Tolnai Népújság, 2010. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2010-01-10 / 2. szám
2010. JANUAR 10., VASARNAP INTERJÚ 7 lőrincz györgy A 2009-es Év Bortermelőjének karrierje tíz év alatt jutott el az após pincekulcsától a szakma csúcsáig. Vagányság nélkül, de hittel és szeretettel. VÍZILABDÁZÓBÓL GYŐZTES BORDOKTOR Lengyelországban három éve az Év Emberének választotta a legtekintélyesebb borászati magazin, de itthon is eljött az ő ideje. Lőrincz György amióta borokkal foglalkozik, a saját útját járja: egyedi borokat készít Egerben. Fábos Erika- Lehet mondani, hogy volt rutinja, hiszen ötödször jelölték az Év Bortermelője címre. Mi járt a fejében, amikor indult a díjkiosztóra? Hogy biztos megint más nyeri, vagy hogy most már biztos én nyerem?- Úgy mentem, hogy muszáj, hogy én nyerjek. Most szerettem volna a leginkább, hogy ez így történjen. Elsősorban a borvidék érdekében, mert ez az elismerés talán azt is jelentheti, hogy elég volt az egri bor hányatott sorsából, és ismét egy felfelé ívelő tendencia kezdődik.- Igen, legutóbb épp a 2005-ös Év Bortermelője, Vincze Béla botránya vetett árnyékot e bor vidékre, és kicsit a címre is.- A jó dolgokra kell emlékezni. Ez a cím pedig komoly üzenettel rendelkezik, és komolyan is kell venni.- Lőrincz György, illetve a St. Andrea birtok számára mi ez az üzenet?- Számomra ez a cím öröm és megnyugvás. Azért ér sokat, mert sok embernek örömet szerezhettem vele, jó hírt és reményt adhattam a borvidékünknek. Ugyanakkor személyesen is kedves, hisz Szepsy István, Gál Tibor, Thummerer Vilmos vagy Gere Attila után én is megkaphattam. Sokat kérdeztek arról, mit éreztem, amikor elnyertem a címet. A személyes jelentőségét a feleségemnek fogalmaztam meg egyik este otthon, amikor erről beszélgettünk. A földön még egy ember van, aki azon elismerések birtokában van, amelyeket az elmúlt években én is megkaphattam: ő Szepsy István, a legnagyobb példakép. Az Év Bortermelője elismerés közel 20 év munka után jött, és ha lesz még 20 év tapasztalatom a szőlőben, talán eljuthatok oda, ahova ő. A legfontosabb üzenet: a bizonyosság, hogy ha az emberben van alázat, és fel tud vérteződni komoly tapasztalatokkal, akkor képes lehet nagy dolgokat elérni. Amúgy pedig minden csoda három napig tart, az élet kihívásai számomra ettől nem változtak.- A St. Andrea borok sem lesznek drágábbak?- Nem. Az Év Bortermelője cím annyit tesz hozzá a borainkhoz, hogy a fogyasztói figyelem talán jobban ránk irányul, és remélem, ettől a borvidékre is, mert sok jó bor és sok jó, feltörekvő birtok van Egerben.- Hogyan lesz valakiből bordoktor?- Amikor elvégeztem a Kertészeti Egyetemet, az Egervinnél helyezkedtem el mint ösztöndíjas. Aztán fél év múlva megszűnt Z 1 s ü z Lőrincz György húszéves munkájának egyik fontos tanulsága: a siker érdekében minden egyes hordó mellé tiszta erőből és teljes szeretettel oda kell állni- Az egri borok zöme házasított bor, kikerülhetetlen tehát, hogy elnevezzük valahogy. Szerettünk volna valami figyelemfelkeltő, üzenetet hordozó nevet találni. Az Áldás vagy az Örökké borunk mélyebb tartalmakat is hordoz a nevében. Áldás ugyanis, hogy egy olyan borvidéken élek, amely ilyen adottságokkal rendelkezik, és megadatott, hogy olyan bort termelhetek, mint az egri bikavér. Az Örökké pedig a szeretetre irányul, amit érzek a borvidék iránt. A Kutyafáját pedig egy szófordulat, amit gyakran használok, de ez is beleillett abba a logikába, ahogy a borainkat meg akarjuk jeleníteni. Ez egyébként csapatmunka. A feleségem és Ipacs Géza barátom, aki a címkéink grafikusa, szintén részt vesznek benne.- Ha már a keresztelőknél tartunk: tényleg a felesége után lett St. Andrea a birtok neve?- Igen. Azzal az ominózus első borral, amit az édesapámnak készítettem, dőlt ez el. Kellett egy név, mely kifejező, szeretetteljes és nemes, a borhoz illő. Akkoriban viszont még az Egervinnél dolgoztam, és nem akartam, de nem is mertem a saját nevem alatt megjelenni. Gondoltam, meglepetést szerzek a feleségemnek, aki Andrea. Az aranyéremről persze csak én tudtam, neki csak akkor árultam el, amikor a születésnapjára megkapta ajándékba a bekereteztetett oklevelet. Meghatódott nagyon, én meg amikor megalakult a családi birtok 2002-ben, arra gondoltam, ha ez a név szerencsét hozott, és ekkora örömet szereztem, ez lesz a nevünk.- Azóta sokat fejlődött, „nőtt” a birtok. Mekkorák szeretnének lenni?- Amikor elkezdtük, 20 hektár volt, most majdnem a duplája, de csak ekkora területről van meg az esélye, hogy Európának és a világnak is meg tudjuk az egri bort mutatni. Ha ezt palackra akarjuk lefordítani, akkor ez évente úgy 150 ezer palack bort jelent. Aki ért hozzá, az tudja, hogy ekkora területről sokkal többet is lehet termelni, ami azt jelenti, hogy ehhez a mennyiséghez szigorú korlátozás szükséges. Vagyis annak a 150 ezer palacknak elképesztően jónak kell lennie.- Ez Önnek, úgy tűnik, sikerül: nemzetközi elismerések, a St. Andrea borok lengyel- országi rajongótábora. Tudja a receptet arra is, hogyan tarthatna számot érdeklődésre a magyar bor a világban?- Jelen kell lenni, minél jobb eredményekkel és minél egyedibb borokkal. Az egyetlen út, hogy érdekesek legyünk a világ fogyasztói számára, ha utá- nozhatatlanul sajátos és egyedi bort készítünk. A világ nagy baja az, hogy a győztesek világa. Nekünk itt, a Kárpát-medencében sok győztesre lenne szükségünk. Ha egy országban sok győztes van, akkor annak a megítélése is javul. Fel kell ismernünk és el kell hinnünk, hogy mennyit érünk. a munkám, és főállású vízilabdázó lettem, ekkor keresett meg Pásti tanár úr az egyetemről, hogy indul a doktori képzés a borászati tanszéken, érdekelne-e. Szerettem tanulni, és eszembe jutott, hogy anyukám mindig szerette volna, hogy orvos legyek. Ezért, gondoltam, annyi örömet adhatok neki is, hogy szerzek egy doktori címet, ha már orvos nem is lettem.- Mindig fontos volt megfelelni a szülői elvárásoknak?- Azt hiszem. Igen.- Pedig a vagányság illene egy borászhoz! Önben szemernyi sincs?- Szelíd embernek érzem magam. Tanultam, sportoltam, nem vagánykodtam. Talán pont emiatt jutottam eszükbe, és hívtak vissza az egyetemre a tanáraim.- Az volt a pillanat, amikor eldőlt, borász lesz, nem sportoló?- Nem volt ilyen pillanat, ez inkább egy folyamat. Szép lassan megszerettem a bort, a bor élményeit, ezt a sokszínű világot, az ebben dolgozó embereket. Amikor igazán megéreztem, hogy menthetetlenül ez az én utam, az pedig akkor volt, amikor Molnár Imre bácsi hívására másodszor Névjegy született: Eger, 1967. április 15. 1991-ben VÉGZETT mérnökként a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetemen. Doktori képzésben borász végzettséget is szerzett az egyetem borászati tanszékén 1991: Egervin 1994: Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet, Eger 1995: Egervin 2002: St. Andrea Kft. család: nős, gyermeke György (1991), Anna (1992), Bálint (1994) és Ákos (2003) elismerései: 20064xin Lengyelországban az Év Embere, 2006-ban az Év Kedvelt Borásza, 2007-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjét, 2008-ban a Borászok Borásza, 2009-ben az Ev Bortermelője visszamentem az Egervinhez. Ott aztán a napi gyakorlatban megtapasztaltam, mit ér a tudásom. Ez az időszak nagyon sokat ért, magabiztosságot adott, a magabiztosság meg terveket.- Például hogy legyen saját pincéje saját borokkal.- Az már jóval korábbi álom volt, és az apósomnak volt is szőlője, de hiába kértem, sokáig nem merte rám bízni a pincekulcsot.- Mivel győzte meg?- Édesapámnak készítettem egy bort, és kíváncsi voltam, mit ér, ezért beneveztem az egri borversenyre, majd az országosra. Nagy aranyat és aranyat nyertem vele. Azt hiszem, ez győzte meg apósomat. Ez 1999-ben történt.- 2009-ben pedig az Év Bortermelője lett. Gyorsan ment, nem gondolja?- Valahogy így is tervezgettem. 1999-ben ünnepeltük Egerben az 1998-as Év Bortermelőjeként Gál Tibort. Elképesztő volt! Elhatároztam, hogy tíz éven belül ide szeretnék eljutni. A borászatban óriási kihívás, hogy a természet munkája miatt rengeteg a változó. Nagy boldogság, ha valamit megvalósulni láthatunk abból, amit elképzeltünk. Az elmúlt húsz év egyik fontos tanulsága számomra, hogy minden egyes hordó mellé tiszta erőből és teljes szeretettel oda kell állni, hogy sikerüljön. Ez egy alkotási lehetőség, s ha az ember egy kicsit nem figyel oda, lemaradhat dolgokról, amit később nem tud jóvátenni.- Hol kell jobban figyelni, hogy a bor tökéletes legyen, a szőlőben vagy a pincében?- A végeredmény gyakorlatilag a szürettel behatárolódik. A szőlővel eldől az évjárat. A legtöbbet talán ebben fejlődtem: igyekszem tudatosan cselekedni a szőlőben. Amit nem úgy kell érteni, hogy egy idő után rutin az egész, mert amit megcselekszünk az egyik évjáratban, és jó, az lehet, hogy a következő évben nem jó. Még nagyon sok évet kell tapasztalnom, de ami biztosan fontos, hogy minden időben megtörténjen a szőlővel, a többi már csak az imádság.- Azt mondja, imádság, minden palackon szerepel, hogy törekedni kell a jó gyakorlására, s szép nevű boraik vannak: Áldás, Boldogságos. Vallásos?- Igen. Hiszem azt, hogy a dolgok, amiket elértünk, csak úgy egyszerűen nem esnek meg az emberrel. Ha nincs az emberrel az Isten, ennyi siker, eredmény és jó tett nem lehetséges. Tudom, hogy eddig a Teremtő védőszárnya alatt voltam. Bárcsak megmaradna! Nagyon szeretnék minden területen jobb emberré válni.- Persze nem mindig komolykodnak, az „A kutyafáját” nevű boruk hogyan lett, a kutyafáját? Tudom, hogy eddig a Teremtő védőszárnya alatt voltam. Bárcsak megmaradna! Nagyon szeretnék minden területen jobb emberré válni. 9 i
