Tolnai Népújság, 2009. október (20. évfolyam, 230-255. szám)
2009-10-30 / 254. szám
4 wmmmm ■y»niT? f im A Felvidékről kitelepített családok emlékműve bátaszék Tizenhat településről több mint száz családot telepítettek Bátaszékre a Felvidékről. A gyászos eseményre emlékeztető alkotást szombaton 14 órakor avatják a város református temetőjében. Az emlékművet megáldja Herendi János kanonok, valamint Tóthné Bede Krisztina és Vincze Áron református lelkipásztor, (wg) Czakó Gábor tart előadást Tolnán a magyar nyelvről tolna Beavatás a magyar nyelv észjárásába. Ezzel a címmel tart előadást ma délután ó órától Czakó Gábor író Tolnán, a zeneiskola épületében, a helytörténeti kiállítás melletti előadóteremben. A rendezvény a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége által szervezett Nemzeti identitás, nemzeti értékeink című programsorozat része, (wg) Adományokból segítik a rászorulókat szekszárd Két jótékonysági rendezvény is volt az elmúlt időszakban Szekszárdon. A kórházi kápolna javára 50 ezer forint gyűlt össze a kórushangversenyen. A renoválás - ha az időjárás engedi - novemberben folytatódik. A Szent Erzsébet Katolikus Karitász hagyományos jótékonysági estjének bevételéből karácsonykor segítik a rászorulókat, (gy) Szentföldi zarándoklat indul novemberben Paksról PAKS Szentföldi zarándoklat indul november 25-én Paksról. A résztvevők repülővel Tel Avivba érkeznek meg, ellátogatnak több, a Bibliából ismert helyre: a Genezáreti-tó partjára, Ca- pernaumba, Názáretbe, Ká- nába, Jeruzsálembe, Betlehembe, a Holt-tengerhez... A 9 napos zarándokút lelki vezetője dr. Keresztes Pál paksi plébános lesz. Jelentkezni, érdeklődni a paksi plébánián személyesen vagy a 75/510-566-os telefonszámon lehet, (gy) Továbbiak a TEOLhu hírportálon A megyéspüspök szenteli meg az újborokat szekszárd Mayer Mihály megyéspüspök áldja meg Szent Márton napján, november 11-én az újborokat a belvárosi katolikus templomban. A „Dicenty Dezső” Kertbarát Kör, a Szekszárdi Hegyközség és az Alisca Borrend által rendezett ünnepség püspöki szentmisével kezdődik, ezután lesz az ökumenikus újborszente- lés. A program további részében megversenyeztetik a Márton-na- pi kadarkákat, de nemcsak kor- tyolgatásra lesz lehetőség. Az est zárásaként Márton-napi finomságokat tálalnak, kísérőként pedig az újborokat fogyaszthatják a vendégek. A termelők november 6-ig jelentkezhetnek a szekszárdi Bor- és Halásztanyán. ■ H. E. EGYHÁZI TÜKÖR TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2009. OKTÓBER 30., PÉNTEK Kálvin akkor rendet rakott ünnep A cselekedet általában sokkal többet mond, mint a szó Dombóváron is megemlékeznek az egyházmegye millenniumáról Vida Tünde- Mit jelent a reformátori örökség?- Sok mindent kapott az egyház a reformációval. Többek között azt, hogy anyanyelven hirdetik a Bibliát, és az emberek kezébe adják, nemcsak a papok közvetítik.- Köztudott, hogy a reformáció vívmányai nem korlátozódtak a vallás területére.- Kálvinnál élesen kifejeződik a gondolat, hogy hogyan segíti a kapitalizmust a predestináció - azaz az eleve elrendelés - tanítása. Röviden: az emberek, akik kiválasztottak Isten számára, abból ismerik fel kiválasztottságukat, hogy Istennek szentelik életüket, azaz mindennapi hivatásukban is hűséggel megállnak, nemcsak az Istennek végzett szolgálatban. Tehát nemcsak dolgozgatunk és éljük az egyházi életet, hanem éljük az egyházi életünket, de úgy dolgozunk, hogy az is Istennek szentelt dolog. Szokták tréfásan mondani, hogy egy református festő a radiátor mögött is lefesti a falat.- Ma sokszor úgy tűnik, nem ilyen embereknek áll a zászló.