Tolnai Népújság, 2009. november (20. évfolyam, 256-208. szám)
2009-11-30 / 280. szám
2009. NOVEMBER 30., HÉTFŐ - TOLNAI NÉPÚJSÁG 3 MEGYEI TÜKÖR JEGYZET WESSELY GÁBOR Zsűrizett tehetségek csillag születik. Tehetség- kutató verseny a tévében. Nagyon nem tetszik nekem a zsűri. Két hölgy, két úr. Oroszlán Szonja, a 32 éves színésznő teljesen el van ájulva a sármos fiúktól. Szerepzavarban van. Többnyire közönségként vagy közreműködőként viselkedik; zsűritagként csak elvétve. Amikor ráközeh't a kamera, pózolni kezd, máskor meg annyira élvezi az előadást, hogy együtt dúdol a fellépővel, vagy az ütemet kopogja az asztalon. A múltkor már adott egy használható tanácsot is az ütős együttesnek, azt, hogy tükör előtt gyakoroljanak, akkor szinkronba hozhatják a mozgásukat. Valami üyesmi volna a zsűri dolga. Bírálni, dicsérni és tanácsokat adni. Ezeknek a kritériumoknak egyedül az elnök, Szirtes Tamás, a 64 éves rendező felel meg. Megmondja, hogy mi volt a produkció gyengéje, de nem veszi el a sztárjelöltek kedvét. Elveszi viszont Fáy Miklós, a 45 éves zenekritikus. De mivel maga is bizonytalan abban, hogy kibökje-e a frankót vagy sem, néha csak kelletlenkedik, fintorog, félbehagyja a bírálatot - nagyot sóhajtva, hogy nem egy rossz ember ő, de azért majd (le)pontoz; ösz- szességében, nem süt róla a jobbító szándék. Hernádi Judit is elvan magával. Óhajtozva sóhajtozik, hogy ez igen jó volt, ez meg talán nem annyira... Ám egy több évtizedes előadói rutinnal rendelkező zsűritagtól nem mondva csinált elragadtatást, hanem előrevivő szakmai észrevételeket várnának azok, alak most kezdik csak koptatni a világot jelentő deszkákat. Mit tegyenek, hogy még jobbak legyenek? Erre kíváncsiak a tehetséges fiatalok, s nem arra, hogy egy 53 éves színésznő szívesen lenne-e az anyukájuk. Paragrafusok miatt szenved szabály Az otthonba nem mehet külső gyógytornász, helyi meg nincs HP mm w r $mmmm I. I Naponta lenne szüksége gyógytornára Schubert Istvánnak, hogy a combnyaktörése után lábra álljon. De ezt az egészség- ügyi szolgáltatást nem veheti igénybe, csak hetente egyszer. Wessely Gábor Combnyaktörést szenvedett a 86 éves Schubert István. Feleségével a tolnai idősek otthonában él. Kijött a kórházból, de továbbra is fekvőbeteg. Napi szinten lenne szüksége a gyógytornára, hogy ismét lábra állhasson, ám az intézmény gyógytornásza csak hetente egyszer megy Tolnára. A többi napon Szekszár- don dolgozik. Scubert Istvánné azt mondta: ha a férje járóbeteg lenne, kimehetne a helyi gyógytornászhoz, de így nem kap kezelést. Olyan magyarázatot is hallott erre a helyzetre, hogy két kedvezményt nem vehet igénybe: aki állami támogatást kap az idősek otthonában való ellátáshoz, más dotált szolgáltatásra nem tarthat igényt Tolnai házi betegápolást végzőktől - név nélkül - azt az információt kaptuk, hogy ők nem járhatnak be az otthonba, hiszen van ott szakszemélyzet. Egyébként a masszázs és a gyógytorna alapelemeit szerintük, ha akarják, az ápolók is könnyen elsajátíthatják. Az OEP egészségügyi szakellenőrzési irodájának munkatársa, dr. Halász Nóra úgy nyilatkozott, hogy a benüakásos intézménynek kell biztosítani a lakók egészségügyi ellátását, így a mozgásterápiát is. Amennyiben