Tolnai Népújság, 2009. november (20. évfolyam, 256-208. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság 2009-11-22 / 45. szám

2009. NOVEMBER 22., VASARNAP 7 INTERJÚ pénzügyminiszter Oszkó Péter szerint felelőtlenség hétszázalékos költségvetési hiányt jósolni. Ez ugyanis a mai adatok szerint hibás számítás, célként pedig felelőtlen gazdaságpolitikát jelez. „ANNYIT KÖLTÜNK, AMENNYIT LEHET" „Nem bántam meg a mi­niszterséget, még akkor sem, ha házépítésem miatt sokak szerint túlbüntettek. Nem fellebbeztem, befize­tem a hétmilliót, nem te­szem ki magam további él­celődésnek” - mondja Osz­kó Péter pénzügyminiszter. Újvári Miklós- Sokat hallottuk, hogy az or­szág valójában az IMF-hitelből él. Igaz ez még?- Már egy jó ideje nem igaz. Már nyár végén sem hívtuk le azt a hitelrészletet, amit lehívhat­tunk volna. Nem volt rá szüksé­günk. Az előző kormány nagyon óvatos tervezéssel vette fel a Vi­lágbanktól, a Nemzetközi Valuta­alaptól és más szervektől azt a 20 milliárd eurós hitelcsomagot, amelyre egyébként azért volt szüksége, mert a nemzetközi pénzpiacon nem jutott források­hoz. De kellően gyorsan sikerült bemutatni a világnak és elfogad­tatni mindenkivel, hogy Magyar- ország képes gyors változásokra, képes önfegyelemre, és képes ta­nulni a saját hibáiból. A kormány egy olyan, pénzügyi értelemben sikeres programot tudott felmu­tatni, amelynek már nyár végére azt lett az eredménye, hogy nem kellett az IMF-hitel lehívása.- Ennek azonban megvan az ára, amit a hétköznapi ember a saját bőrén érez meg. Ha ez a hitel tényleg rendelkezésre áll, miért nem lehet lehívni, és ez­zel kissé enyhíteni a szorítá­son? Ez felelőtlenség volna?- Nem annak volt ára, hogy mi hitelhez jussunk. Annak volt ára, hogy az országot egy stabil, fenn­tartható pályára állítsuk vissza. Magyarországot úgy tekintette a világ, mint egy megbízhatatlan adóst. Most nem azt szenvedi meg a lakosság, a családok és az állami intézmények, hogy mi jó fiúk akarunk lenni bárki előtt, hanem azt, hogy korábban túl so­kat költöttünk. Most végre szé­pen lassan beindíthatunk egy gazdasági növekedést, hogy az­tán abból induljon meg a javuló életszínvonal. Ettől persze az IMF-hitel lehívása nem volna fe­lelőtlenség, de szerencsére az or­szág jut külső forrásokhoz más­honnan, azoktól, akik lejegyzik a magyar állampapírokat Az IMF- stigmától megszabadultunk.- A kormány nem enged, a bű­vös 3,8 százalékból, azaz ennél nagyobb költségvetési hiány­hoz nem járul hozzá. Miért?- Magyarországon ma. az ál­lamadósság a nemzeti összter­mék nyolcvan százaléka. Ha ezt egy családi kasszával hasonlítjuk össze, akkor úgy néz ki, hogy amennyi pénzt egy család egy év­ben megkeres, annak a 80 száza­lékára rúg a családi adósság. Ez nem fenntartható állapot. Hogy egy példát mondjak, csak az erre eső kamatteher, amelyet a költ­ségvetésnek ki kell fizetnie, 1200 milliárd forint. Összehasonlítá­sul: éppen azon vitatkozunk, ho­gyan takarítsunk meg 40 milliár- dot a közösségi közlekedésen, il­letve a MÁV-on, és több mint 100- at az önkormányzatokon. Ahhoz, A MÁV-megszorítások lényege, hogy az adófizetők pénzét a válságtól függetlenül nem szabad rosszul elkölteni, hogy ez a kamatteher ne nőjön to­vább, azt kell biztosítani, hogy a költségvetés csökkenő hiányt produkáljon.- A Fidesz szerint viszont akár 7 százalékos hiány is jöhet.- Ha azt az állítást vizsgáljuk, hogy az elfogadott költségvetési keretszámok alapján 7 százalék lesz jövőre a költségvetési hiány, akkor ez egy hibás állítás. Ellen­tétes a költségvetés tényleges tar­talmával. Ha pedig a következő kormány ennyit találna jónak, ar­ra azt kell mondanom, hogy az hi­bás gazdaságpolitika lenne. Sem­mi értelme nem lenne lerombol­ni, amit eddig elért az ország.- Említette a MÁV-ot. Sikerült meggyőzni az IMF-et arról, hogy szükség van a vasúti szárnyvonalak bezárására?- Ez a lépés mindenképpen szükségszerű. Az adófizetők pén­zét a válságtól függetlenül nem szabad rosszul elkölteni egy álla­mi szervnek. A MÁV esetében ugyanezt vagy még jobb szolgál­tatási színvonalat kevesebb pénz­ből is meg lehet oldani.- Az érintett térségek mégis úgy érzik, hogy a kormány egyszerűen elsorvasztja őket.- Nem hiszem, hogy elsorvasz­tás, ha valaki vonat helyett busz­szal jár. Az állam nem rontja bár­melyik kistérség elérhetőségét, megközelíthetőségét. De meg­szünteti azt a helyzetet, hogy rosszul kihasznált buszjárat és vonat párthuzamosan közleke­dik, és mindegyik veszteségét az adófizetők pénzéből kell állni.- Ki a hibás a válságért?- Senki és mindenki. Ez a vál­ság mértékét tekintve akkora, hogy az érte való felelősség is a le­hető legszélesebb. Nagyon kevés A sukorói történetben és más témákban sem elkenni akarjuk, hanem kivizsgálni és megnevezni a felelősöket. Névjegy SZÜLETETT 1973. 03. 22., Bp. 1997-BEN diplomázott az Eöt­vös Loránd Tudományegyetem (ELTE) jogi karán. Volt a hall­gatói önkormányzat elnöke is. Első munkahelye (negyedéves egyetemista korától) a KPMG könyvvizsgáló és tanácsadó vi­lágcég volt 2001-ben a Freshflelds Bruck- haus Deringer nemzetközi ügy­védi irodánál dolgozott 2004-ben a Deloitte-nél helyez­kedettel: 2007-ben Simor And­rás elnök-vezérigazgató helyét vette át a cégnél. 2008: a Reformszövetség tagja 2008-BAN Az Év Fiatal Mene­dzserévé választották 2009. áprilisa óta pénzügymi­niszter olyan szereplő, döntéshozó volt az elmúlt évtizedben - legyen az kormányzati, politikai, üzleti, pénzügyi -, aki ne játszotta vol­na el a maga szerepét ebben a válságban. Megvolt a kormány, a bankok, a lakosság, a vállalatok rövid távú érdeke, és ezek okoz­tak egy hatalmas robbanást- Az a lakos is felelős, ki koc­kázatos hiteleket vett fel?- Nyilván ő is szereplője volt az összeomlás előtti történetnek. De azt is hozzá kell tenni, hogy a de­vizahitelek nagy száma és koc­kázatossága ellenére a politikai­kormányzati beavatkozás, bár szükséges lett volna ennek korlá­tozására, nyilvánvaló politikai ér­dekből elmaradt.- Elegendőnek tartja, hogy a bankok magukat szabályoz­zák, most egy etikai kódex­szel? Nem lett volna jobb egy törvény a káros banki gyakor­latok visszaszorítására?- Ezt most ésszerű kompro­misszumnak tartom, amelynek nyertesei a lakossági ügyfelek. Ez komoly korlátozás, és jelentős ré­sze a pénzintézeti törvénybe is bekerül majd. De vannak más szigorítások is, például a THM- plafon bevezetése.- Bár a THM olyan mutató, amely akár félrevezető is lehet, sőt megkerülhető.- Szerintem kevésbé megke­rülhető, mint a kamatplafon. A THM arra szolgál, hogy egy bank ne tehessen úgy, mintha nagyon alacsony kamatra adna hitelt, de közben ilyen-olyan díjakkal nö­veli a költséget. A THM együtte­sen mutatja ki a költségeket, és összehasonlíthatóvá teszi azokat- A THM-plafont kimondatla­nul is egy-két, gyorskölcsönt nyújtó cégre szabják. Nem le­het ennek olyan következmé­nye, hogy a hitelfelvevők ez: után az illegális uzsorahitelek felé fordulnak?- Van ilyen veszély. Most arról folyik erről a szakmai vita: más THM-maximum vonatkozhat a tartós kölcsönre és megint más a gyorskölcsönre, hiszen ez utób­bit csak hónapokra adják, tehát az éves mutató torz lehet.- Ön szerint megvalósítható, hogy az szja-t az adózó egy A4- es papíron vallja be?- Az egyszerűsítés szükséges, de azt nem tartom hihetőnek, hogy ne lenne szükség admi­nisztrációra . Az jó ellenőrizhető­séget fenn kell tartani, és minél egyszerűbb a rendszer, annál ke­vésbé tud megkülönböztetést tenni speciális adóalanyok, nagy- családosok, hátrányos helyzetű­ek között.- Egy Ön alá tartozó szervezet­nél, az állami vagyonkezelőnél hangos botrányok zajlanak. Idő előtt bontottak fel pályáza­tokat, egy kaszinó érdekében túlértékeltek gyümölcsösöket. Jól működik Ön szerint ez a szervezet?- Egyre jobban. Az a furcsa helyzet, hogy ez az egyre jobb működés teszi a politikai közbe­széd tárgyává. Ha visszásságokat észlelünk, azokat nem hagyjuk kivizsgálatlanul. A sukorói telek­csere ügyében én magam jelez­tem többször, hogy vizsgálatot tartok szükségesnek, majd én ja­vasoltam, hogy az eredeti állapot visszaállítása érdekében indítson pert a vagyonkezelő loav Blum ellen. Nem elkenni akarjuk az ügyeket, hanem kivizsgálni, és ha kell, megnevezni a felelősöket. És lehet, hogy ez politikai érte­lemben támadási felületet ad. Mi­közben fél éve arról beszélek, ho­gyan próbáljuk meg rendbe rak­ni a Sukoró-ügyet, aközben olyan félrevezető politikai nyilatkoza­tok jelennek meg, mintha én len­nék felelős a visszásságokért. Már rég zajlott az ügy, amikor én pénzügyminiszter lettem, és ko­rábban sem miniszteri szinten döntöttek róla. És az is ismert, hogy a vagyonkezelő előző veze­tőit már nyáron felmentettük.- A telket nem, de a kaszinó­koncessziót Ön kiadta. Nem kér túl keveset, 900 millió fo­rintot évente egy óriáskaszinó­tól, amely ezt vígan kifizeti?- Egy kiemelt turisztikai célú beruházásra Magyarországnak szüksége van. Ez a terv 3000 munkahellyel számol. És a beru­házónak nemcsak a koncessziós díjat kell kitermelni, hanem a tel­jes beruházásét. A mi számítása­ink szerint a 900 millió egy raci­onális ár volt. A költségvetés ez­zel csak nyer. A beruházás érté­két tekintve nagyobb, mint a kecskeméti Mercedes-beruházás.- Ha megvalósul. Mert ez már a harmadik óriáskaszinó-terv. Az ilyen ügyek miatt nem bánta még meg, hogy pénz­ügyminiszter lett?- Nem. Ezt a feladatot egy évre vállaltam. Válságkezelésre szer­ződtem, és ennek a munkának a nagy része egy év alatt elvégezhe­tő. Hosszabb távú politikai ambí­cióim nincsenek.- De máris bukott vele, nem is keveset, hiszen ha nem lenne miniszter, talán nem büntették volna meg több mint 7 millió­ra, amiért eltért az építési en­gedélytől házépítése során.- Ha ezt áldozatnak kell minő­síteni, akkor nem ez a legna­gyobb, amit meghoztam. Cégve­zetőként anyagi körülményeimet tekintve a jelenleginél sokkal jobb feltételek között dolgoztam. Azokat a véleményeket én is ol­vastam, hogy engem túlbírságol­tak ebben az ügyben. De nem fel­lebbeztem a döntéssel szemben, nem teszem ki magam további politikai élcelődésnek.- Mit fog csinálni a miniszter­sége után?- Nem tudom. Most a minisz­teri munkára összepontosítok. De sokat tanultam.- Abból, hogy a házában épült egy lehallgatásbiztos helyiség, arra lehet következtetni, hogy fontos szerepre készül.- A házamban valóban van hangszigetelt helyiség, arra a cél­ra, ha zenészbarátaimmal vagy a fiammal zenélünk. Bárki le tud­ná hallgatni, ha akarja. A zene­szobából a hazai politikai kom­munikáció csinált titkosszolgála­ti süketszobát. A í I *

Next

/
Oldalképek
Tartalom