Tolnai Népújság, 2009. november (20. évfolyam, 256-208. szám)
2009-11-05 / 259. szám
4 KÖRKÉP TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2009. NOVEMBER 5., CSÜTÖRTÖK A vak emberek az ujjaikkal olvashatják az információkat A szegényeket szolgálják adományok Sokan kérnek gyógyszerre, számla kifizetésére pénzt Beoltás: nincs kormánypárti, ellenzéki, avagy független vírus szekszárd Braille-írással készült információs táblákat, ismertetőket állít elő a szekszárdi GUÁRD Bt. A megyében ez az egyetlen cég, amely ezzel foglalkozik, és az országban is az elsők között vannak. Az 1998. évi XXVI. törvény, amely a fogyatékos emberek hátrányainak enyhítése, esélyegyenlőségük megalapozása, illetve a társadalom szemléletmódjának alakítása érdekében készült, 2010 végéig adott határidőt a kommunikációs akadálymentesítésre. Ennek értelmében a polgármesteri hivatalokban, közhivatalokban, kórházakban, üzletekben, vendéglátóegységekben biztosítani kell a vak emberek számára a megfelelő információs lehetőségeket.- A vak emberek ugyanolyan vásárlók, ügyfelek, páciensek, mint mindenki más, tehát joguk van arra, hogy megfelelően tájékozódjanak - mondja Molnár Péter, a GUÁRD Bt. ügyvezetője. - Egyelőre az igényfelmérésekkel foglalkozunk, de már konkrét megbízatásaink is voltak. Bemutatkoztunk a szekszárdi városházán, ahol dr. Haag Éva alpolgármester nagyon pozitívan viszonyult a tevékenységünkhöz, és felvállalta, hogy ismerteti a közgyűléssel az ajánlatunkat. Időközben a paksi önkormányzattal is tárgyalásba kezdtünk. Soron kívül vállaljuk egészségügyi, illetve gyógyszerismertetők, valamint szerződések BraUle-írásos „lefordítását”.- A speciális Braille-írógéppel előállított információs anyagokat Rákóczi Szilvia és Horenka László készíti, mindketten vakok. A megbízások bővülésével a cég további vak és látássérült emberek alkalmazását tervezi. ■ Venter M. Rákóczi Szilvia és Horenka László Az ünnepekhez közeledve egymást érik az akciók, november 17-én a Máltaiak Hunyadi utcai irodájában ruhaosztás lesz, mondta Nagy Józsefné A válság nyomán egyre több rászoruló próbál segítséget kérni a segély- szervezetektől. Az elmúlt évben duplájára nőtt azoknak a száma, akik így szerzik be a ruhaneműt a családnak. Mauthner Ilona- Elváltam, albérletbe költöztem, ennek a rezsijét fizettem, amíg volt munkám - mondta Herczeg József. Másfél éve maradtam állás nélkül, azóta gyakorlatilag hajléktalan vagyok. Vannak ismerőseim, akik megengedik, hogy náluk, a pajtában aludjak. Télen alkalmi munka is alig akad, de tavasztól őszig hívnak dolgozni a földekre és akkor megkeresem a havi 40 ezer forintot is. Ebből nem tudnék albérletet fizetni, de arra jó, hogy a gyerekeimet elvigyem vasárnaponként cukrászdába. Tolna megyében a szegénységben élők száma több tízezer. A statisztikai hivatal adatai szerint a megyében a lakosság harminc százaléka a létminimum szintje alatt él, mely jelenleg havi 66 271 forint- A gazdasági válság miatt a krízis előtt hozzánk fordulóknak nagyjából a duplája kér tőlünk most segítséget - közölte érdeklődésünkre a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet sajtóreferense. Míg a segítségre szorulók száma folyamatosan nő, addig a szervezet által működtetett intézmények normatív támogatása évek óta csökken, tette hozzá. Mivel a tevékenységük finanszírozása nehezebbé vált, a magánadományokra