Tolnai Népújság, 2010. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság, 2010-01-24 / 4. szám

2010. JANUÁR 24., VASÁRNAP MŰVÉSZBEJÁRÓ „Hagyjuk végre a délibábokat" film Jancsó Miklós Oda az igazság című filmje nyitja az idei filmszemlét Jancsó Miklós szerint az Oda az igazság című filmje történelmi reflexió, amelyben számos koridegen elem is látható Mátyás király korában ját­szódik, feltűnnek benne ko­rabeli alakok, mégsem Má­tyás-filmet készített a 89 éves Jancsó Miklós. Azt mondja, egy korhű filmre nincs elég pénz a magyar alkotók számára. És talán az nem is érdekelné. Mézes Gergely- Oda az igazság. Miért hagyta el a mondat elejét?- Mert nem Mátyás-filmet ké­szítettünk. Annak indult, 2008- ban, a reneszánsz évében kere­sett meg az ötlettel Várkonyi Gá­bor történész és Berger József producer. Először egy Mátyás-tör­ténetet írtam, de rájöttem, hogy annyi pénzünk sosem lesz, hogy rendes díszletekkel, jelmezekkel le is forgathassuk. Most került a mozikba például Juraj Jakubisko Báthory Erzsébetről szóló filmje, ami iszonyatos pénzből készült (mintegy négymilliárd forintból- a szerk.), Magyarországon eny- nyi pénzt nem lehet összeszedni.- Ha lehetne, csinált volna?- A kérdés az, hogy miről. Biz­tos lehetne olyan filmet is készí­teni, amelyben megmutatjuk, mekkora zseni volt az utolsó nagy magyar király. Mintha Isten ide- küldött volna egy megváltót, akit épp Mátyásnak hívnak. Nekem ez soha nem ment. A filmben sok utalás van a korra, Mátyásra, de az mégsem róla szól. Egyébként ki sem ejtik a nevét a filmben.- Kinizsi Pál neve azért egyér­telműsíti, ki a főszereplő.- Hát igen. Kinizsi az ő kreatú­rája volt. Mátyás tette vagyonos­sá Kinizsit, aki az elsők között árulta el a királyt. Azzal, hogy an­nak halála után nem Mátyás fiát, Corvin Jánost támogatta a trónért folyó küzdelemben.- Ön szerint miért?- Nem tudom. Azért el lehet képzelni, hiszen az igazságos Má­tyást a kortársai nem nagyon sze­rették. Erőszakos zsarnok volt, rengeteg pénzt zsebelt be. Mon­dok egy példát: ha az adót, amit uralkodása kezdetén szedtek, egy forintnak vesszük, akkor az a ha­lálakor már ötszáz forintra rúgott. Az igazságos Mátyásról szóló tör­ténetek mesék csupán, amilye­nek a világon mindenhol megta­lálhatók. A jó király legendájára szükségük van az embereknek. Amikor Heltai Gáspár elkezdte ír­ni a Mátyás-történeteket, az or­szág három részre szakadt álla­potban volt. Kellett egy legenda, amely azt mondja, hogy nem va­gyunk akárkik, hiszen ilyen kirá­lyaink is voltak nekünk!- Ezek szerint a filmjében a va­lósághoz próbált közelíteni?- Nem. Az Oda az igazság egy történelmi reflexió. A film rop­pant primitív műfaj, mesét kell mondani vele. Névjegy 1921-ben született Vácott. Jogi diplomát szerzett Kolozsvárott 1944-ben, majd 1950-ben el­végezte a budapesti Színház- és Filmművészeti Főiskola rendező szakát is. 1958-ban elkészítette első nagyjáték­filmjét A harangok Rómába mentek címen. 1959-ben is­merkedett meg Hernádi Gyula íróval, aki attól az évtől állati­- Utoljára a rendszerváltás után, 1991-ben forgatott, Cserhalmi Györggyel, Gállfi Lászlóval a Kék duna keringőt, amely szintén olyan, mint egy királydráma.