Tolnai Népújság, 2009. december (20. évfolyam, 281-305. szám)

2009-12-01 / 281. szám

3 2009. DECEMBER 1., KEDD - TOLNAI NÉPÚJSÁG MEGYEI TÜKÖR A Gyűrűkért ezer évet ölel közösség Szoboravatás, zászlóátadás a millenniumi ünnepségen Dr. Haag Éva alpolgármester vette át a Szekszárdnak szánt zászlót dr. Puskás Imrétől a Babits színpadán. Háttérben a Pannon Filharmonikusok JEGYZET o , ■k SZERI t V ÁRPÁD Ingyenesen kerül pénzbe tetszik vagy sem, az ingye­nes általános iskolai oktatás már régóta nem ingyenes mifelénk. Ezt legjobban a gyakorló szülők tudják, akik rendszeresen kisebb- nagyobb pénzösszegekkel járulnak hozzá a különböző kiadásokhoz. Már rég nem a tanszerekről, tankönyvek­ről van szó - azok ára an­nak rendje s módja szerint piacosítottá vált, s ennek okán kisebbfajta vagyont visznek el a családi kasszá­ból. Ám könyvek nélkül a dolgok jelenlegi állása sze­rint nem nagyon lehet ta­nulni, ezért azok megfizeté­se, ahogy mondani szokták, benne van a pakliban. Ezzel együtt is ismertek azok a történetek, melyek jegyze­tek, kották - féllegális, avagy egyenesen illegális - másolásáról szólnak: ezek az eljárások azonban jobbá­ra megmaradtak a felsőok­tatás keretei között, egyelő­re még nem szivárogtak át az alsó fokra. Persze, ha így „fejlődünk”, a jövő ezen a téren is beláthatatlan távla­tokat nyithat előttünk. de nem is a könyvek okán, hanem az egyéb kiadások miatt szoktak időnként a szülők a szívükhöz kapni. Mármint azok, akik maguk is napi megélhetési gondok­kal küzdenek - tehát „csak” a csendes többségről van szó. jelen állás szerint a szegé­nyedő szülők gyakorta a még jobban szegényedő isko­lákat támogatják forintjaik­kal. Ami önmagában nem­hogy nem baj, de több okból is fontos lehet. A komoly bajt, legalábbis ebből a szempontból, számos iskola súlyosbodó anyagi gondja je­lenti. Egykoron valamennyi politikai erő egymást túllici­tálva nevezte stratégiai ága­zatnak az oktatást. Ami a jel­zős szerkezetet illeti, az igaz is: csak mindenki elfelejtette hozzátenni, hogy kellő pénzt nem áll módjában ehhez az ágazathoz rendelni. Két jeles ünnepi ese­ménnyel is szolgált tegnap Tolna megye millenniumi évének zárórendezvénye. A megye egy jeles alko­tással, Szekszárd város pedig megyezászlóval gya­rapodott. Szeri Árpád Az ezeréves megye volt a fősze­replője a tegnapi millenniumi záróünnepségnek. A rendez­vény első része, azaz a szobor­avatás Szekszárdon, a várme­gyeháza udvarán várta a közön­séget, a települési polgármeste­reket, intézményvezetőket, a tár­sadalmi szerveződések képvise­lőit. A bátaszéki Kismődi Ferenc Énekegyüttes alkalomhoz illő műsora után dr. Puskás Imre lé­pett a mikrofonhoz.- Az ezer éve maradandó dol­got, Szent István király alkotá­sát, a megyét ünnepeljük - kezd­te a megyei közgyűlés elnöke. - Egészen pontosan az ezeréves Tolna megyét, amelynek terüle­te része volt az 1009. augusztus 23-án alapított pécsi püspökség­nek. A szentistváni mű, amelyet nem a kéz, hanem a szellem ho­zott létre, betöltötte és betölti hi­vatását a magyar államiság fenn­állásának minden korszakában. A megye elsősorban közigaz­gatási kategória. Ma is van ön- kormányzata, hivatala, intézmé­nyei, ahol ezrek