Tolnai Népújság, 2009. november (20. évfolyam, 256-208. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság 2009-11-15 / 44. szám
5 2009. NOVEMBER 15., VASÁRNAP t SZTORI Az első öntapadós bélyeg 170 évvel ezelőtt készült, akkor egy pennyt ért, ma pedig már egymilliárd fo rintot. Az, hogy a most kiadott bélyegek közül melyikért fizetnek majd csillagászati ösz- szeget, még nem tudni. A csillagászatról szóló magyar sorozat mindenesetre Európa legszebb bélyege lett az idén. A csillagászat nemzetközi éve alkalmából készített kisív családi vállalkozásban készült: a tervező gyermekei is közreműködtek, a lánya rajzolta meg Galilei portréját Erzsébet, az angol királynő az egyik legnagyobb bélyeggyűjtő a világon Abélyegtörténelem Fábos Erika Másodszor nyerte az európai bélyegek szépségversenyét magyar bélyeg. Tavaly Kármán Orsolya, az idén pedig Nagy Péter tervezőművész munkáját tartották a legszebbnek. Nagy Péter Csillagászat bélyege egymaga a szavazatoknak több mint a felét megszerezte. Ráadásul még arra sem volt eddig példa, hogy egy ország egymás után kétszer elnyerje a megtisztelő címet. „A PostEurop postaszervezet tagországai minden évben szavazás útján választanak ki egy témakört, melyet valamennyien g az adott évben kiadásra kerülő | úgynevezett Európa-bélyegen je- | lenítenek meg. 2009 a csillagá- í szat nemzetközi éve, és ehhez il- 2 leszkedett az Európa-bélyeg témája is, az asztronómia - mondta Nagy Péter. - Örültem a felkérésnek, rögtön beindult a fantáziám. Úgy egy hónapot dolgoztam rajta. Ezt persze nem úgy kell elképzelni, hogy megállás nélkül görnyedtem az íróasztal felett, hanem úgy, hogy amikor jött az ihlet, nekiültem. Ráadásul családi vállalkozásban készült a mű: mindkét gyerekem grafikusnak tanul, és a kisebbik lányom is segített, ő rajzolta meg Galilei portréját.” Nagy Péter harminc éve grafikus. Pályájának elején többnyire plakátokat és lemezborítókat tervezett, abból több százat. A Hungária együttes összes lemezének borítóját is ő tervezte. Azután tizenhárom évvel ezelőtt egy baráti felkérésre készítette el az első bélyegét, Kara György- gyel közösen. Az Iparművészeti Múzeum szecessziós kerámiáiból kellett egy sorozatot tervezniük. Azt mondja: a gyönyörű tárgyaknak is köszönhető, hogy sikere volt a bélyegeiknek. Nagy Péter amúgy gyermekkorában az akkori divat miatt gyűjtött bélyeget, de legfelebb azt tudja megmondani, hogy mennyire szép egy bélyeg, az értékét nem. „Hiába nyertem ezzel a bélyeggel, nem ez a kedvencem. - mondja Nagy Péter. - Mindig azt szeretem, ami éppen foglalkoztat, amin éppen dolgozom. Még akkor is, ha kínlódva megy. Ha viszont egy munkával végzek, onnatól kezdve már nem érdekel tovább. Persze örülök a sikernek, de ettől nem szeretem jobban ezt a bélyeget. A kedvencemet a Mária Valéria híd avatására készítettem. Eddig körülbelül 15 bélyegtervem valósult meg. Speciális ez a munka any- nyiban, hogy a kis felület miatt igen aprólékosan kell kidolgozni, nem lehet bármit ábrázolni, hiszen ekkora méretben nem minden érvényesül. Mégis szeretem. Egyrészt, mert igényes munka, sok felkészülést, utánajárást igényel, és akik gyűjtik, megbecsülik. Ráadásul ez az egyik legmaradandóbb alkalmazott grafikai munka, hiszen akár több száz éven keresztül is fennmaradhat a gyűjtők jóvoltából. ötszázezer svájci frankot, vagyis több mint százmillió forintot fizettek a legdrágább magyar bélyegért. Az úgynevezett Kőbánya-levél egy zürichi árverésen kelt el. Az 1867-es kiadású bélyegen a pofaszakállas Ferenc József osztrák császár és magyar király látható. Különlegessége, hogy háromkrajcáros és piros, peA világ egyik legértékesebb bélyeggyűjteménye Erzsébet angol királynő tulajdonában van. A világ leggazzdagabbjai közé tartozó királynő gyűjteményét százötvenmillió dollárra értékelik. A gyűjtemény egyik legértédig zöldnek kellene lennie. A piros ötkrajcáros nyomódúcok közé ugyanis véletlenül egy háromkrajcáros