Tolnai Népújság, 2009. december (20. évfolyam, 281-305. szám)

2009-12-23 / 300. szám

6 2009. DECEMBER 23., SZERDA GAZDASÁG A BUX index 2009. december 22-én 20900 Nyitóérték:-4 Változás: 0,82% 1------------------1 20 800 20 700 20622 L/v*. 20600 20500 20400 20300 20200, pont/ Előző napi záróérték: 20566 Záróérték: 20 735 l$.39,a HewYorii-ip tőzsde nyitása 09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 FORRÁS: BÉT NYERTESEK 2009. 12. 22. Réffvé Utolsó ér (Ft) Vataásf/í) MíSéft Danubius 3 610 4,33 9 Fotex 375 2,73 97 FHB 1265 2,01 14 OTP 5399 1,19 3642 Mól 16400 1,17 1136 Rába 665 1.06 17 MTelekom 722 0,97 ­542 TVK 3390 0,89 7 VESZTESEK FORRÁS: BÉT Részvény UMóár(Ft) üte!és(%; MWft KEG 591 ‘-1,50 27 Richter 41600-0,23 694 A BUX index az elmúlt napokban 21400 21200 21054 21000 20800 20600 20400 20200 .........................20 385........ 20 000-----------------------------------­port/ 12.14 12.15 12.16 12.1712.18 12.21 / 1M*1 FORRÁS: BÉT BÉT-áruszekció (forinl/tonna, 12.22.) Üj elszámolási ár EUROBÚZA 2010. március____________32 OOP TA KARMÁNYBÚZA 2010. március__________28000 TA KARMÁNYKUKORICA 2010. március____________31300 TA KARMÁNYÁRPA 2010. március 28000 OLAJNAPRAFORGÓ 2010. március 70 OOO MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2009. december 22-én. €/Ft $/Ft CHF/Ft i 4 4 273,51 191,04 182,59-2,58 Ft-1,72 Ft-1,94 Ft Forintbetéti* kamatok (%) 2 hó 3 hó Allianz Bank 5,25 6,00 Budapest Bank 6,25** 4,25 CIB Bank 4,50 4,50 Erste Bank 5,25 5,50 K&H Bank*** 3,30 5,60 MKB Bank 4,83 4,93 OTP Bank 2,25 2,25 Raiffeisen Bank** 6,30 6,40 UniCredit Bank 5,40 5,40 * ALAPTERMÉKEK, 1 MILLIÓ FORINTRA. * * AKCIÓS. * * * 3 HÓ HELYETT 6 HÓ. Euró-valutaárfolyamok (forint/euró, 12.22.) Vételi Eladási Allianz Bank 268,14 281.90 Budapest Bank 266,85 283,36 CIB Bank 264,10 286,10 Citibank 264,18 286,20 Erste Bank 267,50 282,92 K&H Bank 267,01 282,39 MKB Bank 267,64 281,36 OTP Bank 266,76 280,44 Raiffeisen Bank 268,55 280,63 Nem hoz csodát a karácsony kereskedelem Kevesebb élelmiszer fogyott - December élénkebb Az élelmiszerek piacát is utolérte a válság: a legfris­sebb, harmadik negyedévi adatok már visszaesést mu­tatnak a kereskedelemben. A karácsony fellendülést hoz, de a jövő évre sem vár­ható sok jó. Gyükeri Mercédesz Az ünnepeknek köszönhetően egy kis lendületet kapott az élel­miszerek kiskereskedelme - mondta el lapunknak az Orszá­gos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára. Az OKSZ becs­lése szerint a karácsony-szüvesz- teri szezonban élelmiszerekből várhatóan 330-335 milliárd forint­nyi fogy majd, szemben a tavaly decemberi 354 milliárddal. Ez az adat az öt évvel ezelőtti szintnek felel meg - mondta Vámos György. (Az iparcikkeknél kedve­ző esetben 300 milliárdos forga­lommal számolnak a tavalyi 335 milliárdhoz képest.) Október-no­vemberhez viszonyítva a decem­beri forgalomban tapasztalható kiugrás az idén is meglesz, ám Vámos György úgy látja, ez ki­sebb lesz az élelmiszer- és ipar­cikk-kiskereskedelemben koráb­ban mért 150 milliárdos szintnél. Persze van honnan növekedni, hiszen az elmúlt hónapokban éves szinten 5-6 százalékos visz- szaesés volt tapasztalható. A KSH októberi forgalomról szóló adatai az élelmiszer-kiskereskedelem­ben 5,5 százalékos csökkenést mutatnak az előző évhez képest. Ez elmarad az egyéb cikkeknél tapasztalt 12,3 százalékos mí­nusztól, ám azt a főtitkár is ki­emeli: a csökkenés már 2006 óta tapasztalható. Vámos Györgyhöz hasonlóan a Nielsen piackutató igazgatója is aggasztónak látja a helyzetet. „Az alapvető élelmiszerek for­galmára kevéssé hatott a válság, ám távolról sem hagyta érintet­lenül. Különösen a harmadik ne­gyedévre volt jellemző a kereslet csökkenése” - mondta Szaló- kyné Tóth Judit. A Nielsen ada­tai szerint az év első három hó­napjában még 0,4 százalékos mennyiségi visszaesés október végére már 2,9 százalékos volt. „Ez nem annyira a pénzügyi vál­ság, mint a reálbércsökkenés kö­vetkezménye” - véli az igazgató. A MÁRCIUSI PÁNIKHANGULAT el­múlt ugyan, az év második fe­lére valamelyest nőtt a fo­gyasztók bizalma, de alacsony szinten stabilizálódott, a már­ciusi 37 után novemberre is csak 46 pontot ért el a kétszá­zas skálán - derül ki a Nielsen felméréséből. A kuta­tást vezető Salát Janka azon­ban hozzáteszi: a fogyasztói bi­A mennyiségi csökkenés - amely értékben 3,1 százalékos forgalomnövekedéssel járt együtt az élelmiszereknél és a háztartási vegyi áruknál - azon­ban nem egyformán érintette az egyes termékeket: míg például a söröknél, a szénsavas üdítőita­loknál, a cukorkáknál, a csokolá­déknál vagy a gyümölcsleveknél átlagosan 3-4 százalékos volt, a gasztronómiai kategóriákban akár 15 százalékot is elért. ■ Karácsony tájékán a virsli és a pezsgő ára is ösztönzi a fogyasztást. Vannak olyan kategóriák, ahol nem volt visszaesés, ám a ter­mékszerkezetben nagyobb há­nyadot képviselnek a saját már­kás áruk. Ilyen az ásványvíz, amely mennyiségben és érték­ben növekedést tudott produkál­zalom növekedésére egyelőre nem sok jel utal. „Az index egyik összetevőjét ugyanis - a hazai munkalehetőségek egy éven belüli alakulását - a megkérdezettek 92 százaléka látja rossznak vagy nem túl jó­nak a legutóbbi, novemberi fel­mérésünk során. Másik össze­tevőjét - a személyes anyagi helyzet alakulását - az embe­ni 2008. november-2009. októ­ber között. Egyes feldolgozott élelmiszerek- jellemzően tejtermékek és hús- készítmények - esetében stagná­ló vagy növekvő árak mellett is meg tudták őrizni a piaci pozíci­ót „Sőt, a szénsavas üdítők, a gyü­mölcslé és a húskészítmények esetében a piacvezető márka nö­velni is tudta piaci részesedését”- emelte ki Szalókyné Tóth Judit. Egyes termékek - például az ilyenkor kiugró forgalmat produ­káló pezsgő vagy virsli - eseté­ben a növekvő szezonális forga­lom az átlagár csökkenésével jár együtt. Ennek az a magyarázata, hogy a márkahű fogyasztók is ki­várják az akciókat, vagy nagyobb tételben, esetleg más csatorná­kon (diszkontüzletben) szerzik be a termékeket Ám ennél is jel­lemzőbb a kereskedelmi márkás élelmiszerek térnyerése. rek 85 százaléka ítéli kedve­zőtlennek. A harmadikat pe­dig - a jelenlegi időszak vá­sárlásra való alkalmasságát - a válaszadók szintén 85 szá­zaléka negatívan ítéli meg. ” VÁMOS GYÖRGY SZERINT ű po­kolian nehéz első fél év után a második fél évben már lehet­nek kedvező gazdasági válto­zások Borús hangulatban - Egy év múlva talán jobb lesz Újabb állomásához érkezett az átállás digitális televíziózás Rohamosan terjed vidéken is - 88 százalékos lefedettség az országban A tervek szerint 2012-ig megszű­nik a hagyományos analóg föld- felszíni televíziós műsorszórás, és helyébe a lényegesen több csatorna átvitelére alkalmas di­gitális technológia lép. Magyar- országon a lakossági szolgálta­tás lefedettsége december 1-jé- vel elérte a 88 százalékot: így a szomszédainkhoz képest is jól állunk a digitális átállás terén. A legmodernebb technológia már Baranya és Tolna megyében is elérhető, míg a technikai fej­lesztésnek köszönhetően Békés, Szolnok vagy éppen Somogy me­gyében egyértelműen növeke­dett a lefedettsége. A MinDig TV szolgáltatás segítségével mos­tantól a fenti megyékben is digi­tális minőségben érhető el hét népszerű közszolgálati és keres­kedelmi csatorna (RTL Klub, TV2, ml HD, m2 HD, Duna TV HD, Duna II Autonómia, Euronews), méghozzá előfizeté­si díj és hűségidő nélkül. Magyarországon j elenleg közel kétmillió ember nem akar vagy nem tud (a többség nem tud) elő­fizetni kábeles vagy műholdas te­levíziós szolgáltatásokra. Ők ma analóg hálózaton keresztül csak három csatornát tudnak fogni. 2012-től már ezt a hármat sem, mert előreláthatólag akkorra megszűnik a hagyományos ana­lóg földfelszíni televíziós műsor­szórás. Számukra az előfizetési díj nélküli digitális televíziózás Több csatorna, szuperképminőség biztosíthatja a széles körű infor­mációhoz jutás lehetőségét A szolgáltatás igénybevéte­léhez csupán egy MinDig TV matricás televíziókészülékre van szükség. A szolgáltatás akkor is elérhető, ha nem akarunk új té­vét venni. Ebben az esetben a ha­gyományos készülékek is alkal­massá tehetők a digitális adások megjelenítésére: csak egy megfe­lelő állapotú tetőantennára és egy DVB-T MPEG-4 HD tunerrel ellátott dekóderre van szükség, amelyet az antenna és a tévéké­szülék közé kell csatlakoztatni. A legfrissebb értékesítési ada­tok alapján a MinDig TV szolgál­tatás vételére képes készülékek eladása a szeptemberi 50 száza­Fiijg az EU-tól is: jövőre csak kicsit bővülhet az állások száma Az idei 70 ezres csökkenés után jövőre 12 ezerrel nőhet a foglal­koztatottak száma, ez gyakorla­tilag stagnálást jelent - hangzott el a munkaügyi minisztérium és a Magyar Kereskedelmi és Ipar­kamara keddi tájékoztatóján. Egy közös felmérésükben sze­replő 7151 gazdasági szervezet több mint kétharmada jövőre vál­tozatlan foglalkoztatotti létszám­mal számol - mondta Székely Ju­dit szakállamtitkár. Az üzleti szférában az idei hetvenezres lét­számcsökkenés százezerrel na­gyobb lett volna az állami mun­kahelymegőrző programok nél­kül. A felmérésből kiderül: az iparban, a kereskedelemben, a vendéglátásban és a gazdasági szolgáltatásoknál már szerény létszámbővülést terveznek, míg az építőiparban és a szállításnál további leépítés várható. ■ Az építőipar és a szállítás még további leépítéseket tervez. Munkahelymegőrző progra­mokra belső forrásból 2009-ben közel 20 milliárd forintot költött a kormányzat. Ehhez járul az Európai Unió 4+1-es munka­helymegőrző akciója, amelyhez 2009- 10-ben összesen 32,5 mil­liárd forintos forrást rendeltek - tette hozzá Simon Gábor. Ebből a 32,5 milliárdból 20 milliárddal részesedik a kkv-szektor. A gazdaságban a kapacitások kihasználtsága az idén 6,5 száza­lékponttal csökkent - rögzítette Parragh László, a kamara elnöke. Elmondta: a foglalkoztatottsági helyzetet az EU teljesítménye erő­sen befolyásolja. Márpedig az idén az eurózóna GDP-je 4, ezen belül Németországé 4,7 százalék­kal esik vissza, és jövőre sem vár­ható egy százaléknál nagyobb nö­vekedés. 2011-ben az ütem 1,5 százalékra változhat. ■ VG Kilátások 2010-ben az EU négy államában - Magyarországon, Görögor­szágban, Írországban, Spa­nyolországban - és a felvé­telre váró Izlandon az OECD felmérése szerint ugyanakkor még jövőre sem lesz gazdasági növekedés, így jelentősen nem változik a foglalkoztatottság. lékos bővülést követően október­ben további 63 százalékkal emel­kedett. Október végéig már 86 ezer DVB-T-képes eszközt értéke­sítettek. Ezáltal a magyar háztar­tások 2,3 százalékában van ilyen eszköz, többségük HD-ready vagy full-HD integrált televízió- készülék. A földfelszíni platfor­mot használó háztartásokkal összehasonlítva a fenti arány még kedvezőbb, 10,2 százalék. A GfK-nak a DVB-T-képes esz­közök európai értékesítésével kapcsolatos adatai alapján e ké­szülékek elterjedésének növeke­dését az összes földfelszíni plat­formot használó háztartással összevetve hazánk az élbolyban található. ■ J. G. r \ « Áru bőven van a polcokon, de a 3. negyedévben már szembetűnő volt a kereslet esése. A válság mellett ez a reálbér csökkenésének következménye

Next

/
Oldalképek
Tartalom