az intézmény gyógytornászt tud foglalkoztatni, akkor az otthon lakója az intézeten belül tudja azt igénybe venni. Viszont az egészségbiztosító által finanszírozott gyógytornász - az otthoni szakápolást ellátó - az idősek otthonában nem végezhet finanszírozott tevékenységet. Mégpedig azért nem, mert az otthoni szakápolás nem más, mint fekvőbeteg-ellátás, vagyis kórházi ápolást válthat ki. Idősek otthonában viszont csak kórházi kezelést nem igénylő személy látSchubert Istvánné mindent megtesz férjéért a tolnai idősek otthonában, de a szakszerű gyógytornát nem tudja pótolni Fekvőbetegnek nem jár az, ami a járóbetegnek. ható el. Olyan, aki járóbetegként, a társadalombiztosítás terhére minden OEP által finanszírozott ellátást igénybe vehet. Az időskorúak bentlakásos ellátásával foglalkozó szekszárdi és tolnai intézményegyüttes igazgatója Rottenbacher Ádám. A konkrét esettel, Schubert István gyógytornáztatásá- val kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy nem a jó szándék hiányzik náluk az ilyen problémák jelentkezésekor, hanem a pénz. Már a törvény szabta minimumfeltételek szerinti szolgáltatások költségeit is egyre nehezebb kigazdálkodniuk. Jelenleg úgy szól a jogszabály, hogy ott, ahol száz embernél több a bentlakó, kell foglalkoztatni gyógytornászt, ahol kevesebb, ott nem. Tolnán 42 személy él az idősek otthonában. Hetente egyszer így is kijár egy gyógytornász Szekszárdról. Ami a betegnek sajnos kevés, a másik oldalról nézve plusz vállalás. A helyzet az igazgató szerint jövőre inkább romlik, mint javul. Várhatóan a mostaninál tíz százalékkal kevesebb állami támogatást kapnak az üyen típusú intézmények. Ami akár olyan kényszerű intézkedést is vonhat maga után, hogy a gyógytornát kiveszik a minimumfeltételek közül. Vagyis, még Szekszárdon sem lesz gyógytornászuk. Tolnán sokan vesznek részt a járóbeteggyógytornán balesetek, műtétek, sportsérülések után jelentkeznek legtöbben gyógytornára. A gyerekeknél a gerincprobléma, a tartáshiba a leggyakoribb ok. Éves szinten körülbelül az alábbi adatok jellemzők Tolnám Korosztály Létszám (fő) 10 év alatti 20-25 10-30 éves 0-50 30-60 éves 100-150 60 év feletti 40-50 FORRÁS: TÖM KATALIN GYÓGYTORNÁSZ Környezetvédelem Közel ÍOO őshonos tölgyfacsemetét ültettek el tegnap Szedresnél, Bezerédj István egykori birtokán, amely ma a Duna-Dráva Nemzeti Park része. A Szedresi Sziget Egyesület önerőből és a fákat örök- befogadók segítségével fedezte az akciót. Az egyik csemete gyökeréhez egy palackot is elástak belsejében egy pendrive-val, amely az egyesület elmúlt két és fél évének főbb történéseit őrzi az utókor számára. Kevés takarmány, több gond állattartás Drága az etetés, csökkent az állomány Az állattartásban a téli hónapok jelentik a legnehezebb időszakot. Ahogy mondani szokták, ilyenkor még a fű sem nő. Az idén azonban ennél nagyobb a baj: a nyári aszályos időjárás miatt az átlagosnál jóval kevesebb fű- és lucernaszénát tudtak bebálázni a termelők. Általában négy helyett csak kétszer tudtak kaszálni, így a szálastakarmány kevesebb lett. Ezzel együtt emelkedtek az árak. Jelenleg a lucerna mázsája 2000 forint körül van, de mivel ezt kb. 3 mázsás bálákban árulják, így nagyjából 6000 forintot kell fizetni érte. Fűszénából ugyanez a mennyiség 1000-1500 forinttal olcsóbb. A drágulás nehezíti az amúgy is rossz passzban levő állatartást. Húsmarha esetében például másfél év kell, hogy az 1 mázsás borjú 5,5 mázsára gyarapodjon, általában ezen a súlyon szokták az állatot leadni. Egy állatnak 1 ktió súlygyarapodáshoz naponta 5 kiló abrak és 10 kiló széna kell. ■ Ilyenkor az állatok inkább csak a mozgás miatt vannak a szabadban.