- A látszat szerint soha nem állt igazán nekik, hosszú távon mégiscsak ez az útja a felemelkedésnek, mind földi viszonylatokban, mind Isten szemében. Nehezebb volt azoknak, akik így próbálkoztak, de többre is vitték. Jó példa erre a Kálvín-korabeli Svájc, illetve Genf városa, amely így virágzott fel. Odahívták Kálvint, és ő erkölcsi téren rendet rakott, ami először nem is tetszett az embereknek, el is üldözték. Majd megint jött a süllyedés, visszahívták, s ott szolgált élete végéig.- Ezt az üzenetet hogyan lehet a fiatalok felé közvetíteni, ha azt látják, hogy a világ ma nem erről szól?- Szoktam mondani, hogy a tettek hangosabban beszélnek, Nagy János lelkész szerint a ma Kálvinjainak sok feladatuk lenne A teológus és egyházszervező KÁLVIN JÁNOS (Noyon, 1509. július 10. - Genf, 1564. május 27.), francia származású svájci reformátor, humanista tudós, a kálvinizmus névadója. Meg teremtette Genfben az istenfélő város tökéletesen működő prototípusát Elsősorban teológiai és egyházszervezői munkássága miatt nevezetes. Huszonhat éves korában írt fő műve, amelyet aztán egész életében bővített és átdolgozott, azlnstitutio Christianae Religionis („A keresztény vallás rendszere”), illetve az általa felállított genfi egyház- szervezet Eu- rópa- szerte mintaként szolgált a református egyházak meg alakulásához. A vallástörténeti szemponton túlmenően, Kálvin azzal is hatott a nyugati kultúrára, hogy megváltoztatta a munkaszemléletet, ideológiai alapot biztosítva a kapitalizmus fejlődéséhez. A protestáns közösségek októbert a reformáció ünnepének szentelik. Nagy János madocsai református lelkész szerint ez abban nyilvánul meg, hogy jobban odafordulnak a reformátori örökségükhöz. mint a szavak. Lehet, hogy meghallgatásra talál, ha leülünk és elbeszélgetünk erről, de a tapasztalatok, a cselekedetek beszédesebbek. Fontos, hogy együtt töltsük velük az időt, táborokat, alkalmakat szervezzünk.- A ma Kálvinjainak mi lenne a feladatuk?- Nagyon sok dolguk lenne. Az egyházon belül is. Sajnos sok-sok területre bejött a világi gondolkodás. Nem mindig élnek az előbb említett normák szerint még a hívő emberek sem. Mindenképpen szorosabbra kellene fogni legalább az egyház tagjainak, az Isten szolgáinak gyeplőjét. Ha tetszik, ha nem, hosszú távon csak ebből lehet felemelkedés. A mostaninál sokkal szigorúbb erkölcsi rendre van szükség.- Várható, hogy erre sor kerül?- Azt gondolom, hogy idővel azok, akik a szigorúbb rendet akarják, megcsömörlenek azoktól, akik a mostani állapot mellett döntenek, s megválnak tőlük. Hollandiában ez már megtörtént Nálunk is megjelentek az egyház egységét megőrizve ilyen-olyan irányzatok, amelyek harcban is állnak egymással. Előfordulhat, hogy ebből egy komolyabb törés lesz, mert nem tudnak közösséget vállalni a másikkal.- Mit kellene tenni, hogy a rend helyre álljon?- Az első lépés a lelkészekre vár. Meg kellene újulniuk az igehirdetésben. Az emberek számára vonzóbbá kellene tenni az egyházat Újra kellene gondolni, hogy ez a felépítés, ami az 1900-as évek elején, vagy még korábban működött, vajon ma működik-e. Körül kellene jobban nézni, tanulni, talán a kis egyházaktól is, persze nem feladva a mi teológiai látásunkat Van a református egyháznak egy mottója, az Ecclesia Reformata, semper reformanda. Azt jelenti, hogy a református egyház mindig újra és újra megújuló egyház. Ez azonban sajnos a gyakorlatban nem így van. Lehet, hogy csigalassúsággal történik valami, de ahhoz, hogy tudjuk tartani a lépést a modern világgal, az életkörülmények, az életérzés változásával, a technika fejlődésével, ahhoz struktúraváltásra lenne szükség, a fiataloknak is csak ez segítene visszatalálni hozzánk. A Pécsi Egyházmegye alapításának ezer éves évfordulójára emlékezik az egyházközösség Vásáros- dombon és Dombóváron. November 15-én, vasárnap, délelőtt fél likőr a Tolna megyei várostól alig néhány kilométerre fekvő Baranya megyei községben ünnepi búcsús szentmisét tartanak. Kutas Attila vásárosdombói plébános elmond■ Döbrököz, Mágnes, Nagy- kónyi és Szakos plébániái is bemutatkoznak. ta, a szentmisét Mayer Mihály pécsi megyéspüspök együtt mutatja be Tamás József gyulafehérvári segédpüspökkel, miután utóbbi egyházmegye is most ünnepli fennállásának ezredik évfordulóját Délután a dombóvári esperesi kerület plébániái várják a híveket Dombóvárra, az Apáczai Csere János Szakközépiskola dísztermébe. Itt a program első felében 15.30-as kezdettel Dombóvár, Döbrököz, Mágocs, Nagykónyi, Szakcs és Vásárosdombó plébániái mutatkoznak be. A második részben ünnepi műsort tartanak, amelyben fellép: Tokodi Ilona operaénekesnő, Muskát András operaénekes, a pécsi Mecsek Kórus és a dombóvári Kapos Kórus. A programok ingyenesek. ■ F. V. Viskieket láttak vendégül a paksi reformátusok PAKS A viski református gyülekezet huszonkét fős küldöttségét fogadták a paksi reformátusok az elmúlt héten. Lenkey István paksi lelkész elmondta, hogy Paks kárpátaljai testvértelepülésén népes a református gyülekezet, ez a többségi felekezet. A kapcsolat a két város közötti partnerség keretében már évekkel ezelőtt kibontakozott, és bár mindkét oldalon több lelkészváltást megélt, nem lazult. A mostani látogatás ennek újabb állomása volt. A vendégek a várossal ismerkedtek, a Sárközbe kirándultak, ahol Gutái István paksi könyvtárigazgató kalauzolta őket. Részt vettek az október 23-i ünnepségen is. Vasárnap közös istentiszteletet tartottak, ahol a viski lelkész, Jenei Károly szolgált. ■ V. T. A mindenszenteknek nincs köze a temetőkhöz ünnep Azokra emlékezünk, akik megmutatták az utat, hogy el lehet jutni az örök életre- Ha megkérdeznénk az embereket, akár a templomba járókat is, hogy mindenszentekkor mit ünnepelünk, szinte biztos, hogy majdnem mindenki azt mondaná: ezen a napon a halottakra emlékezünk. Ezzel szemben a valóság az, hogy a Mindenszentek egy örömünnep. November elsején azokat a szenteket - minden szentet - ünnepeljük, akik eljutottak életük és minden emberi élet végső céljára, az örök boldogságra Isten örök országába - magyarázta Keresztes Andor tolnai plébános. Lapunk érdeklődésére Andor atya rámutatott: a mindenszentek főünnepét méltatlanul elferdítették, kiforgatták, összekeverték a halottak napjával. A mindenszenteknek ugyanis semmi köze a halottakhoz, a temetőhöz. A halottakra november 2-án emlékezünk, a halottak napján. A tolnai plébános kifejtette: a ■ A szentek azt hirdetik, hogy a halál után is van folytatás, sokkal szebb, mint amire gondolni mernénk. szentek is az egyház tagjai. Az egyház ugyanis nemcsak a földön élő valóság, hanem három részből álló összetett egység. Az első része az úgynevezett küzdő egyház. Ez a tulajdonképpeni földi egyház. Küzdőnek nevezzük, mert mi itt a földi életben küzdünk az ördög cselvetései, a bűnök és az élet számtalan vihara között, hogy eljussunk az örök életre. Az egyház második része a szenvedő egyház. Ezt a tisztítótűzben szenvedők alkotják. Ők is az örök élet részesei már, hiszen a tisztítótűz után Isten országába jutnak, csak még vezekelniük kell bűneikért. Az egyház harmadik része a megdicsőült egyház. Ezt a szentek alkotják, akik eljutottak már Isten örök országába. Az egyháznak ez a három szintje élő kapcsolatban van egymással. A küzdő és a megdicsőült egyház szüntelenül könyörög a szenvedő egyházért, hogy a tisztítótűz büntetésétől mihamarabb megszabaduljon. A megdicsőült egyház pedig - a szentek - közbenjárnak értük. Keresztes Andor hangsúlyozta: mindenszentekkor azokra az emberekre emlékezünk, akik megmutatták az utat, hogy igenis el lehet jutni az örök életre, a Krisztus által meghirdetett élettel. És azt hirdetik, hogy a halál után is van folytatás: méghozzá sokkal szebb, mint amire akár legmerészebb álmainkban gondolni mernénk. Ez az ünnep mindenkinek azt üzeni: szentnek kell lennünk, hogy eljussunk Isten örök országába. ■ S. K. Keresztes Andor