dolgoznak és tí­zezreknek nyújtanak szolgálta­tásokat. De a megye közigazga­tásának része a 109 települési önkormányzat is, ahol a közel 240 ezer polgár életét szervezik. Mégis, ha azt halljuk: Tolna me­gye, akkor nem az egészségügyi ellátás, szociális intézmények, az oktatásügy, különösen nem szervezeti és működési szabály­zat, vagy a szociális segélyezés jut eszünkbe. Tolna megye szí­vünknek kedves tájakat jelent, de elődeink alkotásai is azonosu­lási pontok az itt élők számára. Történelmi áttekintése után az az Erdélyből származó Szat­mári Juhos László szakmai ta­nulmányait a Kolozsvári Kép­zőművészeti Főiskolán és a Magyar Képzőművészeti Főis­kolán végezte. Köztéri szobrai több helyen - nemcsak Ma­gyarországon, hanem Lengyel- országban és Németországban elnök a felavatandó alkotást mél­tatta. Mint mondta, Szatmári Ju­hos László szobra térben magá­ban foglalja Tolna megye jelleg­zetes vidékeit, időben átfogja az ezer esztendőt.- A szoborra te­kintve ismerős a dimbes-dombos táj, és megpillantva a templomot, értjük, hogy többről van itt szó, mint a minden településen fellelhető isten házáról - hangsúlyozta az elnök.- Ez a templom a bennünket ezer esztendeje megtartó kultú­ránk, civilizációnk szimbóluma. Templom, amely köré szervező­dik település, közösség, amely a megmaradáshoz támpontot ad erkölcsben és amely tigyelmez­is - megcsodálhatok.- a vár- megyeháza udvarán található Borkút is keze munkáját dicséri Idén a Magyar Művé­szeti Intézet és a Képzőművé­szeti Lektorátus értékelése alapján őt kérte fel a megyei önkormányzat a millenniumi szobor elkészítésére. tét bennünket múlandó és mara­dandó értékekre. Az előttünk lé­vő szobor címe Gyűrűkért. A gyűrűforma lehetne csak egy eszköz a szobrász számára, ami keretet ad alkotásának, amivel esztétikailag egysé­gessé teheti. A gyű­rű azonban nem­csak egy alkalmas forma a mű keretbe foglalására, hanem lelki tarta­lom is. Gyűrűvel fejezzük ki el­kötelezettségünket, hűségünket, valahova tartozásunkat. Az alkotást dr. Puskás Imre dr. Pálos Miklós és Kapitány Zsolt alelnökökkel együtt leplezte le. Szentelést és áldást Szabó Vil­mos Béla evangélikus esperes, Rácz József református esperes és Ravasz Csaba katolikus plébá­nos tartott. A második felvonás a Babits Mihály Művelődési Házban zaj­lott le. Itt adta át dr. Puskás Im­re Szekszárd városnak a megye­zászlót, amit - Horváth István polgármester parlamenti elfog­laltsága miatt - dr. Haag Éva al­polgármester vett át. A záróün­nepség szó szerint értendő záró­akkordjait a Pannon Filharmo­nikusok klasszikus művekből összeállított koncertje szolgál­tatta. HIESAV Elkészült az új játszótér a faluban fürgéd Nemrégiben elké­szült a modern kor követel­ményeinek, nem utolsósor­ban az uniós szabványoknak is megfelelő új játszótér Für­gédén - tájékoztatott Barkó- czi József polgármester. A község a Leader-program ke­retében pályázott, 2,8 millió forintra. A játszótéren hin­ták, csúszda mellett pihenő­padokat és hulladéktartókat is felszereltek, (sk) Jól szerkesztik a szöveget az ESZI-sek PAKS Idén is helytálltak az Energetikai Szakközépiskola diákjai az országos szöveg- szerkesztői versenyen. Az ESZI ll.d osztályos tanulói közül hárman az első tízben végeztek. Az iskolák közötti csapatversenyben a paksiak a 2. helyezést szerezték meg, alig lemaradva a győz­testől. Az ESZI-t képviselő diákok helyezésük sorrend­jében: Szente Barbara, Bog­nár Bianka, Rácz Bernadett, Boros Bernadett, Klippel Krisztina, Tumpek Gabriella. Felkészítő tanáruk Fórizsné Martos Klára volt. (vt) Térfigyelő kamera kiépítését fontolgatják siMONTORNYA Az elszaporodó rongálások ellen hathatósabb védelmet szeretne az önkor­mányzat. Terveik között a legfontosabb egy kamera- rendszer kiépítése. A terv a rendőrség szakmai útmutatá­sai alapján készül. A megva­lósításhoz pályázati pénzt remélnek, az önerőt a költ­ségvetésből biztosítják, (vl) Nem szeretnének magánmólókat tolna Első fordulóban tár­gyalta a tolnai képviselő-tes­tület múlt heti ülésén a tolnai holtágon történő mólólétesí­tésről szóló rendeletet. A he­lyi horgászegyesület azt java­solta, hogy magáncélú vízi­állásokat ne lehessen létesíte­ni a holtágon. A polgármeste­ri hivatal ezen indítvány alap­ján átdolgozza a rendelet-ter­vezetet, amit a decemberi ülé­sen elfogadhat a testület (sk) Továbbiak a TEOLhu hírportálon Külföldön is találkozhatunk az alkotó szobraival ■ Szívünknek kedves tájakat jelent. Misszionárius gyerekek Az egyházmegyében egyelőre csak Szekszárdon működik a gyermekmisszió. Mayer Józsefné, a katolikus iskola tanára tá­jékoztatta lapunkat, hogy eddig öten voltak, s most újabb hét kisiskolás lépett be. A gyermekeket Benvin Sebastian atya avatta - a Pápai misszi­ós Művek magyarországi igazgatója - a Béla téri templomban (képün­kön). Vállalták, hogy imáikkal, ajándéktárgyakkal, s még a zsebpénzük egy részével is segítik a szegény sorsú kortársaikat A két évtized alatt barátokká váltak testvérvárosok A Németországba kitelepítettek építették ki a kapcsolatot PAKS Jákli Péter, Paks tanács­elnöke és Hans Hammer, Reichertshofen polgármestere ír­ta alá 1989. december elsején a két város testvérvárosi szerződé­sét. A dokumentumot tegnap a két jelenlegi városvezető, Hajdú János és Michael Franken erősí­tette meg aláírásával a húszéves évfordulón. Előzőleg Paks polgármestere felidézte a történelmi előzménye­ket: negyven évvel a barátság lét­rejötte előtt Dunakömlőd német­ajkú lakosságának egy részét ki­telepítették Reichertshofenbe és Laudába. Egyikük, Stenger Pál érkezett először küldöttségbe, és bábáskodott a kapcsolat létrejöt­te, majd szélesítése felett. Azóta rendkívül sokrétűvé vált a kap­csolat, élményt és tapasztalatot szerezhetett mindkét oldal a láto­gatások során. Ahogyan Hajdú János tréfásan megfogalmazta, a tapasztalatcseréken túl a baráti összejövetelek a helyi vállalkozá­sok - úgy mint vendéglők és szálláshelyek - fellendítéséhez is hozzájárultak. Michael Fran­ken kiemelte, hogy Magyaror­szágnak milyen nagy szerepe volt a kettészakadt Németország egyesítésében. Mint mondta, a partnerekből barátokká váltak a paksiak és reichertshofeniek. A jubileum alkalmából a Prelátus- ban közösen megnézték az el­múlt húsz év legfontosabb mo­mentumait felidéző filmet. ■ V. T. Michael Franken, Reichertshofen és Hajdú János, Paks polgármestere > i t

Next

/
Oldalképek
Tartalom