egyre nagyobb szükség van. Ugyanakkor tapasztalatai szerint a válság ezekben a körökben is nyomot hagy: drasztikusan csökA MAGYAR MÁLTAI SZERETETSZOLGÁLAT nemcsak maga gyűjt és ad át adományokat, hanem közvetítőként is segédkezik - árulta el Lemle Béláné, a szekszárdi csoport vezetője. Nemrégiben például a varsádi Szajkó családnak nyújtottak ily módon segítséget. Az adakozó neve elhallgatását kérve kereste fel a szolgálatot, miután lapunkban olvasott a szerencsétlenül járt édesanyáról és három gyermekéről. Ahogy arról korábban beszámoltunk, kent az adományokat felajánló cégek száma.- Vannak régóta visszatérő segítségre szorulóink, de akadnak újak is, akik filléres, alapvető élelmiszer-beszerzési gondokkal fordulnak hozzánk - tájékoztatott Lemle Béláné, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat szekszárdi csoportjának vezetője. Elmondta, hogy csoportjuk - melynek aktivistái pusztán szeretetbői dolgoznak -, semmilyen központi támogatásban nem részesül, aza család jó ideje nem fizette a házvásárlás részleteit, emiatt el kellett hagyniuk az ingatlant Helyzetüket nehezítette, hogy az apa magára hagyta őket a problémával. Az asszony azonban talált új lakhelyet és munkát, a költözéshez viszont anyagi segítségre volt szüksége. A névtelen adakozó ezért döntött úgy, hogy a szekszárdi kirendeltségen elhelyez számukra 65 ezer forintot, amellyel hozzájárult ahhoz, hogy a család új életet kezdhessen. az segítséget csak a szervezetüknek felajánlott adományokból tudnak juttatni a rászorulóknak. Ő viszont úgy ítélte meg, hogy a felajánlások a válságban sem csökkentek jelentősen.- Akik nekünk eddig adtak, ezután is ezt teszik, még akkor is, ha nekik maguknak is kevesebb jut - mondta Lemle Béláné, hozzátéve, hogy ezeknek az elhivatott embereknek mindenképpen jár a hálás köszönet. A máltaiak szekszárdi csoportja az idén november 7-én 14. alkalommal rendezi meg a jótékony célú Erzsébet-bált. A bevételből a városban és a környékén élő szegény és elesett embereket segítik majd. Sokan fordulnak hozzájuk, hogy gyógyszerre, számla kiegyenlítésére kérjenek pénzt. Sajnos ebben nem tudnak segíteni, hiszen anyagi felajánlás nagyon ritkán fordul elő. Éppen emiatt hirdették meg, hogy 500 forintos értékben támogató jegyeket lehet irodájukban vásárolni. Ha ebből összejön egy kis pénz, akkor majd tudnak segíteni. Egymást érik ünnepek előtt a támogatási akciók, például november 17-én a Hunyadi utcai irodájukban ruhaosztás lesz. Közvetítőként is segíthet a szolgálat ■ Akik eddig adtak, ezután is ezt teszik. Négy megkérdezett országgyűlési képviselőnk közül kettő be- oltatja magát, kettő pedig - legalábbis egyelőre - nem. Az igennel és a nemmel válaszolók között egyaránt akad kormánypárti, illetve ellenzéki politikus. Ennek azért van némi jelentősége, mert egyes híresztelések szerint az előbbi táborba tartozók erőteljesen oltáspártiak, míg az utóbbiak kevésbé azok. Ezzel együtt a szocialista színeket képviselő Halmai Gáborné mellőzi a HINl-influenzavírus elleni védőoltást. Mint elmondta, mindig is előnyben részesítette a kellő védettséget nyújtó természetes gyógymódokat. Ugyanakkor a magukat veszélyeztetettnek érző emberek számára feltétlenül javasolja a vakcinát. Tóth Gyula MSZP-s honatyát éppen a beoltatásra való készülődés közben értük el. Egyrészt életkora miatt, másrészt hozzátartozóira való tekintettel