- Mi 40 húsmarhát tartunk, a takarmányt megtermeljük - mondta Izsák Gyula bátaszéki gazdálkodó. - Abrakból, szálas takarmányból nem szorulunk vásárlásra, szerencsére, mert a környéken alig találni olyan értékesítőt, aki lucemaszénát árul. Kevés a haszonállat ma már a megyében, lényegesen visszaesett a sertés, a juh, a szarvasmarha és a lovak száma is. Izsák Gyula szerint ennek oka az alacsony felvásárlási árakban keresendő, ugyanakkor a növénytermesztő gazdák ma már alig számolnak az állattartók igényeivel, mert ebből nem tudnának megélni. A Központi Statisztikai Hivatal jelentése szerint idén áprilisban 21 ezer szarvasmarhát regisztráltak, ezerrel kevesebbet mint tavaly. A sertések száma 178 ezer, a lovak száma pedig 2150. Országosan a szarvasmarha-állomány tizenötezerrel, a sertésállomány pedig 410 ezerrel csökkent egy év alatt. ■ M. I. Együtt ünnepelték Szent András napját bölcske Hatodik alkalommal tartották meg a bölcskei Szent András Otthon lakói és dolgozói névadójuk ünnepét. A rendezvényen értékelték az évet, ugyanakkor egy kellemes napot töltöttek a hozzátartozókkal, a település lakóival. A Rákóczi Filmszínházban Szerelmi kiokosító címmel székely népmeséket adtak elő, az előtérben adventi koszorúkat, ajándéktárgyakat lehetett vásárolni, (hé) Meggyújtották az első gyertyát a várban odnaföldvár Az idei Földvári Adventen a várudvart karácsonyi díszbe öltöztették, s a töröktornyot adventi koszorúvá varázsolták. Ennek négy sarkán gyúlnak majd fények a következő vasárnapokon. Az elsőt tegnap este Nagy Gáborné polgár- mester gyújtotta meg. A programok korábban kézműves foglalkozással kezdődtek, a várudvaron karácsonyi vásár várta az érdeklődőket. (vt) Feldíszítették a város idei karácsonyfáját paks Felállították a város karácsonyfáját, sőt első ízben egy betlehem is áll a városháza előtt. Öt úttest felett átívelő, és 97 darab oszlopra helyezhető díszt szereltek fel. A fenyőre a Mesevár tagóvoda óvodásai készítettek díszeket, a Pavill Kft. pedig az égősor felrakásával járult hozzá az ünnepi hangulathoz. A város ünnepi köntösbe öltöztetésében a Paksi Kertbarát Egyesület is részt vállalt. Ők készítették a betlehemet és az adventi koszorút (vt) A város fája a városháza előtt Svábok betelepüléséről adtak elő a népfőiskolán lakitelek Sváb Törökország címmel tartott előadást szombaton Potápi Árpád János, Bonyhád polgármestere és Köhlerné Koch Ilona, a német kisebbségi önkormányzat elnöke Lakitelken. Az ottani népfőiskola Konrad Adenauer Kollégiumának rendezvényén beszéltek a svábság betelepüléséről a török kiűzése után a völgységi területekre, valamint a nemzetiség mostani helyzetéről is. A népfőiskola résztvevőit meghívták a januári bonyhádi svábbálba. (hé) Továbbiak a TEOLhu hírportálon