- A társadalmi problémákra nagyon érzékeny vagyok. Nem tudok viccelődő filmeket csinálni. Pedig biztos jó lenne, de valahogy nem megy. Nem tudom, miért, nem gondolkodtam még ezen.- Vége a Kapa-Pepe fdmeknek?- A Kapa-Pepe filmeket a vé­gén már mindenki utálta, nem is beszélve a kritikusokról, akik az dó alkotótársa lett egészen az író 2005-ben bekövetkezett haláláig. A nemzetközi hírne­vet a Szegénylegények című filmje hozta meg számára 1965-ben. Fontosabb díjai: Balázs Béla-díj, Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál, a legjobb rendezés díja (1972), Kossuth-díj (kétszer), Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál, élet­műdíj (1979), Budapest dísz­polgára, Hazám díj. utolsó filmnél, az Ede megevé ebédemnél szinte elküldték a fe­nébe. De ez nem is számít, az em­ber a közönségnek csinál filmet, nem a kritikusoknak. Sajnos ma az emberek egyre ritkábban jár­nak moziba.- Ön szerint miért?- A magyar filmgyártás állami támogatásra épül, vagyis eddig mindenki azt csinált, amit akart. Ma már inkább a producerhez kell idomulni, fontos szemponttá vált, mennyire nagylelkű egy pro­ducer, vagy hogy mennyire lehet átverni.- Látta az Avatart? Ön szerint is mérföldkő?- Nem láttam, noha biztosan fantasztikus. Ami most zajlik kul­turális szinten, a kommunikáció­ban, gyökeres változást jelent az emberiség történetében. Talán nagyobbat, mint a könyvnyomta­tás feltalálása volt. A könyvnyom­tatás után a világ egyre szemé­lyesebbé vált, azáltal például, hogy a Bibliái otthon is lehetett már olvasni, értelmezni. A tech­nikai fejlődéssel, az internettel a perszonalizáció felgyorsult, a né­zőpontok száma végtelen lett.- Mátyás óta a történelmünk kudarcok sorozata...- Szerintem amit most élünk, az is sikertörténet.- Sikertörténet?- így van. Sikertörténet, mert lehet ilyen témákról beszélni. Most szabadság vesz minket kö­rül, még ha ezzel nem is olyan könnyű bánni. Az ember akkor szabad, ha nem lóg ki a segge a nadrágból, és ha meg tudja érte­ni a világ történéseit. Mindkettő­höz erőfeszítéseket kell tenni. Németh László mondta, hogy a magyaroknak el kellene fogad­niuk, hogy az országuk épp olyan kicsi, mint a szomszédaiké. Igaza van, hagyni kellene végre a déli­bábokat.- Az ön filmjével indul a film­szemle. Örül neki?- Persze. A gyerekek azt hi­szik, örökké tart az élet. Aztán vénségére az ember rájön, hogy nem így van, és akkor kicsit el­gondolkodik a dolgokon. Talán bele is nyugszik mindabba, ami történt. Akkor van baj, ha az em­ber másokat okol az élete kudar­caiért. Sajnos az élethez szeren­cse is kell, nagy szerencse. ■BÖEEffl* Oberfrank Pál lehet az új igazgató EGYHANGÚ DÖNTÉSSEL Ober­frank Pál megbízását java­solta a Veszprémi Petőfi Színház igazgatói pályáza­tait véleményező szakmai bizottság. Oberfrank pályá­zatából a testület a teátrum korábbi vezetése által meg­kezdett, „sikeresnek bizo­nyult út” folytatásának szándékát emelte ki. Péterfy Gergely kapja a Mészöly Miklósiját az idei Mészöly Miklós-díjat Péterfy Gergely író kapja - jelentette be a Mészöly Miklós Egyesület. Az író­nak a Kalligram Kiadónál 2008-ban megjelent Halál Budán című regényéért ítél­ték oda az elismerést. Dupla lemezéről énekel Micheller Myrtill A december elején megje­lent Randevú / Rendez­vous című kétlemezes dzsesszalbumát mutatja be Micheller Myrtill január 27-én a Thália Színházban. A koncerten közreműködik Myrtill állandó zenekara, vendégművészekkel kiegé­szülve. Hat kiválóság lett a magyar kultúra követe a kultúra hat kiemelkedő személyisége, Eszenyi Eni­kő színművész, Forgács Pé­ter rendező, Szakcsi Laka­tos Béla zongoraművész, Tarr Béla rendező, Juliet Kinchin, a New York-i Mo­dern Művészetek Múzeuma kurátora és Kobajasi Keni- csiro karmester kapta idén a Kultúra Követe címet. Eszenyi Enikő is követ lett Gryllus Dorkáért izgulhatun road movie Bolgár-magyar film versenyez az Oscarért A világ 65 országa nevezett egy-egy produkciót az idegen nyelvű filmek Oscar-díjára. A magyar jelölt Goda Krisztina Kaméleon című vígjátéka volt, amely nincs a kilenc között. Versenyben maradt viszont a Muhi András vezette magyar Inforg Stúdió és Gryllus Dorka színésznő közreműködésével készült hivatalos bolgár neve­zés, A világ nagy és a megvál­tás a sarkon túl ólálkodik című című road movie, amely több fontos nemzetközi elismerést nyert a közelmúltban Szófia, Varsó, Zürich és Bergen rangos seregszemléin. A filmben Gryl­lus Dorka Mariát, a főszereplő szerelmét alakítja, Az alkotás az európai kultúrák találkozá­sáról, azon belül a hagyomá­nyokról, hagyományőrzésről, -ápolásról szól. A film flash- backekben és álmokban idézi meg a múltat, a kommuniz­must, az okot, amiért a család a hazáját elhagyni kényszerül, s a régmúlt tradícióit, melyek a mai globalizált világban elvesz­ni látszanak, de legalábbis el­halványulnak. Az Amerikai Filmakadémia bizottsága a jelölési folyamat során több fázisban szűkíti a versengő filmek listáját. Febru­ár 2-án hozzák nyilvánosságra az öt jelölt film címét, az Oscar- díjakat március 7-én adják át Hollywoodban. ■ Gryllus Dorka a főszereplő szerelmét alakítja a koprodukcióban Platinalemezt ünnepel Ferenczi György Különleges estével örvendezte­ti meg rajongótáborát Ferenczi György és a Rackajam. A száj- harmonika virtuóza és együtte­se január 26-án rendhagyó, két­részes koncertet ad a Művészetek Palo­tájában. Az első részben a Petőfi Vándorszínház A költő utazása című zenés játé­kát láthatják az érdeklődők, me­lyet tavaly március 15-én az Új Színházban mutattak be, hatal­mas sikerrel. Az előadás alapja Petőfi Sándor felvidéki úti leve­lei és versei, illetve Ferenczi György Petőfi albuma, amely platinalemez lett. Az elismerést a koncert keretében vehetik majd át a zenekar tagjai Gryllus Dánieltől, az album kiadójától. A Pál Kálmán által rendezett pro­dukció elsősorban ezen album zenei anyagára épít, látványvilá­ga a költő korának vándorszínházait, vásári mutatványo­sainak világát idézi. Az eredmény egy klasszikus irodalmi alapokon nyugvó, sodró hangulatú, vidám zenés utazás. Szünet után Ferenczi György és a Rackajam tagjai a térmik­rofon köré állva- muzsikálnak, szemezgetnek eddig lemezeik legjobb számaiból, valamint az eddig még sehol nem játszott dalok is elhangzanak majd. ■ ■ Dupla koncert lesz a Művésze­tek Palotájában.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom