Tolnai Népújság, 2009. november (20. évfolyam, 256-208. szám)

2009-11-16 / 268. szám

2009. NOVEMBER 16., HÉTFŐ - TOLNAI NÉPÚJSÁG EGYHÁZI TÜKÖR 5 Továbbiak a TEOLhu hírportálon Németországban élő magyarok szívügye is a vörös kereszt mözs Bő másfél évszázada állí­tották fel a vörös keresztként is­mert feszületet a 6-os út, szek- szárd-tolna-szedres-paks! útke­reszteződése közelében. A Mözs határában levő, „vörösköröszt”- ként is emlegetett szoborról so­kan hallottak már, ám elsősorban a veszélyes baleseti gócként nyil­vántartott csomópont miatt. Ma­gát a feszületet a mellette elhala­dó autósok nemigen veszik észre, és azt is kevesen tudják, hogy a szobor karbantartását évtizedek óta Németországban élő, mözsi származású magánszemélyek tá­mogatják. Ez utóbbi információt Schmidt- né Erdélyi Márta osztotta meg la­punkkal. A mözsi hölgy elmond­ta: a vörös keresztet 1993-ban a mözsi származású, Németország­ba kitelepített Kiss Mária, az 1956-ban Németországba mene­kült Schmidt Mária, illetve utób­bi lánya, a már odakint, Duis- burgban született Dudás Szilvia adományából újították fel és szentelték újra, a mözsi malom­nál lévő fehér kereszttel egyidejű­leg. A vörös kereszt ekkor kapott új beton talapzatot is. Ezeroldalas könyv az egyházmegye történetéről Szépítgetik a templomokat Nyolcvan diák a hétvégén is a kollégiumban maradt közösségépítés Az a cél, hogy a program gondolatvilága beivódjon a hétköznapi tanításba PÉCS A pécsi püspökség ala­pításának millenniumi évé­ben jelenik meg a Pécsi Egy­házmegye középkori történe­tét bemutató hatalmas, közel ezeroldalas kötet. A tíz szer­ző által készített munka Ma­gyarországon egyedülálló vállalkozásnak számít, ugyanis az egyházmegye kö­zépkori történetének teljes­ségét kívánja az olvasók elé tárni. A könyvbemutatót no­vember 27-én 18 órakor tart­ják a Dómmúzeumban, (gy) Kaposváron restaurálják a simontornyai másolatot Símontornya Magyarorszá­gon a lengyelországi Czestochowa zarándokhe­lyen lévő Fekete madonna ikonról négy másolat talál­ható, egy a simontornyai fe­lekezet tulajdonában van. A ferences rendi szerzete­sektől maradt itt. A fest­ményt most Kaposváron res­taurálják. A közel 100 ezer forintos költséget Csősz László alpolgármester és Farkas Ferencné nyugdíjas, egyházi képviselő állja, (vlj Németül is megáldották az új borokat szekszáro Szent Márton püspök napján, november 11-én a szekszárdi katoli­kus iskola meghívására a belvárosi templomban né­met nyelvű szentmisét tar­tott és megáldotta az új bo­rokat Mayer Mihály me­gyéspüspök. A német nyel­vű prédikáció után a gyerekekre való tekintettel magyar nyelven is tartott szentbeszédet, (gy) Szent Márton Schmidt János, és felesége, Márta A feszületet Schmidt Mária ma­gyarországi látogatásai alkalmá­val időnként átfestette, utoljára nyolc-tíz évvel ezelőtt. Mariska néni már 77 éves, és egyre rit­kábban jön Magyarországra. Idén augusztusban lánya, Du­dás Szilvia adományából ismét felújították a keresztet A feszület környékét is rendbe tették. A munkát itteni rokonaik, Schmidt János és testvére József, illetve Schmidtné Márta végzik, tiszte­letben tartva Duisburgban élő ro­konaik eddigi erőfeszítését, áldo­zatát. Mindehhez érdemes tudni, hogy a 47 éves Szilvia több mint húsz éve kerekesszékben él egy autóbaleset miatt, állandó fel­ügyeletre szorul. Idén augusztus­ban eljött Magyarországra rokon­látogatásra, és a keresztet is meg­nézte. - Szépen megcsináltam - mondta a magyarul jól beszélő hölgy, aki mindig egyes szám el­ső személyben beszél azokról a dolgokról, amiket a kívánságá­nak megfelelően készítenek el. Szilvia augusztusi látogatásán ismerkedett meg dr. Olasz Bélá- néval, aki a szekszárdi gyermek- otthon ideiglenes csoportjának vezetője. A találkozásnak a ba­rátságon túl az lett az eredmé­nye, hogy Szilvia havi rendsze­rességgel utal pénzt a csoport számlájára. Nemcsak a „vöröskö- röszt” állapotát tekinti szívügy­ének, hanem a nehéz sorsú ma­gyar gyerekek sorsát is, Német­országból. ■ S. K. újraszentelés lövő nyáron már misézni fognak a kórházi kápolnában A megyében három kato­likus templom felújítása van napirenden. Lapunk­ban a közeljövőben a re­formátus és evangélikus templomok felújításával is foglalkozunk. Wessely Gábor 80NYHÁD Egyedülálló programso­rozat kezdődött a Petőfi Sándor Evangélikus Gimnáziumban. Makán Hargita iskolalelkész ve­zetésével az elmúlt hétvégén „csendes napok” elnevezéssel nyolcvan diák hazautazás helyett az iskola kollégiumában töltötte szabadidejét. Az iskolavezetés, valamint a lelkész olyan hasznos feladatokat állított össze a diákok­nak, amelyeket hétköznapjaik so­rán hasznosíthatnak. A hétvége egyik célja ez volt A másik, akö- , zösséghez való tartozás