2010. Ili. 31000 2010. IX. 32 000 T.búza 2010. III. 28 000 2010. IX. 29 600 Kukorica 2010. Ili. 32 500 2010. IX. 35 500 T.árpa 2010. Ili. 28 000 2010. IX. 27 000 Napraforgó 2010. Ili. 71000 2010. X. 72 500 Repce 2010. III. 73 000 2010. IX. 72 500 FORRÁS: AKI Öt év gyakorlat után kérhető szakértői engedély Megfelelő diplomával és öt év szakmai gyakorlattal 22 szakterületre regisztráltathatják magukat az agrárgazdasági és az agrár-vidékfejlesztési szakértők. Az alap regisztrációs díj 5 ezer forint. Az erről szóló miniszteri rendelet a Magyar Közlöny ez évi 2. számában jelent meg. A rendelet melléklete sorolja fel a 22 fő szakterületet. Ha a jelölt megfelel a feltételeknek, akkor felkerül a minisztérium honlapján megtekinthető szakértői névjegyzékbe. Aki már rendelkezik érvényes engedéllyel, azt a minisztérium nyilvántartásba veszi, és a szakértői tevékenységét időkorlát nélkül folytathatja. ■ 1. M. Műhold segít a gazdáknak azonosítás Támogatás a ténylegesen használt terület után jár Az agrárkörnyezet-gazdál- kodási (AKG) program újabb öt évre meghirdetett támogatására az országban 16 ezren pályáztak. Közülük 2400 körül van a nyertesek száma. Mauthner Ilona Az AKG program második ötéves ciklusa tavaly szeptemberben már elindult, de a napokban kapták meg az értesítést az eredményről a termelők. A nyerteseknek sok idejük nem volt arra, hogy örüljenek, hiszen a feladatok, elvárások közepébe csöppentek ezzel. Kilencven napjuk van ugyanis arra, hogy a területüket pontosan körbeméressék, illetve a hektáronkénti hat madárodút minél előbb kihelyezzék, ami például szintén a támogatás feltétele. Tamási Balázst, a megyei agrárkamara titkárát arra kértük, segítsen eligazodni a jogszabályban. ■ Út, nádas, épület, nem lehet része a támogatásnak.- Ne csodálkozzanak az emberek, ha a következő néhány hétben GPS-berendezésekkel a földjeik szélén méricskélő, vagy éppen akácfa karókat és oszlopokat püfólő gazdálkodókat látnak gabonatáblák, legelők vagy ültetvények sarkaiban. Elérkezett az ideje az agrár-környezetgazdálkodási támogatás területazonosításának, ami az egyik legfontosabb feladat - mondta Tamási Balázs. A pontos mérés azért fontos, mert akár a támogatást is megvonhatják azoktól, akik ezt nem veszik elég komolyan. A támogatási összeg egyébként a művelési ágtól függően széles határok között mozog, átlagosan hektáronként százezer forint körül van. A GPS-szel történő területkimérést bárki - akár maga a termelő is - elvégezheti, ha van erre módja. A többség azonban valamelyik ehhez értő céget, vállalkozást, vagy akár az agrárkamarát kéri fel. Tamási Balázs elmondta, célszerű egy fix sarokpontot kijelölni a területen, mely az ötéves ciklus alatt végig ott marad a helyén, ez segíti ugyanis az ellenőrök odatalálását a teSzikhardt Gyula, a megyei agrárkamara munkatársa GPS-szel méri a termőterületet, rögzíti a koordinátákat rülethez, a többi pont viszont a területnagyság meghatározását szolgálja. A GPS rögzíti a koordinátákat, ezt követően a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) honlapján kell kitölteni a területazonosítási kérelmet. A megadott koordinátáknak legalább 3 méteres pontosságúnak kell lenniük. A területmérés részletes szabályait a Magyar Agrárkamara honlapján - www.agrarkamara.hu - megnézhetik. Általánosságban elmondható, hogy a kimért területbe nem lehet beszámítani annak olyan részeit, melyek nem állnak mező- gazdasági művelés alatt, ha azok nagysága eléri vagy meghaladja a 0,01 hektárt. Ilyenek például az utak, a nádasok, tanyák, állattartó épületek, telepek, bozótos területek és facsoportok. Tamási Balázs, a kamara titkára felhívta a gazdálkodók figyelmét, hogy az így azonosított terület eltérhet az ingatlannyilvántartásban és a földhasználati nyilvántartásban szereplő adatoktól. A lényeg az, hogy a termelőknek a ténylegesen használt területet kell azonosíttatnluk, de tudni kell azt is, hogy vitás esetekben a földhasználati lap a perdöntő. Felmerül természetesen még egy sor eset, mely óvatos és figyelmes eljárást követel a gazdálkodóktól. Ilyen lehet például, ha a terepen nem körülírható a nem támogathatónak ítélt terület, utak, csatornák találhatók a területen, a szomszédos területtel átfedés van, illetve a lemért terület meghaladja a támogatási kérelemben szereplő területet. Utóbbi esetben például az AKG kötelezettségeit az egész, nagyobb területre kell alkalmazni, de támogatás csak a tényleges, kisebb területre vehető igénybe. A kimérés költségét az első támogatással utalják A földterület kimérésének költségeihez a gazdálkodó támogatást kap. A pénzt - mely egyszeri, 20 eurónak megfelelő forint, továbbá a területek után hektáronként 2 eurónak