Tolnai Népújság, 2009. október (20. évfolyam, 230-255. szám)

2009-10-13 / 240. szám

2009. OKTÓBER 13.. KEDD - TOLNAI NÉPÚJSÁG GAZDASÁGI TÜKÖR TŐZSDE Főként kukoricával kereskedtek A szeptember 25. és október 1. közötti tőzsdenapokon első­sorban kukoricával keresked­tek a Budapesti Értéktőzsde árupiaci szekciójában. Össze­sen 168 üzletet kötöttek. Ton­nánként 100-1000 forinttal nőtt az eurobúza értéke. A ta­karmánybúza tőzsdei ára csak a 2010. szeptemberi ha­táridő esetében változott, 1500 forinttal nőtt. Kismértékben emelkedett a takarmánykuko­rica jegyzése a közelebbi ha­táridőkre. A takarmányárpa ára a korábbi szinten maradt. A napraforgó októberi jegyzé­se 500 forinttal emelkedett. A repce novemberi jegyzése 500 forinttal nőtt, a távolabbi határidők esetében 1000-2000 forinttal csökkent Termény Szállítás Ár (Fotonná) Eurobúza 2009. dec. 27 700 2010. máj. 31 32 000 Takarmánybúza 2009. dec. 25 000 2010. márc. 26 400 Takarmánykukorica 2009. nov. 25 800-26 000 2010. márc. 28 500- 29 000 Takarmányárpa 2009. dec. 25 500 2010. máj. 28 000 Napraforgó 2009. nov. 50 010 2010. márc. 52 000 Repce 2009. nov. 62 500 2010. máj. 67 000 FORRÁS: AKI Már nagy szükség volt az esőre, de még kellene tolna megye A hétvégén tizen­egy milliméter csapadékot mért Szekszárdon a megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatal növény- és talajvédelmi igazgatósága. A megyében vol­tak olyan területek is, ahol en­nél jóval több esett - tudtuk meg Nemes Zoltántól, az igaz­gatóság növénykórtani szakelő­adójától. A csapadékra nagy szükség volt, és továbbra is kel­lene belőle, elsősorban a talaj­munkákhoz, illetve a vetések­nek. Az előrejelzések szerint a héten fagy is lehet. A szakem­ber szerint ez jobbára a he­gyekben várható, Tolnában in­kább csak talajmenti fagyra le­het számítani. ■ S. K. Lehetne remekebb a terep kecsketartás Egyszerre van jelen az igény és az igénytelenség Láttak már szebb napokat is a magyarországi kecske­tenyésztők. A kecsketejből készült termékek iránt van kereslet, ám az ágazat jelenlegi szervezetlensége hátráltatja a megfelelő pia­ci pozíciók elérését. Steinbach Zsolt A magyarországi kecsketenyész­tésben egyszerre van jelen az igény és az igénytelenség - fogal­mazott dr. Kukovics Sándor, a herceghalmi Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet juh- és kecsketenyésztési kutató- csoportjának vezetője. A szakem­ber többek között elmondta: sok ember büdösnek hiszi a kecske- tejet Holott az önmagában nem büdös, csak akkor, ha valamilyen technológiai hiba történik, azaz mondjuk a fejésnél a tej átveszi a trágyadomb szagát. Ez egyébként mindenféle tejnél így van, és az igénytelenségre példa. Az igényt pedig egyebek mellett az jelzi, hogy akár Franciaországba, vagy Olaszországba is eladható lenne nagyobb mennyiségű magyar kecsketejtermék. Más kérdés, hogy a jellemzően kis üzemmére­tű magyar termelők az uniós ex­port megszervezésére, logisztiká­jának kiépítésére anyagilag nem tudnak vállalkozni. Dr. Kukovics Sándor szerint a legnagyobb gond éppen ez, az ágazat szervezetlensége. Egy ta­valy májusi döntés alapján ez év elejétől megszűnt a Magyar Kecs­ketartók és -Tenyésztők Országos Szövetsége, és azóta úgymond „szanaszét szaladt” az ágazat. Úgy véli, hogy míg két éve a szabályo­kat illetően a kifehéredés felé tar­tott a kecsketej értékesítés, addig most fordított a folyamat. Emellett az is jellemző, hogy a feldolgozó cégek a pénzügyi feltételek miatt nemigen tudnak megjelenni ter­mékeikkel az áruházláncokban. Erről a Tolna megyei Ovis Szö­vetkezetnek is vannak tapaszta­latai. Az ozorai gazdaság két éve még százhúsz, ma már kétszáz darabos tejelő állománnyal mű­ködik. Pomázi Ildikó, a szövetke­zet vezetője elmondta, hogy több áruházláncnak kínálták már tér- | mékeiket, amelyek között szá- | mos fajta sajt, valamint kefir és P gomolya is van. Az egyik nagy 5 láncnál másfél millió forintot kel­lett volna fizetniük azért, hogy Keszthelyi Olivér gazdaságában néhány kecske is elfér. Családjában és ismerősi körében is szívesen fogyasztják a kecsketejet és a sajtot Megszűnt a szö­vetség, szétsza­ladt az ágazat. polcra kerüljenek a termékeik, de garanciát ezért az összegért sem vállalt a kereskedelmi cég. Egy másik áruházlánccal viszont sikerült megegyezni, ott már árulják a feldolgozóüzemükben készült termékeiket. Egészen más profilú kecsketar­tást folytat a Fácánkertben gaz­dálkodó Keszthelyi Olivér. Ő főál­lásban sertést tenyészt, a kecské­ket tulajdonképpen kedvtelés­ként tartja. Azt mondja, ezt az ál­latot mindenkinek ajánlja, aki ha­szonállattal foglalkozik: a kecske még elfér az ilyen portákon. Ha jól számoltuk, ő mindösszesen ti­zenegy kecskét tart. Most a teje­lő alpesi őzbarnák mellett egy rit­ka fajtából, a hús jellegű búr kecs­kéből is beszerzett három pél­dányt. Alapvetően a család ellátá­sát szolgálják a „szegény ember tehenei”, amelyek közül jelenleg csak egy példány ad tejet, viszont már tizedik hónapja, és még most is fejhető belőle napi két liter tej. Értékes, egészséges táplálék a kecsketej becslések szerint az országban évente 10-12 millió liter kecskete­jet termelnek Idehaza százöt­ven-száznyolcvan féle kecsketej­termék van forgalomban. A tejet két-háromszáz forintért, sajtot háromezer forinttól lehet kapni. A tej mellett a szaporulattal is kell „kezdeni valamit” a kecske- tartóknak a gidákért, amelye­ket bárányokkal együtt érdemes értékesíteni, a legjobb árat hús- vétkor lehet elérni. A kecskegida húsa hasonlít a nyáléhoz. A KECSKETEj nagyon értékes, egészséges táplálék. Könnyeb­ben emészthető, mint a tehén­tej, ásványianyag-, vitamin-, aminosav-tartalma kiemelkedő. Anyatej pótlására a legjobb a kecsketej. Roboráló, immunerő­sítő hatása van, állítólag par­lagfű allergia ellen is jó. HIRDETÉS 4 Mözsi Mezőgazdasági Szövetkezet folytatja a téli tárolásra alkalmas piros és sárga héjú burgonya értékesítési akcióját Árukiadás Mözsön, a szövetkezet majorjában hétfőtől-péntekig 7-15 óráig. A BURGONYA ÁRA 30 KG-OS ZSÁKBAN 1500 FT. 15 KG-OS ZSÁKBAN 900 FT. A HAGYMA ÁRA 15 KG-OS ZSÁKBAN 1300 FT. A viszonteladókat is várjuk, velük az ár megegyezés szerint. ÉRDEKLŐDNI: A 74/540-003-AS TELEFONON. HASZNÁLT Megjelenik _ __ mi nden szerdán í Ha a Tolnai Népújságban kedvezménycsen feladja hirdetéséi MINDEN SZERDÁN egyszerre 3 lapban olvassák! <+Új Dunántúli Napló és Somogyi Hírlap) Információ: 74/511-534, e-mail: hird.tolna@axels.hu Árpából éllovas volt Tolna eredmény Harmadával esett vissza a gabonatermés tolna megye Idén 227 ezer tonna kalászos gabonát takarítottak be Tolna megyében, közel harmadá­val kevesebbet, mint tavaly - tájé­koztatott a Központi Statisztikai Hivatal. A nagyarányú visszaesés mögött egyrészt az összes betaka­rított terület 12,6%-os csökkené­se, másrészt a terméseredmények átlagosan több mint húsz száza­lékkal való mérséklődése áll. A búzából - ami az összes ka­lászos termésmennyiségének a 84%-át tette ki - az előző évihez képest több mint negyedével ke­vesebbet arattak, miközben a te­rület viszonylag jelentősen csök­kent, a termésátlag pedig mint­egy ötödével mérséklődött. A töb­bi kalászos betakarított területei szintén nagymértékben visszaes­tek, és a termésátlagok is csök­kentek. A legnagyobb mértékben a rozsnál és a tritikálénál. Az idei nagy terméscsökkenés ellenére azonban a dél-dunántúli régió a fontosabb kalászosokból mért ter­mésátlagai országosan kiemelke­dők voltak. A megyei rangsorban a tavaszi árpánál Tolna megye volt a listavezető, a búza és a zab esetében pedig a második. Néhány szántóföldi növény idei termésátlaga Növény Idei termésátlag Az előző évi termésátlag százaléka Búza 4,72 78,9 Őszi árpa 4,13 80,7 Tavaszi árpa 4,4 87,6 Rozs 3,09 72,4 Zab 3,39 79,8 Tritikálé 3,8 77,7 FORRÁS: KSH t * I { ll AGRÁRHÍREK A kukorica hetven százalékát már levágták befejeződött a silókukori- ca, a napraforgó és a szója betakarítása Tolna megyé­ben. A kukorica hetven, a burgonya bő kilencven, a cukorrépa közel negyven százalékát már behordták- tudtuk meg dr. Vida Györgytől, a megyei mező- gazdasági szakigazgatási hivatal földművelésügyi igazgatóságának vezetőjé­től. A repcét és a rozsot már elvetették, az őszi ár­pa vetőmagok mintegy ki­lencven százaléka, a tri- tikálé egyharmada, az őszi búzának pedig nagy­jából tíz százaléka került már földbe. Tizenötezer tonna élelmiszersegély A II. VILÁGHÁBORÚ óta Ma- gyarország legnagyobb se­gélyezési akciója az EU Élelmiszersegély Program- hangzott el azon az egyeztetésen, amelyen a segélyszervezetek, az ön- kormányzatok és a Mező- gazdasági és Vidékfejlesz­tési Hivatal (MVH) képvi­selői vettek részt. A prog­ramban mintegy kétezer település részesül segély­ben. Idén összesen 15 ezer tonna élelmiszert osztanak ki a létminimum közelében élők, a kisnyugdíjasok és a hátrányos helyzetű gyermekek között. Algákból is lehetne bioüzemanyag a sőkedvelő algák fontos szerepet játszhatnak a bioüzemanyag-előállítás- ban és a légköri szén-dio- xid megkötésében - hang­zott el egy külföldi konfe­rencián. A bioüzemanyag- termelés jelenlegi legfőbb korlátja a megfelelő nyers­anyagok, alapanyagok hiá­nya vagy a szükségesnél kisebb mennyisége. A sókedvelő mikroalgák vi­szont a hagyományos me­zőgazdasági termelésre al­kalmatlan sós, vagy félig sós vizes földeken, de akár városi szennyvíztelepeken is termeszthetők. ( www.agrotimes.hu ) Fejenként két kiló az éves szilvafogyasztás közepesen jó az idei szilva­termés a szakértők szerint- írta az Agrárgazdasági Kutató Intézet. A becslések szerint idehaza 65-68 ezer tonna termés várható ebben az évben. Magyarországon a szilva aránya az összes gyümölcstermésből mindössze 8-9 százalék. Az egy főre eső átlagos éves szilvafogyasztásunk pedig 1,9 kilogramm. A hazai ter­melői ár mintegy negyven százalékkal alacsonyabb az uniós átlagnál. HIRDETÉS NAPRAFORGÓ, KUKORICA, REPCE, KÖLES, ÁRPA ■ FELVÁSÁRLÁSA. VALAMINT BÚZA- VÁSÁRLÁS MINŐSÍTÉSSEL. KAMIONOS TÉTELBEN. Tel.: 06 30 3377 467

Next

/
Oldalképek
Tartalom