döntött úgy, hogy kéri az injekciót. A képviselő hozzátette: nincs kormány- párti vírus, nincs ellenzéki vírus, de még független vírus sincs. A fideszes Tóth Ferenc egyelőre vár, míg az oltóanyag körüli hullámok lecsillapodnak. Úgy érzi, még nincs elegendő konkrétum a vakcina kellő hatékonyságáról. A politikai felhangokról annyit mondott: az orvos sem teszi fel a kérdést, hogy krbalolda- li, avagy jobboldali páciens. Az ugyancsak a Fidesz padsoraiban ülő Hirt Ferenc beoltatja magát még ezen a héten. Jobb félni, mint megijedni - idézte a régi bölcsességet. Az injekció igénylésében megmutatkozó állítólagos választóvonalról annyit mondott: üyen feltételezéseken csak nevetni tud. ■ Szeri Á. : mrnmá Tóth Gyulának dr. Radochay Imre adta be az Injekciót A páncélosok felszólítás nélkül szétlőtték az őrbódét évforduló A tragikus napon Tolna megyében is több emberéletet követelt a szovjet hadsereg beavatkozása Tragikus dátum 1956. november 4. a magyar történelemben. A tegnap megyeszerte kigyúló gyertyák a forradalom utolsó napjára emlékeztetnek. „November 4-én megállt egy szovjet tank a település főterén és lövéseket adott le: két, őrszolgálatot ellátó helybeli személy életét vesztette.” Sziegl Ferenc, a dunafóldvári Beszédes József Általános Iskola nyugalmazott igazgatója egy korábbi visszaemlékezésében a szemtanú hitelességével számolt be lapunknak 1956 drámai fordulópontjáról. Az invázió mindenekelőtt Budapesten követelt sok áldozatot, de kisebb településeken is előfordultak tragikus esetek. így a bevezetőben említett megyei városban is. „Dunafóld- vár irányából tüzérségi párbaj hallik, a torkolattüzek és villanások Dunakömlődön is jól láthatók" - idézi a Dunakömlődről származó jelentést dr. Dobos Gyula a Tolna megye az 1956-os forradalom után című tanulmányában. A megyei levéltár igazgatója így folytatja: „Nyolc perccel később a tolnanémedi, majd kevéssel később a bölcskei nemzetőrségtől érkezett hasonló jelzés. Mint később kiderült, a szovjet tankok éjjel 2-től 3 óráig rövid megszakításokkal lőtték a magyar laktanyát. A nemzetőrség 3 óra 24 perckor azt jelentette, hogy a településen Horváth István és Töttös Pál a szekszárdi 56-os szobornál nincs áram, az okozott kár nem állapítható meg, a helyi Nemzeti Tanáccsal képtelenek az ösz- szeköttetést felvenni. Ismereteik szerint Dunaföldváron 4 orosz hadosztály tartózkodik. E településen a szovjet páncélosok tüzet nyitottak a tanács épületére, ahol 2 nemzetőrt megöltek és kettőt súlyosan megsebesítettek.” Ezen a napon még nagyobb veszteséget szenvedett - emberéletben - egy másik Tolna megyei település. Rudas György, a tamási általános iskola nyugalmazott igazgatója ugyancsak egy korábban megjelent visszaemlékezésében közölte, hogy a laktanyához érkező szovjet csapatoknak nem nyitottak kaput az őrség kiskatonái. „Ezért a szovjetek belelőttek az őrbódéba, s aki ott volt, meghalt.” Dr. Dobos Gyula az alábbiakban részletezi idézett tanulmányában a jelenetet: „A szovjetek brutalitását jelzi, hogy Tamásiban minden felszólítás nélkül hajnalban két harckocsi szétlőtte a magyar laktanya kapuőrsége bódéját, amelyben 3 fős személyzet tartózkodott. A negyedik áldozat az udvaron szolgálatot teljesítő szakaszvezető lett, akit géppuskasorozattal terítettek le.” Emléküket 2002 óta tábla is őrzi a helyszínen, azaz az egykori Szondi laktanyánál. ■ Sz. Á.