megfelelő forint - az első kifizetéssel egyidőben kapják kézhez a pályázók. A megyei agrárkamaránál a kimérési díj a következő: az alapdíj 10 ezer forint, áfa nélkül, mely az első öt hektár kimérését is tartalmazza.' Öt hektár felett 500 forint/hektár a munkadíj. Megyén belül a kiszállásért nem kémek külön díjazást. A kamara tagjainak akár ötven százalék kedvezmény is járhat. Mézpiac Január van, hideg, és sok a megfázással küszködő ember. Nincs is jobb orvosság ebben az időszakban a mézes teánál. A szekszárdi piacon szinte a hét minden napján vásárolhatunk belőle, közvetlenül a termelőtől. Hazánkban az egy főre jutó mézfogyasztás csupán fél kiló, míg az uniós átlag ennek a négyszerese. Egy kiló akácméz kilójáért 1200 -1300 forintot kérnek. Eladni kell, és nem odaadni RÉGió-BÉsz Egy zöld sziget a válság tengerében A Régió-Bész Kft. piaci célkitűzése, egyben küldetése, hogy az állattenyésztő gazdasági társaságoknak a legkedvezőbb feltételekkel tudja biztosítani a takarmány-alapanyagokat, melynek segítségével hozzá tud járulni a hazai, nehéz helyzetben lévő állattartók versenyképességének javításához, ami nemzetgazdasági érdek is. Régió-Bész Kft. három éve alakult, és a volt családi vállalkozásból mára országos kiterjedésű, a piacot meghatározó társasággá alakult. A válság ellenére a kft. decemberben költözött be a saját új, modern, tágas, többszintes irodaházába, ahol minden feltétel adott a professzionális munkavégzéshez. A dél-dunántúli egykori piaci részvételt mára az egész országra kiterjesztették, minden megyében működik értékesítési hálózatuk. A cég tagjai kizárólag magyar állampolgárok - mondta ifj. Par rag Gyula, a kft. ügyvezető igazgatója. Legyen szó kistermelőről vagy részvénytársaságról, a cég mindig arra törekszik, hogy partnereit a lehető legmagasabb színvonalon szolgálja ki. Idős Parrag Gyula, kereskedelmi igazgató elmondta, az értékesítés mottója: eladni és nem odaadni. A rövid szlogen a követelés- kezelésre vonatkozik, melynek keretében minden partnerük pénzügyi helyzetét folyamatosan figyelemmel kísérik, de mint a kereskedelmi igazgató elmondta, ez közös érdeke a partnernek és a Régió-Bész Kft.-nek is, mivel így rugalmas és hosszú távon mindkét fél számára gondtalan együttműködést tesz lehetővé. Sajnos a mezőgazdaságban is jellemzővé vált a körbetartozás. Összességében elmondható, a mezőgazdaság legnagyobb problémája ma a mindenütt tapasztalható forráshiány, a tőkekivonás, valamint emiatt a végfelhasználók csökkenő kereslete. De a Régió-Bész Kft. szerint a menedzsment feladata, hogy a veszélyből lehetőséget, a gyengeségből erősséget kovácsoljon. Elérhetőségük: www.regiobesz.hu ■ Mauthner I. I t 1 i 11 AGBÁRHÍKEK Az agrárium helyzete most és a jövőben a gazdakörök megyei vezetése február 4-én Tamásiban, a művelődési házban tartja agrárfórumát. A 10 órakor kezdődő rendezvény előadói között szerepel Jakab István, a MAGOSZ országos elnöke, Font Sándor, ■ a Parlament Mezőgazdasági Bizottságának elnöke, Hirth Ferenc országgyűlési képviselő. Téma a hazai mezőgazdaság jelenlegi helyzete és a jövőt illető elképzelések. Csak a malmok veszik a búzát, pang a piac A malmok vásárolnak búzát, de csak a napi szükségletük erejéig, készletre nem -a Gabonaszövetség szerint. Az étkezési búzát a magyar piacon az intervenciós ár körül, tonnánként 27-30 ezer forintért lehet vásárolni. Búzából eddig 800 ezer tonnát vittek ki az országból. A kukorica sincs jobb helyzetben, a tonnánkénti 30 ezer forintot meghaladó árat túl magasnak tartják a kereskedők ahhoz, hogy nagyobb tételt vásároljanak. Verseny a fogyasztókért a hazai borpiacon is CSAK KIFOGÁSTALAN minőségű termékekkel lehet helytállni a globalizálódó borpiacon - jelentette ki Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára Egerben, a XI. Egri Szőlészeti és Borászati Konferencián. Úgy vélte, hogy az unióban a termelés túlszabályozottsága versenyhátrányt jelenthet. Fontosnak nevezte a védett eredet erősítését, és a hazai fogyasztók bizalmának megőrzését, hiszen adminisztratív intézkedésekkel ma már nem akadályozható meg a külföldi borok importja. Horváth Csaba A kamara szerint rossz a kiküldött nyilatkozat tavaly nyár vége óta fajta- használati díjat szed a szaporítóanyagok előállítói és forgalmazói által alapított Fajtaoltalmi Nonprofit Kft. A Magyar Agrárkamara szerint a kft. által a növénytermesztők számára több ezer példányban kiküldött fajtahasználati nyilatkozat megtévesztő módon olyan adatok megadására is ráveheti a termelőket, melyek megadása nem kötelező. Ezért a Magyar Agrárkamara levélben szólította fel a Fajtaoltalmi Nonprofit Kft.-t, hogy orvosolja a problémákat. Továbbiak a TEOLhu hírportálon