fontossá- | gának megerősítése. Az intéz- = ményben van egy közel nyolcvan £ főből álló csapat, amely rendsze- J résén részt vesz esti áhítaton, tag- I jai közösen töltik el szabadidejü- Makán Hargita lelkész (a kép bal oldalán) és néhány diákja két, barátokká váltak. A csoport olyan mag az iskola diákéletében, amelynek tagjai képesek baráta­iknak átadni a hétvégén elsajátí­tott gondolkodásmódot - mondta az iskolalelkész. A programok két játék köré szerveződtek. Lényegük, hogy kiemeljék az ember jó és rossz tulajdonságait, bizonyos esetek­ben szembeállítsák egymással a kettőt. A második napon „lát­hatatlan színház” elnevezéssel versenyen vettek részt a tanu­lók. Bekötött szemmel, kizáró­lag a másik fél segítségével tud­ták végrehajtani a feladatokat. Makán Hargita elmondta, a játé­kos feladat célja az emberi biza­lom kialakítása volt. Mindenki jól érezte magát, odafigyelt diák­társára. Az iskolavezetés és a lel­kész bízik a folytatásban. Hasz­nos elemeket sajátított el a cso­port Adventhez és karácsonyhoz kapcsolódva szeretnék folytatni a „csendes napok” szabadidős programot. A lelkész úgy véli, rengeteg kérdés merül fel a gye­rekekben, de nem mindig merik, vagy tudják megosztani azokat másokkal. A beilleszkedés a kö­zösségbe nem csupán a hétvége alatt volt fontos, az iskola nevelé­si, oktatási feladatai között na­ponta szerepel. Az a cél, hogy a közösségi program gondolatvilá­ga beivódjon a hétköznapi taní­tásba - mondta Ónodi Szabolcs igazgató. ■ Vízin Balázs Kevés a pap a katolikus egyház­ban, és ahol nincs helyben élő lelkipásztor, ott romlik legjob­ban a templomok és plébániák állaga. Szakály is ilyen falu. A polgármester, Balogh Árpádné tájékoztatása szerint a beázás miatt tönkremennek a nagy­értékű freskók, de az alapokat is meg kell erősíteni, mert a torony kezd elválni a hajótól. Szeretnék mihamarabb elvégezni a legsür­getőbb munkákat az egyházzal együttműködve, s aztán több éven át ütemezve a többit. Becs­lése szerint százmilliós nagyság- rendű felújításról van szó. Az egyházmegye építésze, Kó­bor Miklós azt mondja: küszö­bön a felújítás, napokon belül el­kezdik a tetőcserét. Ez mintegy húszmilliós munka lesz, és ha az idő engedi, három hónapon belül befejezik. A faddi templom tornyát és te­tőszerkezetét már felújították. A költségek nagy részét az egyház állta, de az önkormányzat is be­szállt, és a hívek, az elszármazot­tak is nagyvonalúan adakoztak. A polgármester, Fülöp János kü­lön kiemeli a paksi atomerőmű támogatását. Ingyenesen bocsá­tottak a rendelkezésükre olyan állványrendszert, melynek segít­ségével a torony renoválását könnyen elvégezhették. Nyolc ember, három héten át építette a bonyolult vázszerkezetet, az 50 méter magas toronycsúcsig. En­nek a támogatásnak köszönhető­en mintegy 6,5 millió forintot spó­rolhattak meg. Elvégezték az áll­ványzatról a bádogosmunkát, ki­cserélték a keresztet, felújították a toronyórát és a homlokzatot Az­tán a hajó tetőszerkezete követ­kezett, majd az oldalfalak, az ab­lakok rendbetétele. Idáig jutottak mára, a 2006-os kezdés óta. Jövő­re a lábazatra kerül sor, majd a templombelsőre. A teljes felújítás összköltsége a polgármester sze­rint 70 millió forint körül áll majd meg. A belső munkálatok csak az épületet érintik, a szobrokat, oltá­Fülöp János faddi polgármester a már felújított homlokzatú, közel 150 éves katolikus templom előtt rókát, festményeket nem. Külön tétel lesz az orgonafelújítás is, bár erre még nem tudni, hogy mikor és honnan szereznek pénzt. A faddi templomot 2014-re szeret­nék úgy rendbe hozni, hogy mél­tóképpen ünnepelhessék meg­szentelésének 150. évfordulóját. Szekszárdon is évfordulóra készülnek. A szülészet melletti Szent János és Pál kápolna jövő­re lesz 250 éves. Megkezdték a felújítását, újraszentelni 2010- ben, János és Pál napján fogják. A finanszírozáshoz szükséges pályázat és adománygyűjtés szervezését, lebonyolítását a Szekszárd-Alsóvárosi Római Ka­tolikus Közhasznú Egyesület végzi. Ennek alelnöke, Elekes Eduárdné elmondta: a nyáron el­végezték az épület alatti pince tömedékelését, ami 1,8 millió fo­rintba került. Most, november végén leverik a külső és belső vakolatot. Újravakolják a templo­mot és az alapjait is megerősítik. Pályázaton hárommilliót nyer­tek a legfontosabb munkákra, de már adományokból is összejött több mint kétmillió forint. A fel­újítás teljes költsége 30 millió fo­rint körül lesz. A faddi templom felújítása 2006-tól 2014-ig tart Evszám Elvégzett és tervezett munkák 2006-2008 toronybádogozás, tetőátrakás, homlokzat-felújítás 2009 ablakvédelem, párkánycsere, külső festés 2010 lábazat-felújítás 2011-2014 belső munkálatok TN-GYŰJTÉS

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom