Tolnai Népújság, 2010. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

2010-01-23 / 19. szám

2010. JANUÁR 23., SZOMBAT - TOLNAI NÉPÚJSÁG HÉTVÉGE mwmmmmmmmfwmMmmmmMmmmz HAJDAN Január 23-án 705 éve, 1305- ben Henrik bán főispántól megyei ügyfelei „elfoglaltsá­guk miatt” perhalasztást kértek. 100 éve, 1910-ben a tamási önsegélyző hitelszö­vetkezet fennállása 25. évét ünnepelte. 90 éve, 1920-ban halt meg Szekszárdon Steig Flórián keramikus, a milá­nói világkiállítás ezüstérme­se. Január 24-én 160 éve, 1850-ben halt mártírhalált Szekszárd forradalmár plé­bánosa, Újvári József. 145 éve, 1865-ben született Nagykónyiban Borsitzky Imre bíró, jogi író. 120 éve, 1890-ben a závodi Váradi Antal A hún utódok című drámájának ősbemutatója volt a Nemzeti Színházban. 100 éve, 1910-ben a megye- székhelyen nyugatról tün­döklő üstököst láttak. Világhíres Flórián „A törekvés az volt, hogy ebben a műhelyben termelt edények formailag, színben és ornamen­tikában a magyar népművészet utá nérzésének jellegét mutassák... Lehetőleg a régi irányt követtük, és ezt igyekez­tünk emelni." Ács Lipót tanár emlékszik így vissza 1942-ben Steig Flórián­nal közös munkájára, melynek eredményeként ő arany-, a gö­löncsér, vagy előkelőbben kera­mikus az 1906-os milánói világ- kiállításon ezüstérmet kapott. Meg az üzleti sikert: soha nem tudtak elég edényt és vázát ki­vinni, mind elkapkodták. Az Iparművészeti Múzeum is ér­deklődött, s a célszerűbb beren­dezésére államsegélyt és gépe­ket ígért, „sőt a felszerelés és segélyezés mértékének megál­lapítása céljából már a közeli napokban a királyi iparfelügyelő is meg fog jelenni". Kaptak is segélyt és agyaggyúró gépet. „Szóval most is beigazolódott a régi közmondás: senki sem pró­féta a saját hazájában, vagyis, a magyar embernek előbb külföld­re kell menni, hogy itthon is ész­re vegyék. De mindegy, jól van az így is. A magyar koponya elég kemény ahhoz, hogy se el ne csüggedjen, se nagyon el ne bíz­za magát" - írta korabeli saj­tónk, de az 1920. január 23-i halála óta emlékére váró Steignek sem kell bizonygat­nunk... ■ Dr. Töttős Gábor Gutái István író (jobbról) könyveiért, publikációiért vehette át tegnap Szekszárdon a Tolna megyei művészetért plakettet Lönhardt Ferenctől Már 55 plakettet adtak át elismerés Tolna megyei művészek, művészetpártolók kaphatják A civil alapítók 2000 óta díjazzák a Tolna megyei alkotókat, előadókat és a kultúra támogatóit. Öt személy illetve együttes kap minden évben ezüstplakettet a Magyar Kultúra Napján. Wessely Gábor Öten kapják meg minden évben, a Magyar Kultúra Napján „A Tol­na megyei művészetért” plaket­tet. A díjat három civü szervezet - a Bárka szalon, a Kézjegy klub és a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége - alapította 2000-ben, Tóba megyei művészek és művé­szetpártolók jutalmazására. Az ezüstplakett Mözsi-Szabó István grafikájának felhasználásával ké­szült, Barsi Péter ékszerészműhe­lyében. Az idei díjazottak a követ­kezők voltak: Gutái István író, ifj. Koffán Károly festőművész, Ver­GUTAI ISTVÁN ÍRÓ Könyveiért, publikációiért. írá­sai két önálló kötetben és 15 antológiában jelentek meg. VERSEGHY FERENC FAZEKAS, NÉPI IPARMŰVÉSZ Egyedi, értékalkotó kézműves tevékenységéért. A habán ke­rámia készítésének mestere. IFJ. KOFFÁN KÁROLY FESTŐMŰ­VÉSZ Alkotói és oktatói munkássá­seghy Ferenc fazekas, a Bartina Néptánc Együttes és Amrein Ká­roly cégvezető, szponzor. A tegnapi plakettátadó ünnep­séget a szekszárdi Művészetek gáért. Figurális és komputer­grafikáiért. BARTINA NÉPTÁNC EGYÜTTES Matókné Kapási Julianna mű­vészeti vezető A hazai és külföldi fellépése­kért. Négy kontinens néptánc­fesztiváljain léptek már fel. AMREIN KÁROLY CÉGVEZETŐ Kultúrapártoló, menedzselő tevékenységéért. FORRÁS: TN-GYŰJTÉS Házában tartották. Részt vett raj­ta többek között dr. Pálos Mik­lós, a megyei önkormányzat alel- nöke is. Közreműködött a paksi Tűzvirág Táncegyüttes. Hagyo­mány, hogy a díjátadó rendezvé­nyen mindig az előadóművészi kategória előző évi kitüntetettje lép fel. Most a paksiaké volt a pó­dium, jövőre a Bartináé lesz. Az elmúlt tíz év során ötven pla­kett talált gazdára, s most újabb ÖL Az ünnepségen megemlékeztek arról a két korábbi díjazottról is, akik tavaly hunytak el. Husek Re­zsőre és Szigetvári Ernőre egyper­ces néma felállással emlékeztek. A rendezvényen szemelvények hangzottak el a megye tollforgató- bak Kézjegy 15. antológiájából, két gimnazista, Mohás Dóra és Kondor Tamás tolmácsolásában. „A Tolna megyei művészetért" plakettet kapták Kiállítás, vers, zene a Himnusz ünnepén kultúra Különböző módokon emlékeztek a Himnusz születésére az iskolákban Himnuszunk születésének év­fordulóját, a magyar kultúra napját ünnepelték tegnap az is­kolákban. A bátaszéki II. Géza Gimnázium tanulóinak a 8. a osztályosok adtak megemlékező műsort a Petőfi Sándor Művelő­dési Házban. A zenés, verses összeállításra Vernerné Győri Andrea osztályfőnök készítette fel tanulóit. Maul Péter vezény­letével a Bátaszéki Ifjúsági Fú­vószenekar tagjai is színpadra léptek, mivel az osztály több di­ákja is az együttesben játszik. Két indulót, és természetesen nemzeti énekünket játszották el társaiknak. Sárpilisen A világ a művész szemével címen nyílt kiállítás az ünnep alkalmából a Bogár Ist­ván Általános Iskola kupolájá­ban, illetve a zsibongóban. E. Nagy Mária és Kovács Tibor fest­ményeit nemcsak az iskolások láthatják, január 30-ig mbden érdeklődő megtekintheti a tárla­tot. ■ Hanoi E. Ízelítő a megye történetéből az őskortól napjainkig szekszárd Könyvbemutatónak és kutatási téma ismertetésnek adott otthont tegnap Szekszár­don a megyei levéltár könyvtár- terme. Dr. Dobos Gyula igazgató köszöntése után Kaczián János, az Egyed Antal Honismereti Egyesület eböke adta át az Or­szágos Honismereti Szövetség emléklapját - munkája elisme­réseképpen - Zentai András címzetes igazgatónak. Az előadások sorát dr. Szabó Géza nyitotta meg. A régész-mu­zeológus Bonyhád határában végzett ásatásáról adott képet, különös tekintettel az időszak megismeréséhez fontos adalé­kokkal szolgáló bronzkori lele­tekre. A fotók egyikén látható volt az a cserépmadár is, mely a feltárás egyik legértékesebb kta- csét jelentette. Dr. Szabó Géza azt is bemutatta, hogy a régé­szethez milyen jelentős segítsé­get adhat a helytörténet, vala­mint a levéltár. Csöglei István nyugalmazott tűzoltó ezredes néhány érdeke­sebb megyei tűzesetet tekintett át, dr. Vízi Márta régész-muzeo­lógus pedig Csalog József szek­szárdi éveit idézte meg. Csalog József a harminc-negyvenes években állt a mai Wosinsky Mór Múzeum élén. Gelencsér Gyula ny. középiskolai tanár a nemzetőrök, valamint az ipar­testület témaköréből adott ízelí­tőt, végezetül Szabadi Mihály ny. népművelő-koreográfus be­szélt visszaemlékezéseit tartal­mazó két könyvéről. ■ Sz. Á. Zentai András (jobbról) a díjazott Nagy tettek nagy jutalmat érdemelnek kitüntetés Dr. Váradyné Péterfi Zsuzsanna kapta a Paks Kultúrájáért díjat A bábszakkör alapítója, és a lelkész kapott díjat Paks Kis intézményt meghazud­toló sikereket ért el, jelentős elis­meréseket kapott dr. Váradyné Péterfi Zsuzsanna vezetése alatt a Városi Múzeum. Kiérdemelte az Év múzeuma 2003 különdíjat, 2006-ban a Poroszlai Ddikó-emlék- érmet. Vezetőjét korábban minisz­teri dicséretben, Tolna Megye Ki­váló Közalkalmazottja elismerés­ben részesítették, idén a városve­zetés neki ítélte a Paks Kultúrájá­ért díjat Az elismerést Hajdú Já­nos polgármester adta át a kultú­ra napi ünnepségen. Dr. Váradyné Péterfi Zsuzsanna 1994ben szegő­dött az újonnan alakuló Városi Mú­zeum csapatához római korral fog­lalkozó régészként 1998 augusztu­sa óta áll az intézmény élén, amely Dr. Váradyné Péterfi Zsuzsanna Hajdú Jánostól vette át a díjat rendszeresen csatlakozik országos programokhoz, és sok népszerű rendezvénynek ad otthont Ä város története és emlékei megismerte­tése mellett számos feladatot fel­vállal az intézmény, illetve annak vezetője. Külön figyelmet szentel annak, hogy a hátrányos helyzetű­ek és a fogyatékkal élők is eljussa­nak programjaikra. Küldetésének tekinti, hogy a város minél több korosztálya magáénak érezze az általa irányítod múzeumot, és arra törekszik, hogy azt bekapcsolja az európai vérkeringésbe. Dr. Vára­dyné Péterfi Zsuzsanna az intéz­mény irányítása melled rendkívül sokat tesz a múzeum bővítésének előkészítéséért, a Lussonium fej­lesztéséért «T.V. dunaföldvár Az eddig egyetlen, nagyon népszerű bábszakkör ala­pítója, dr. Velis Béláné és Simon István református lelkész kapták idén a Dunaföldvár Kultúrájáért kitüntetést. A díjat a Városi Mű­velődési Központ és a Dunaföld­vár Kultúrájáért Alapítvány hoz­ta létre, s a kuratórium egyik tag­ja, Raffainé Kókány Judit adta át tegnap este az ebből az alkalom­ból rendezed ünnepségen. A díjat, amelyet negyedszer ítéltek oda, évente egy vagy két olyan személy kaphatja meg, aki sokat ted a város kultúrájáért. Nem csupán az előző év, hanem hosszabb időszak tevékenységét jutalmazzák ily módon. Pataki Dezső, a művelődési ház igazga­tója, a kuratórium elnöke el­mondta, hogy miután még nincs nagy múltja az elismerésnek, nagy a restanciájuk, sok olyan ember van, aki kiérdemelheti. Idén két olyan személyt válasz- todak, akikre ez ugyancsak igaz. Dr. Velis Béláné óvodapedagó­gusként dolgozod, nevéhez fűző­dött az említett bábszakkör, amely nemcsak helyben, hanem megyeszerte elismerést vívod ki. A közelmúltig ő vezede a nyugdí­jasklubot is. Simon István lelkész a református lelkészi teendőkön túlnyúlóan veszi ki részét a város életéből. Legutóbb éppen Radnó- ti-estet szervezed, de hagyomá­nyosan ő a szónoka a városi ün­nepségeknek is. ■ V. T. ■ ♦ S i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom