Tolnai Népújság, 2009. november (20. évfolyam, 256-208. szám)

2009-11-04 / 258. szám

3 2009. NOVEMBER 4„ SZERDA - TOLNAI NÉPÚJSÁG MEGYEI TÜKÖR JEGYZET STEINBACH ZSOLT Közönséges közönség tizenöt éves futbaliistapa- lánták kergették a labdát egy bajnoki meccsen, az ország második legnagyobb városá­ban. A közönség soraiból né­hány közönséges fiatalem­ber, szélsőséges európai par­lamenti politikusokat meg­hazudtoló módon „zsidózta” a vendégcsapat játékosait. A gyerekeknek annyi volt a „bűnük”, hogy az MTK csa­patában játszanak. így de­rült ki számomra is, hogy többek között az én fiam is izraelita. persze A tizenöt éves MTK-s gyerekek valószínűleg mind­ebből semmit nem hallottak, és még ha hallottak volna is, vélhetően akkor sem értik, hogy mit akarnak velük ezek a kiabáló emberek. És meg­nyugtatásul azt is hozzá kell tenni, hogy például a srácok testi épsége sem forgott ve­szélyben, nem úgy, mint ha mondjuk egy felnőtt Fradi- meccsre tévedtek volna el, fradista szurkolói csoportnak nevezett öntudatos csürhe közelébe, görögtüzek, petár­dák, kerítésrázó, elvadult bio­lógiai lények társaságába. de mint tudjuk, nem kell ah­hoz feltétlenül NB I-es foci­meccsre menni, hogy ízelítőt kapjon az ember kultúrából, sportszerű szurkolói maga­tartásból, és üyen közmon­dásos dolgokból. A megye I- es bajnokságban is előfordul, még a békés Tolna megyé­ben is, hogy lelkes hazai drukkerek példának okáért leköpik a bírót, kiütik a ke­zéből a labdát. És ez még nem is olyan súlyos problé­ma, hogy ezért mondjuk egy időre betiltsák a vendéglátó csapat pályáját. ki csooÁLKOZHAt tehát ezek után azon, ha egyesek után­pótlás MTK-meccsek, felnőtt FTC-s összecsapások és Tol­na megyei derbik helyett, már-már elárulva hazájukat, inkább Milán-Real Madrid típusú mérkőzéseket akar­nak látni? Az se baj, ha a té­vében. Pénzkérdés is a kultúra szemléletváltás Népművelők maradtak, de másként hívják őket Brenner Zsuzsanna, a Budapesti Művelődési Központ főmunkatársa a megye közművelődési szakembereinek tartott előadást a minőségbiztosításról Hol van már az a világ, amikor minden települé­sen, még a legkisebben is volt egy művelődési ház, benne legalább két nép­művelővel. A szakembe­rek szerint elsősorban a szemlélet változott meg az elmúlt 25-30 évben. Mauthner Ilona Ma országosan 3000 művelődé­si ház működik, bár van, ame­lyiknek az a neve, hogy teleház, táncház, civilház vagy bármi más. Nem az elnevezés a lényeg, mondta Brenner Zsuzsanna, a Budapesti Művelődési Központ főmunkatársa, aki egy szakmai nap előadójaként járt tegnap Szekszárdon. Bár az előadásá­nak nem ez volt a témája, szíve­sen beszélt arról is, van-e pénz ma kultúrára, közművelődésre.- Nem is mindig a pénz, ha­nem a szemléletváltás hiánya okoz gondot - nyilatkozta la­punknak a szakember. - Ma már a klasszikus kultúrházak helyett nagyon sokféle intézmény mű­ködik, melyek mind az adott te­lepülésre jellemzőek. Van, ahol táncházakra, van ahol internetes központokra (E-pontok), baba­mama klubokra, könyvtárra van szükség. Van, ahol az önkor­mányzat, de van, ahol a civü szer­vezetek támogatásával működik a rendszer. Amit az önkormány­zat tart fenn, ott is gyakran csak a működés egyik részét fedezik, a többit ki kell gazdál­kodni. Fizetős tanfo­lyamokkal, képzések­kel vagy pályázati tá­mogatásokkal ez mind megoldható. Brenner Zsuzsanna hozzátet­te, a fővárosban is tapasztalják, az emberek egyre kevesebbet tudnak költeni kultúrára, de munkahelyén, a Budapesti Mű­- nem pénz kérdése, hiába csinálunk például diszkót, hí­vunk szórakoztató előadókat, alig akad érdeklődő - mond­ták több kisebb Szekszárdhoz közeli településen a közműve­lődésért felelős munkatársak. ugyanez a helyzet a könyvtá­rakkal is. Szekszárd közelsége miatt van ez így, inkább oda mennek be moziba, színház­velődési Központban rendszere­sen tartanak úgynevezett csalá­di vasárnapot. Ide olcsón be lehet jutni, viszont színes programok várják a felnőtteket és a gyereke­ket is. Jó szervezéssel újból és új­ból be lehet csalogatni az embe­reket a művelődési házakba. A szemléletváltás fontosságát hangsú­lyozta Matókné Ka­pási Júlia, a szek­szárdi Babits Mihály Művelődési Ház igazgatója is. Szerinte minden fenntartónak azonosulni kell a felmerülő prob­lémákkal. A szekszárdi önkor­mányzat szerencsére erőn felül tartja fenn az intézményeit. ba, tartják a hozzáértők Van­nak azonban olyan települé­sek is, ahol a művelődési ház jelenti a fiataloknak, időseb­beknek az egyetlen kikapcsoló­dást. Kiállítások, bálok, bulik, klubok, tanfolyamok, hangver­senyek, kézműves foglalkozá­sok, óvodai, iskolai és családi események, például esküvők színhelye a kultúrház.- Nagyon megváltoztak a dol­gok körülöttünk - mondta az igaz­gató. - Sokan - civilek, vállalko­zók, nonprofit szervezetek - ha­sonló tevékenységet folytatnak, mint mi kultúraközvetítők. A civü kurázsi nagyon erős a városban, és ez nagyon jó. Egyébként mind­egy minek nevezzük magunkat: népművelő, pályázatíró, koordiná­tor, kultúráüs menedzser, életmi­nőség javító és még sorolhatnám, egy a lényeg, azt a szeletet kell megfognunk, melyre igény van. - húzta alá az intézményvezető. A színházbérleti előadások évek óta népszerűek, kialakult egy stabil létszám, akik igénylik ezt a fajta kultúrális élményt. Matókné Kapási Júlia elmondta, két szempont alapján döntik el, hogy az adott évben melyik tár­sulatot hívják meg Szekszárdra: az emberek igényei és a rendel­kezésre áüó pénz diktál. A szín­házakban már nincs arra pénz, hogy az előadásokat vidéki hely­színekre is (kisebb díszlet, keve­sebb kellék) megrendezzék, így csak azok jöhetnek szóba, me­lyek elférnek az adott körülmé­nyek között. Arra viszont nagyon büszkék, hogy a nyolcvanas évek közepe óta nem csökkent a szín­házba járók száma. ■ Nem csökkent a színházba- járók száma. Nincs recept, van ahol jól, van ahol rosszul működik Belehajtott egy autó egy álló tehergépkocsiba decs Álló teherautónak üt­között egy autós tegnap dél­előtt Decsen, a Szőlőhegyi utcában - tájékoztatott a megyei rendőr-főkapitány­ság ügyeletese. Az autó so­főrje korábbi betegségéből kifolyólag elvesztette ural­mát a jármű felett, és áttért a menetirány szerinti bal ol­dalra, ahol karambolozott a teherkocsival. A személyau­tó vezetője nyolc napon be­lül gyógyuló sérülést szen­vedett. (sk) Erdélyi képeket is vitt a szekszárdi festő Pestre Budapest Erdélyben töltött egy hetet októberben Beda László. A szekszárdi festő egy nemzetközi alkotótá­borba kapott meghívást, Homoródszentmártonba. Ott készült munkái is lát­hatók azon a budapesti tár­laton, amely tegnap nyílt az Unió Galériában. Az al­kotó 52 művét láthatja a fő­városi közönség, november 30-ig. (wg) Gemenci vadak a faluház tárlatán PAKS-DUNAKÖMLÖD A Ge- menci erdőbe kalauzolja né­zőit a Dunakömlődi Faluház legújabb kiállítása. Jillingné Németh Júlia bogyiszlói születésű amatőr festő gyer­mekkorában gyakran kirán­dult a gemenci erdőben. Olajképein ezeket az élmé­nyeket idézi fel. A Gemenci erdő vadvilága című kiállí­tás november 18-ig tekint­hető meg a faluházban, (vt) Látogatók a kiállításon Továbbiak a TEOLhu hírportálon IrodalonHitazaS E címmel rendeztek programot tegnap a bonyhádi Soly­már Imre Városi Könyvtárban. Az irodalom és képzőművészet összekap­csolásával hívták fel a figyelmet a szervezők értékeink megőrzésére. A program részeként Vanya Melinda zömmel a természetet, állatokat ábrá­zoló rajzaiból, festményeiből nyílt kiállítás, amely november 30-ig látható. Ha magukon segítenek, őket is segítik lakhatás Takarékoskodás után támogatást és hitelt kaphatnak a rászorulók tevel A kisvejkei Orsósék hét gye­reket nevelnek. Csak három éve épült a szocpolos lakásuk, de, mint az az ilyen házak esetén gyakran előfordult, a kivitelező, amit lehet, kispórolt az épületből. Szükség lenne a nyüászárók cse­réjére, a födém szigetelésére, és az ereszcsatornát is fel kellene tenni. A családnak a havi 147 ezer forintos rendszeres jövedelméből erre elvileg nem lenne esélye. Az Autonómia Alapítvány és a Habi­tat for Humanity magyarországi szervezete által, kifejezetten az alacsony jövedelmű családok la­káskörülményeinek javítására in­dított lakhatási program azonban reményt ad Orsóséknak és még néhány, hozzájuk hasonlóan ne­héz helyzetű Tolna megyei család­nak is. A tegnap Tevelen elindí­tott, Befektetés az otthonainkba cí­met viselő program sikere azon­ban nemcsak a támogatókon, ha­nem a megsegítendőkön is múlik. A lényeg ugyanis, hogy a csalá­a programra Kisvejkéről, Lengyelből és Tévéiről 19 csa­lád jelentkezett. A 12 kisvejkei és teveli család közül 10 kezd­heti meg a takarékoskodást novemberben. A lengyeli je­lentkezéseket még nem bírál­ták el. A program a Levi Strauss Alapítvány és a Soros dóknak egy általuk meghatározott összeget, havi 5-10 ezer forintot 18 hónapon keresztül bankszámlán keü gyűjteniük. Ha teljesítik váüa- lásukat, akkor a megtakarítási időszak végén az általuk megspó­rolt pénzzel azonos összegű támo­Economic Development Fund adományából, az érintett ön- kormányzatok együttműködé­sével zajlik. A pénzügyi szol­gáltató partner a Völgység- Hegyhát Takarékszövetkezet, mely ingyenes számlavezetést és magas kamatokat biztosít a befizetésekre. gatást kapnak az alapítványtól. Emeüett a Mikrohitel Zrt.-től leg­feljebb 720 ezerforintos, 20 száza­lékos teljes költségű, 4-7 éves fu­tamidejű hitelt vehetnek fel. A programban résztvevők mind­ezen kívül a házuk felújításához ingyenes műszaki tanácsadást, il­letve pénzügyi, energia-takarékos­sági képzést is igénybe vehetnek, szintén térítésmentesen. Ha a csa­ládok eredményesen takarékos- kodnak, két év múlva korszerűbb körülmények között, olcsóbban fenntartható lakásban élhetnek. Nem utolsó sorban pedig, a remé­nyek szerint megtanulhatják, hogy szerény anyagi lehetőségeik eUenére miként lehet elkerülni a küátástalan eladósodást. ■ S. K. Tizenkilenc jelentkező volt Tolna megyéből

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom