Tolnai Népújság, 2009. november (20. évfolyam, 256-208. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság 2009-11-22 / 45. szám
2009. NOVEMBER 22., VASÁRNAP 3 TOLNÁBAN, KÖZELRŐL Nem mágia, hanem egyszerű fizika tanítás Meg kell ismerni a környezetünket akkor is, ha ez nem olyan könnyű Dr. Berkes József az életét a fizika tudományának szenteli. Azon fáradozik, hogy megmutassa ennek a sokak számára „nemszeretem” tantárgynak a szépségét és szükségességét. Venter Marianna- Nemrégiben egy szekszárdi szakközépiskolában tartott kísérleti bemutatót. Az iskola szaktanára, aki meghívta erre az előadásra, elmondta, hogy soha ilyen érdeklődés nem övezett még fizikaórát. A terem zsúfolásig megtelt, felerészben olyan diákokkal, akik nem is tanulják már ezt a tárgyat, és bár az óra tovább tartott a tervezettnél, senki sem reklamált, hogy lekési a buszt, vagy fontos esemény miatt azonnal indulnia kell. Ez a helyzet általában nem jellemző az úgynevezett reál tárgyak óráin. Pedig, a jelek szerint, lehet ezt a tárgyat úgy tanítani, hogy „megfogja” a diákokat.- Egyre kevesebben vannak, akik még látták-hallották a legendás Öveges professzort. Nekem abban a szerencsében volt részem, hogy részt vehettem egy előadásán Budapesten, és igazi, életre szóló élmény volt. a Ahogyan beszélt, ahogyan előa- § dott, ahogyan egészen egyszerű = kísérletekkel megértette a min- § két körülvevő világot. |- Egy nagyon fontos kifeje- £ zés hangzott el. A minket kör rülvevő világ. A fizika erről szól?- A fizika, a matematika, a kémia, egymással összefüggő, egymást segítő tantárgyak, és azt magyarázzák meg nekünk, amit magunk körül látunk. Mi zajlik, miért és hogyan. Ebben az egyre bonyolultabbá váló világban fontos lenne tisztában lenni ezekkel a dolgokkal.- Hol megy félre a dolog? Miért veszítik el a diákok az érdeklődésüket?- Az érdeklődés meglenne, ott keletkezik a hiba, amikor tantárgyként kezdik tanulni a világot. A XX. század a fizika évszázada volt. Rengeteg dolog történt: lett atomrakéta és hidrogénbomba, tranzisztor, holdNévjegy: DR. BERKES JÓZSEF 1942-ben született Kaposvárott Általános iskolai tanulmányait Nagybajomban, középiskoláit a kaposvári Táncsics Mihály gimnáziumban végezte. 1965-ben diplomázott a Pécsi Tanárképző Főiskola matematika-ftzika-mű- szaki ismeretek és gyakorlatok szakán, 1976-ban az ELTE-n középiskolai fizikatanári oklevelet, majd 1983-ban ugyanott doktori fokozatot szerzett zalaszentgróton az általános iskolában kezdett tanítani, ezt követően pedig a szigetszent- miklósi szakmunkásképző intézet tanára volt 1972-ben a Pécsi Tudományegyetem (akkori nevén Janus Pannonius Tudományegyetem) fizika tanszékére került, ahol alapvetően fizikatanítás módszertanával foglalkozott számos fizika tehetségkutató verseny szervezésében és lebonyolításában vett részt, mind általános, mind középiskolai szinten, öt évig volt tagja az OKTV szakközépiskolai fizika versenybizottságának. Tagja a TIT-nek és az Eötvös Loránd Fizikai Társulatnak, tizennégy éve érettségi elnök Pécsett és Somogy megyében. Vendégel& adó volt a Kaposvári Egyetemen, és rendszeresen tartott előadásokat Baranya, Somogy, Tolna és Zala megyében továbbképzéseken. Szaktanárok, igazgatók és szaktanács- adók meghívására rendszeresen tart kísérleti bemutatókat általános és középiskolásoknak, mindenütt az országban, sőt a határokon túl is. Részt vett az Ericsson-díj és a Rátz Tanár Úr Életműdíj bíráló bizottságának munkájában. Társszerzőként jegyzetek, feladatgyűjtemények szerzője. kitüntetései: Felsőoktatásért kitüntetés (2001), Eötvös Érem (2004) Dr. Berkes József a szekszárdi Bezerédj középiskolában tartott rendhagyó fizikaórát Sok elkötelezett tanár fáradozik a tantárgy érdekében. utazás, génsebészet, az informatika pedig oly mértékben terjedt el és fejlődik, ami korábban elképzelhetetlen volt. Akkora az ismeretanyag, amelyet egész egyszerűen nem lehet átfogóan tanítani. Csak a legfontosabbat, a minket körülvevő mindennapi dolgokat érdemes megértetni. Ahogy kompetenciaként emlegetik az értő olvasást, ugyanolyan kompetenciának kellene lennie, hogy a gyerek „olvassa” a körülötte lévő világot, a természetet. Hogy megértse, a dolgok nem mágikus formában jönnek létre, hogy miért nem lehet pálcával vizet fakasztani, hogyan lehet egyszerű mechanikai problémákat megoldani, felmérni. Mert ha ismerjük az okokat, akkor befolyásolhatjuk a következményeket. Hogy hol megy félre a dolog? Ebben vétkes lehet a tanított anyag tartalma, az alkalmazott módszerek és a követelmények is.- Mit lehet tenni, pontosabban mit kellene tenni, hogy ez a fontos ismeretanyag megfelelő teret kapjon ebben a mai világban, amely szinte minden vívmányát ennek a tudománynak köszönheti?- Motiválni kell a diákot, a tanárt, sőt a szülőket is. Egy „nem fontos” tantárgy tanulását a szülő sem tartja fontosnak és a diák sem. Sőt, olykor a tanárok sem. A mai társadalomban sajnos nem divat az értékszerzés. Mert értéket csak kemény és kitartó munkával lehet teremteni. Szerencsére ma is vannak elkötelezett tanárok, akik szív- vel-lélekkel támogatják a tehetségeket, és vannak elkötelezett diákok is, akik kiváló verseny- eredményeket érnek el. Ők táplálják a reményt, hogy egyszer visszanyerheti a rangját egy olyan tantárgy, amely eligazít a minket körülvevő világban. JEGYZET VENTER MARIANNA Angyalka már a pulton van MÉG egy Jó hónap van hátra, de már számos jelét láthatjuk a karácsonyi ünnepek közeledtének. Szaloncukor és télapó, mikulás-zacskók, üresek és előre töltöttek és mindenféle dekoráció. Ez utóbbi valószínűleg még a tavalyi készletből maradt, mert meglehé- tősen gyér a választék, és némely textilangyalka és világí- tós télapó eléggé megviseltnek látszik. ám A lényeg a lényeg: közeledik a karácsony. A szegény magyar szülő ráadásul kétszeresen áldoz decemberben az ajándékozás oltárán, merthogy nekünk Szent Miklós napján is ki kell tennünk magunkért. szívesen tesszük, de még milyen szívesen, csak egy a baj: egyre kevesebb, amiből tehetjük. Az ünnepi eszem- iszomra és az ajándékra való, nem is sovány összeget valahogyan elő is kell teremteni. TAGADHATATLAN Ugyanis, hogy bizony nálunk is eléggé elüzletiesedett a szeretet ünnepe, minden azt sugallja, hogy nem elég jó szülő, és nem elég szerető társ az, aki nem teríti be ajándékdobozokkal a karácsonyfa alját. Hogy mindezt megtehesse, még ünnepi kölcsönt' is vehet fel, amit aztán nyöghet, egészen a következő karácsonyig. Tartok tőle, hogy a szaloncukros zacskókat nézegetve nem egy felnőttnek görcsbe rándul a gyomra, már egy hónappal az ünnep előtt. Aminek persze nem a vásárlási kényszerről kellene szólnia, meg arról, hogy ki hány köbméter vagy kiló ajándékot kapott. persze nem hinném, hogy a prédikáció sokat változtatna a már beidegződött szokásokon. így aztán biztos lehet benne az ember, hogy akciós áron elkel majd a csengőjét vesztett mikulássapka és a maszatos szárnyú angyalka is. Amilyen ez az év, legfeljebb az idén beérjük a kiskarácsonnyal is. Jó falatok jó társaságban civilek Disznótoros vacsorára hívták a támogatóikat Emléktábla az alapítónak barátok Szekszárd és Bezons között a kaland folytatódik szekszárd A Szekszárd-Újvá- rosi Római Katolikus Társaskör a tagok kívánsága alapján tavaly tartott első ízben disznóvágást és disznótoros vacsorát, amely- lyel hagyományt szerettek volna teremteni. A közös lakmározásra a társaskör tagjai mellett a támogatókat hívják meg a finom falatok mellé kellemes együttiétre, beszélgetésre. A Szent István Házban tartott disznótoron a hagyományos fogások kerültek az asztalra: ínycsiklandozó húsleves, töltött káposzta, sült hurka, kolbász. A fogások mellé a társaskör sző- lészkedő tagjai a saját ízletes borukat kínálták. ■ V. M. Az ízletes disznótoros vacsora mellé jóízű baráti beszélgetés dukál szekszárd A Szekszárd és Bezons közötti testvérvárosi kapcsolat megteremtője, Császár József egykori városi tanácselnök tiszteletére avattak emléktáblát szombat délután a megyeszékhelyen, a Bezons- parkban. Mint azt dr. Fisi Istvánná, az ünnepséget szervező Szekszárd-Bezons Baráti Társaság elnöke beszédében elmondta, 1967. szeptember 30-án írták alá a testvérvárosi szerződést, és 42 esztendővel ezelőtt ez igazi kuriózumnak számított. Szekszárd volt az első város az országban, amelynek „nyugati” partnervárosa lett, és ez a kapcsolat immár több mint négy évtizede töretlenül virágzik, és bízDr. Fisi Istvánná és Marcel Prigent nak abban, hogy továbbra is virágozni fog. Marcel Prigent, a bezonsi testvérvárosi bizottság elnöke a volt és a jelenlegi polgármester levelét olvasta fel az avatóünnepségen. Mindkét üzenet azt hangsúlyozta, hogy ebben a széthúzó világban nagy kincs egy olyan kapcsolat, amely az együttműködésről és az összetartozásról szól. Hisznek abban, hogy ez a több mint negyven éve indult kaland tovább folytatódik. Az emléktábla felavatását követően ifj. Császár József, az egykori városvezető fia a család nevében köszönetét fejezte ki azért tiszteletért, amellyel a két város édesapja emlékét őrzi. ■ M. V. A * A I A