ív keveredett. Ezek közül rhindössze hat használt bélyegről tudunk, amelyből kettő maradt fenn. Mindkettőt Kőbányán adták fel, innen származik az elnevezés is. A másik, 1867. augusztus 25-i feladású Kőbákesebb darabja a Tupenny Blue-nak becézett, valamikor angol gyarmatbirodalomhoz tartozó mauritiusi postahivatal által 1847. szeptember 21-én kibocsátott, hárommillió dollárt érő bélyeg. nya-levelet a fővárosi Bélyeg- múzeumban őrzik. Ezért 42 millió forintot fizettek egy budapesti árverésen 1997-ben. A világ bélyegárverési rekordja egy Bordeaux városába küldött borítékon található. Egy egypennys mauritiusi bélyeg van rajta, amelyért majdnem négymillió dollárt fizettek ki 1993-ban. százhatvankilenc éve AZ ELSŐ ÖNTAPADÓ BÉLYEG 1840. január 10-én Angliában jelent meg, értéke egy penny volt, és a 15 éves Viktória angol királykisasszonyt ábrázolja. Brazília volt a második ország, ahol bélyeg jelent meg, 1843. augusztus 1-jén. Amerika 1847. július 1-jén csatlakozott a Benjamin Franklin és George Washington arcképével díszített bélyegekkel. Magyarország is ott lehetett volna az első bélyeghasználó országok sorában, hisz 1848-ban a magyar kormány is tervezte bélyeg kiadását, ám a tervet a szabadságharc meghiúsította. Az első magyar bélyeget végül 1867. május 1-jén adták ki - mondta Csegzi Tamásné, a Magyar Posta filatéliai igazgatója. ■ Mindig az aktuális munkámnak örülök. A különlegesebb darabokért milliókat adnak Újra magyar bélyeg győzött Európfban siker Nagy Péter Galileit ábrázoló munkáját választották a legszebbnek Miért nem eszi meg a bálna az apró fogmosóhalat? A természet IQ-JA Az okos állatokról szóló, szépen illusztrált kiadvány a legjobb könyv díját is elnyerte Az első három legjobb tudományos könyv közé sorolták az Egyesület Államokban egy magyar szerzőpáros, Tasi István és Hornyánszky Balázs A természet IG-ja című könyvének angol nyelvű kiadását. A Book News című könyvészeti folyóirat pedig „Az ország legjobb könyvei 2009-ben" díjjal tüntette ki a munkát, amelyet ezentúl egy matrica is jelez majd a borítón. Az angol fordítás ez év elején jelent meg Amerikában, és gyorsan meghódította a tengerentúli olvasóközönséget. Magyarországon 2002-ben, majd 2005-ben adták ki. A könyvből az állatvilágban fellelhető különleges és sokszor megmagyarázhatatlan viselkedésformákat ismerhetünk meg. Tok veleszületett magatartásforma csak akkor jár túlélési haszonnal az állatvilágban, ha ennek minden egyes eleme jelen van az adott élőlény elméjében - mondta Hornyánszky Balázs. Ez pedig azt jelenti, hogy ezek a viselkedések, ösztönök nem alakulhattak ki fokozatos módon. Vagyis vannak olyan tulajdonságok és viselkedési formák, amelyek mintha kódolva lennének az egyes állatokban.” Ezekre a helyenként alig megmagyarázható ösztönökre a szerzők száz példát hoznak az élővilág különböző területeiről. „Ott vannak például azok a tisz3 ! Tasi István és Hornyánszky Balázs a díjnyertes könyvvel togató halak, amelyek parányi méretűek, és beúsznak az óriási ragadozóhalak szájába, hogy az ott található maradványokat eltávolítsák - mondta Tasi István. - Ez a viselkedés mindkét hal túlélését segíti, a kialakulása azonban aligha képzelhető el úgy, hogy a nagy hal sokszor megette a kis halat, míg végre rájött, hogy az jót akar neki Ezek az életformák a legtöbbször evidenciák. Hiszen semmi meglepő nincs abban, hogy a hangyák hangyaként viselkednek, a madarak tudják, mikor kell költözniük. De honnan tudják az állatok, hogy mit, mikor és hogyan kell csinálniuk? Honnan származik a természetben megnyilvánuló értelem? Saját magától intelligens a természet, vagy egy természet- feletti tükröződik sokszínűén a világunkban?” Tasi István szerint a könyv sikere éppen annak köszönhető Amerikában, hogy ezt a témát eddig senki nem közelítette meg tudományos igényességgel, ebből a rendhagyó szempontból mégis közérthető és ismeretterjesztő módon. ■ Fábos E. t k i 4 A i.
